Emberhiány a fronton: új mozgósítást tervez Moszkva

Komoly személyi válság jelei mutatkoznak az orosz fegyveres erők kötelékében, miután az Ukrajnában harcoló alakulatoktól egyre több elkeseredett jelzés érkezik a hátországba. Az orosz 128. motorizált lövészdandár katonáitól származó, belső körökben terjedő üzenetek arról tanúskodnak, hogy a frontvonalakon drasztikussá vált a harcoló állomány hiánya. A harctéri tapasztalatokkal rendelkező katonák nyíltan panaszkodnak arra, hogy az alakulatok feltöltésére érkező új rekruták teljesen felkészületlenek, semmilyen katonai alapképzéssel vagy valós tudással nem rendelkeznek a modern hadviselésről. Az ukrán fegyveres erők létszámhiánya régóta ismert tény a nemzetközi elemzők előtt, Kijev ezt a számbeli hátrányt a dróntechnológia gyors ütemű és sikeres fejlesztésével igyekszik ellensúlyozni. Most viszont a háború kezdete óta először fordul elő, hogy az orosz oldalon is tömegessé váltak a strukturális emberhiányról szóló beszámolók. Az orosz katonai bloggerek és haditudósítók körében általánossá vált a felháborodás a hátországi toborzás minősége miatt. A bírálatok szerint az újonnan szerződtetett fegyveresek egészségi és mentális állapota folyamatosan romlik. A frontra küldött emberek között rendkívül magas az alkoholproblémákkal küzdők, a börtönökből frissen szabadult bűnözők, valamint az ötven év feletti korosztály aránya. A katonai szakzsargonban ezeket a csoportokat már nyíltan egyszer használatos katonákként emlegetik, utalva arra, hogy túlélési esélyeik a harctéren minimálisak.

Ezek a strukturális nehézségek magyarázzák, hogy Moszkvában és a nemzetközi elemzői körökben ismét felerősödtek azok a hírek, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy újabb, átfogó katonai mozgósítási hullám elrendelését mérlegeli. Az orosz védelmi minisztérium eddig képes volt biztosítani a szükséges létszámot önkéntes alapon, szigorúan a pénzügyi motivációra építve. Az orosz állam által kínált rendkívül magas egyszeri belépési bónuszok és a havi illetmények a szegényebb oroszországi régiókban élő férfiak számára olyan anyagi kitörési lehetőséget jelentettek, amely felülírta a háborús kockázatokat. Ez a forrás azonban a jelek szerint kezd teljesen kimerülni, az anyagi ösztönzők hatásfoka jelentősen visszaesett az elmúlt hónapokban. Oroszország a megelőző időszakban átlagosan havi harmincezer új katonát tudott mozgósítani, ami napi ezer új belépőt jelentett a rendszerbe. Az ukrán katonai hírszerzés adatai szerint az orosz hadsereg havi veszteségei, beleértve a halottakat és a súlyos sebesülteket, csaknem pontosan megegyeznek ezzel a számmal. A toborzási folyamatokat szorosan követő Janis Kluge német közgazdász részletes számításai rámutatnak, hogy az idei év első negyedévében a toborzási ráta drámai módon visszaesett a korábbi időszakokhoz képest. A statisztikák szerint az orosz hatóságok már csak napi nyolcszáz embert képesek fegyverbe állítani a megemelt prémiumok mellett is. Ez a visszaesés egyértelművé teszi, hogy az önkéntes alapú toborzás elérte a fizikai határait, és a Kreml komoly létszámproblémákkal küzd a háború folytatásához szükséges utánpótlás biztosításában.

A politikai és katonai spekulációk fókuszában jelenleg az áll, hogy a hivatalos mozgósítási parancsot a szeptemberre tervezett állami duma választások után adhatják ki. A belső kormányzati tervek szerint a parlamenti választásokon elért, előre borítékolható elnöki és kormánypárti győzelem egyfajta népi legitimációként szolgálna a népszerűtlen katonai intézkedések bevezetéséhez. A lépés ellen szól ugyanakkor, hogy a kényszersorozás gondolata mélyen népszerűtlen az orosz lakosság körében. Egy újabb kényszerű behívóhullám olyan kellemetlen kérdéseket vetne fel a társadalomban a katonai kampány valódi céljait és elhúzódását illetően, amelyeket a Kreml politikai technológusai mindenáron el akarnak kerülni. A legutóbbi, 2022 szeptemberében elrendelt részleges mozgósítás óriási társadalmi feszültséget generált, és százezres nagyságrendű, magasan képzett fiatal munkaerő menekülését váltotta ki az országból. Orosz ellenzéki és emigráns hírforrások, köztük a rigai székhelyű Meduza, arról számoltak be, hogy a belső hatalmi harcokban a biztonsági blokk képviselői, az úgynevezett szilovikok határozottan a parlamenti választások teljes elhalasztását követelik az államfőtől. A biztonsági tisztviselők azzal érvelnek, hogy az ukrán mélységi dróncsapások miatt az ország belső biztonsági helyzete instabillá vált, és a tömeges szavazások lebonyolítása indokolatlan kockázatot jelentene.

A Kreml hivatalos közleményeiben egyelőre határozottan cáfolja a választások elhalasztásáról szóló értesüléseket, hangsúlyozva, hogy az elnöki dekrétum alapján a felkészülés a megszokott mederben zajlik. Bár a teljesen ellenőrzött és központilag irányított Állami Duma megválasztása politikai értelemben formális színjátéknak tekinthető, a politikai rendszer stabilitásának demonstrálása szempontjából Vlagyimir Putyin számára kiemelten fontos a voksolás megtartása. A választások lebonyolítása azt az üzenetet közvetíti az orosz állampolgárok felé, hogy a háború ellenére az országban minden a rendes, megszokott keretek között zajlik. Az orosz elnök a politikai retorikájában korábban rendszeresen éles kritikával illette Ukrajnát amiatt, hogy Kijev a hadiállapotra hivatkozva felfüggesztette a választásokat. Emiatt az oroszországi választások elhalasztása a gyengeség jeleként hatna a nemzetközi porondon és a belföldi közvélemény előtt egyaránt. Amennyiben a szilovikoknak mégis sikerül meggyőzniük az elnököt a választások törléséről, az a biztonsági elit befolyásának további radikális növekedését jelentené a döntéshozatali folyamatokban. Ez a csoport állt a Crocus City Hall elleni terrortámadást követő szigorú internetes korlátozások, valamint a közép-ázsiai vendégmunkások elleni kiterjedt hatósági repressziók hátterében is. A belső hatalmi egyensúly eltolódása a biztonsági szervek irányába még inkább megkeményítheti az orosz belpolitikai klímát és felgyorsíthatja a gazdaság teljes haditermelésre való átállítását, ami elkerülhetetlenné teszi az újabb fegyveres mozgósítási hullám megindítását.