Magyar Péter újraéleszti a visegrádi együttműködést

A svájci konzervatív lap bécsi tudósítója, Meret Baumann úgy látja, Orbán Viktor bukása után újraformálódhat a közép-európai négyes, amelyet az ukrajnai háború, az Oroszországhoz fűződő viszony és a Budapest–Varsó tengely összeomlása évekre megbénított.

Az NZZ felidézi, hogy Magyar Péter már kormányfői időszakának második hónapjában csúcstalálkozóra hívta a visegrádi országok vezetőit. A találkozót Gödöllőn, a barokk kastélyban tartották, a napirenden a régió versenyképessége, az észak–déli közlekedési folyosó fejlesztése és a kutatási együttműködés szerepelt. A lap szerint a konkrét témáknál is fontosabb volt az üzenet: két év után ismét miniszterelnöki szinten ült össze a V4, méghozzá látványos feszültségek nélkül.

A svájci lap emlékeztet arra, hogy a visegrádi csoport sosem volt egységes blokk. 1991-ben az európai integráció elősegítésére jött létre, majd a 2015-ös migrációs válság idején vált igazán ismert politikai tényezővé, amikor a négy ország a szigorúbb bevándorláspolitika mellett lépett fel. Az együttműködés azonban 2022 után súlyos válságba került. Oroszország Ukrajna elleni támadása alapvetően megosztotta a tagokat, Orbán Viktor Kremlhez közelítő politikája pedig különösen Varsóban vált elfogadhatatlanná. Donald Tusk lengyel kormányra kerülése után a magyar–lengyel viszony nyílt ellenségeskedésbe fordult, a közösségi médiában zajló üzengetések a lap szerint az Európai Unión belül is szokatlanul durvák voltak.

Az NZZ szerint Orbán Viktor távozása után megfordult a széljárás. Ez első pillantásra meglepő lehet, mert Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban Orbán legközelebbi európai szövetségesei közé tartozott. A lap értelmezése szerint azonban Babis és Fico nem ideológiai alapon kötődött Orbánhoz, inkább politikai haszonelvűség vezeti őket. Gyorsan felismerték, hogy a V4 újraindítása saját érdekük is lehet. A négy országnak továbbra is vannak közös ügyei: a migráció, az uniós zöldpolitika bírálata, az energiaügyek és a kohéziós források kérdése olyan terület, ahol összehangolt fellépésre törekedhetnek.

A lap különösen fontosnak tartja, hogy a magyar–lengyel tengely helyreállni látszik. Magyar Péter első külföldi útja Lengyelországba vezetett, ahol Tusk látványosan szívélyesen fogadta, sőt Gdanskban együtt is mutatkoztak. Ez nagy változás ahhoz képest, hogy a korábbi hónapokban a lengyel vezetés Orbán Viktor moszkvai útjai és oroszbarát politikája miatt lényegében befagyasztotta a kapcsolatokat.

Az NZZ ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a visegrádi együttműködés újraindítása nem jelenti a konfliktusok végét. Magyar Péter viszonya különösen Szlovákiával terhelt. Fico koalíciója tavaly olyan reformot fogadott el, amely büntethetővé teszi a Benes-dekrétumok bírálatát. Ezek alapján a második világháború után a csehszlovákiai magyar kisebbség tagjaitól is kártalanítás nélkül vettek el vagyonokat. Magyar Péter ezt többször elfogadhatatlannak nevezte. A feszültséget fokozta, hogy egy beszédében azt mondta: Magyarország az egyetlen ország, amely önmagával határos. A lap szerint ez a jól ismert nacionalista fordulat a trianoni területvesztésekre és a szomszédos országokban élő magyarokra utal, ezért a szlovák külügyminiszter történelemhamisításként utasította vissza.

Gödöllőn ezekből a vitákból a nyilvánosság előtt kevés látszott. Magyar Péter a találkozó előtt arról beszélt, hogy Európa szíve Közép-Európában dobog, és többször is felvetette a regionális együttműködés bővítését Ausztria, Szlovénia, Románia és a Nyugat-Balkán irányába. A svájci lap szerint azonban az első feladat ennél szerényebb: a visegrádi csoportot ismét működőképes politikai formátummá kell tenni.

A cikk végén az NZZ Donald Tusk ironikus amerikai utalását idézi fel. A lengyel kormányfő Magyar Péterrel, Andrej Babissal és Robert Ficóval közös brüsszeli fotójához azt írta: „Make V4 great again!” A lap szerint ez jól mutatja, hogy a régió vezetői politikai lehetőséget látnak az Orbán utáni korszakban. A visegrádi együttműködés nem válik automatikusan egységes blokkká, de újra tárgyalóképes fórummá alakulhat, amely Brüsszelben is nagyobb súlyt adhat Közép-Európának.