Célkeresztben a volt kormányfő az ukrán pénzszálló miatt

Robbanásszerű politikai és jogi lavinát indított el az a kiszivárgott belső ügyészségi dokumentum, amely szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségét kell elsősorban vizsgálni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt folytat eljárást, a nyilvánosságra került iratok pedig egyértelműen rögzítik, hogy a nyomozás fő iránya a lényegi döntéseket és utasításokat hozó személyek felelősségének tisztázása. A dokumentum nevesíti a volt kormányfőt, akit a szöveg értelmében tanúként nem, kizárólag gyanúsítottként lehet kihallgatni a jövőben. A Legfőbb Ügyészség hivatalos reakciójában nem cáfolta a sajtóban megjelent fotók valódiságát, ami még inkább felerősítette a kormányzati és az ellenzéki oldal közötti csatát.

A történet hátterében egy idén március eleji fegyveres rajtaütés áll, amikor a Terrorelhárítási Központ egységei feltartóztattak egy ukrán pénzszállítót, és több milliárd forint értékű készpénzt, valamint aranyat foglaltak le. A hivatalos narratíva szerint az akciót az Ukrán Nemzeti Bank értékeinek védelmében, illetve pénzmosás gyanúja miatt hajtották végre, ám a nyomozás adatai szerint a háttérben tisztán politikai és stratégiai megfontolások álltak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal március negyedikén tett feljelentést a vádhatóságnál, az ügyészség pedig a pénzmosási szálat azonnal átadta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának. A botrány akkor mélyült el, amikor kiderült, hogy maga az elhíresült TEK-es akció az ügyészség előzetes tudomása nélkül zajlott le, és a fegyveres kényszerítést külső kormányzati nyomásra rendelték el.

A fordulatot a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének, Fürcht Pál főügyésznek a hirtelen távozása jelezte, aki a hírek szerint azért mondott le, mert az ukrán aranykonvoj kezelése során súlyos, rendszerszintű jogsértésekkel szembesült. A napvilágra került dokumentumok szerint a rajtaütés pontos időpontjáról, március ötödikéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága határozott, amelyet abban az időszakban Farkas Örs vezetett. Az ügyészség szakfőosztálya szerint Farkas Örs volt államtitkár és Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ azóta leváltott főigazgatója esetében a jogellenes fogvatartás és a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja megállapítható, így gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt és elkerülhetetlen.

A politikai hullámok azonnal elérték a kormányzat legfelsőbb szintjét is. Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón és élő videós bejelentkezésben követelt azonnali elszámolást Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésztől. A kormányfő nyilvános ultimátumban szólította fel a vádhatóság vezetőjét, hogy adjon egyértelmű választ arra, megtörtént-e már Orbán Viktor és Hajdú János gyanúsítotti kihallgatása, és ha nem, ez miért várat magára. Magyar Péter kijelentette, hogy a legfőbb ügyésznek vagy meg kell tisztítania a szervezetet a politikai befolyástól, vagy haladéktalanul távoznia kell a hivatalából. A miniszterelnök emellett átfogó belső ellenőrzést rendelt el a TEK-nél, a NAV-nál és az érintett titkosszolgálati szerveknél, hogy feltárják a korábbi kormányzati utasítások teljes mechanizmusát.

A Legfőbb Ügyészség csütörtöki közleményében igyekezett hűteni a kedélyeket, hangsúlyozva az igazságszolgáltatási ág függetlenségét és azt, hogy a végrehajtó hatalom nem utasíthatja a vádló hatóságot. A tájékoztatás szerint a közvélemény tévesen kezeli egységes ügyként a történteket, mivel a valóságban két külön eljárás fut egymással párhuzamosan. A pénzmosási szálat a NAV vizsgálja, míg az elfogás körülményeit, a kényszerintézkedések jogosságát és a hivatali túlkapásokat maga a nyomozó ügyészség göngyölíti fel. Az ügyészség elismerte, hogy bizonyos magas beosztású érintettek esetében a bűncselekmény megalapozott gyanúja már megfogalmazódott, de jelezték, hogy a nyomozást a saját taktikai sorrendjük szerint végzik, és a közeljövőben érdemi eredményeket fognak bejelenteni.

A háttérben közben gőzerővel dolgoznak az új kabinet által felállított elszámoltatási biztosok, és megkezdődött a készülő Vagyonvisszaszerzési Hivatal jogi kereteinek a kialakítása is. Ez a testület kifejezetten a korábbi politikai elit és a hozzájuk köthető gazdasági holdudvar gyanús vagyonosodását, valamint a külföldre menekített tőke útját hivatott vizsgálni. Az aranykonvoj-ügy jogi szakértők szerint alkalmas alapként szolgálhat arra, hogy a hivatali visszaélésen keresztül eljussanak a vagyoni felelősségre vonásig. Az ukrán pénzszállítók jogi képviselői korábban még azt is felvetették, hogy a nemzetközi jogi normák megsértése miatt akár a legmagasabb állami tisztségviselők felelőssége is felmerülhet a nemzetközi egyezmények alapján.

A politikai elemzők sokatmondónak tartják a belső ügyészségi iratok kijutását a sajtóhoz, ez ugyanis arra utal, hogy a vádhatóságon belül komoly törésvonalak alakultak ki, és a szervezet alsóbb szintjein lévő vizsgálótisztek nem hajlandóak asszisztálni a politikai szempontból kényes ügyek eltussolásához. A nyomozás állása szerint a következő hetek kritikusak lesznek, hiszen ha az ügyészség valóban kiküldi a gyanúsítotti idézéseket Farkas Örsnek és Hajdú Jánosnak, akkor a védekezési stratégiák mentén a szálak óhatatlanul elérik a politikai döntéshozó felső kört. Az elszámoltatási biztosok szerint az aranykonvoj csak a jéghegy csúcsa, és a készülő új hivatal elsődleges feladata az lesz, hogy a fegyveres szervek politikai célú felhasználását végérvényesen felszámolja.