Brüsszeli kármentés: így áramlanak hazánkba a milliárdok
Az áprilisi kormányváltást követően gyökeres fordulat állt be a magyar–uniós diplomáciában. A brüsszeli csúcstalálkozó mérlege, a tetemes migrációs bírság leállítása és a zárolt kohéziós források megszerzése alapjaiban határozza meg a gazdaság jövőjét.
A hazai politikai és gazdasági stabilitás kulcskérdése az áprilisi kormányváltás óta az Európai Bizottsággal fenntartott viszony normalizálása, a korábbi kabinet által felhalmozott konfliktusok rendezése. Magyar Péter miniszterelnök első brüsszeli uniós csúcstalálkozója ebből a szempontból vízválasztónak bizonyult, a tárgyalóasztalnál ugyanis egyszerre kellett kezelni a felhalmozott jogi adósságokat és a gazdaságot fojtogató forráshiányt. A kormányfő úgy érkezett a belga fővárosba, hogy a hazai költségvetés mozgástere közvetlenül függ az uniós pénzcsapok megnyitásától. A tárgyalások feszített tempóját jól mutatja, hogy az Európai Bizottság szakértői delegációja Budapesten napokon keresztül paragrafusról paragrafusra fésülte át a magyar vállalásokat. A brüsszeli kármentésnek nevezett kormányzati stratégia elsődleges célja az volt, hogy Magyarország kikerüljön a politikai elszigeteltségből, a nemzetközi partnerek pedig ne ellenségként, hanem kiszámítható partnerként tekintsenek az új vezetésre.
A diplomáciai nagyüzem legégetőbb, számszerűsíthető problémája az Orbán Viktor vezetése alatt kiszabott, napi egymillió eurós migrációs bírság ügye volt. Ez a büntetés tetemes terhet rótt a magyar adófizetőkre, hiszen a puszta időhúzás már nagyjából egymilliárd eurós, azaz megközelítőleg 400 milliárd forintos veszteséget okozott az országnak. Magyar Péter Brüsszelben egyértelművé tette, hogy a Tisza-kormány alig egy hónapja történt megalakulása és a miniszterek hivatalba lépése óta azonnali tűzoltásra kényszerült a korábbi adminisztráció mulasztásai miatt. Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetéseken sikerült elmozdulni a holtpontról. A magyar fél vállalta, hogy az uniós menekültügyi paktum keretein belül új, hatékony eljárásrendet vezet be, amely megőrzi a külső határok szigorú védelmét, de felszámolja a korábbi jogsértő gyakorlatokat. Az új megközelítés része az úgynevezett határeljárás bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a menedékkérőket a határon gyorsított ütemben, legfeljebb tizenkét hétig ellenőrizzék, kiszűrve a státuszra nem jogosultakat. Ezzel a lépéssel a kormány fenntartja a biztonsági garanciákat, elkerüli a migránstáborok létesítését, egyúttal megteremti a jogi alapot a napi egymillió eurós büntetés leállításához.
A brüsszeli tárgyalások legnagyobb horderejű eredménye a mintegy 16,4 milliárd euró, vagyis közel 6000 milliárd forintnyi zárolt kohéziós és helyreállítási forrás felszabadításáról szóló politikai megállapodás. Ez az összeg a magyar éves költségvetés tizenhárom százalékát teszi ki, így érkezése létfontosságú a hazai fejlesztések elindításához. A kormányfő a hazai bírálatokra reagálva kijelentette, hogy a gigantikus összeg hazahozatalának egyetlen valós ára volt: a rendszerszintű korrupció folytatásának teljes körű felszámolása. Brüsszelben a tárgyalások során sem a korábbi retorikában sulykolt ideológiai kérdések, sem Ukrajna katonai támogatása nem szerepelt a feltételek között, a figyelem kizárólag a jogállami garanciák visszaállítására irányult. Az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet, ami azt jelenti, hogy a jogszabályi kötelezettségek teljesítése után, a harmadik negyedévtől megindulhatnak az utalások Budapest felé.
A pénzek tényleges lehívásának szigorú jogi és intézményi feltételei vannak, amelyeket a kormánynak augusztus 31-ig kell maradéktalanul átültetnie a gyakorlatba. A vállalások gerincét a radikális korrupcióellenes intézkedések alkotják, amelyek közül a legfontosabb Magyarország hivatalos csatlakozási szándékának benyújtása az Európai Ügyészséghez. Ezzel a lépéssel a luxemburgi székhelyű független vádhatóság közvetlen jogkört kap az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére, visszamenőlegesen is. Emellett a kabinet vállalta a hazai közbeszerzési rendszer átfogó reformját, az igazságszolgáltatás és az akadémiai szféra szabadságának garantálását, valamint egy rendkívül szigorú vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését. Az új szabályozás értelmében a valótlan adatok közlése súlyos jogi következményekkel jár, megakadályozva a közvagyon kijátszását a politikai elithez köthető magánszemélyek részére. A kohéziós források esetében a törvények végrehajtását az Európai Bizottság hatvan napon belül ellenőrzi, amely harminc nappal meghosszabbítható, így a folyamatos monitorozás állandó kontroll alatt tartja a magyar jogalkotást.
A hazai gazdasági és politikai élet szereplői feszülten figyelik a megállapodás részleteit és a végrehajtás ütemét. A volt kormánypárt, a Fidesz–KDNP részéről Bóka János volt miniszter éles bírálattal illette az egyezséget, azt firtatva, hogy a kormány milyen nemzeti érdekeket adott fel a brüsszeli ígéretekért cserébe. Az ellenzéki érvelés szerint a nemzetközi szervezeteknek való behódolás sérti a szuverenitást, és kiszolgáltatottá teszi az országot a külföldi gazdasági érdekeknek. A kormány ezzel szemben a források elosztásának társadalmi hasznosságát hangsúlyozza. A tervek szerint a felszabaduló 6000 milliárd forintból jelentős összegeket, mintegy kétmilliárd eurót fordítanak a vasúti és a HÉV-szerelvények beszerzésére, a fennmaradó részből pedig a hazai kis- és középvállalkozások támogatását, hitelprogramjait, valamint a szociális lakhatás fejlesztését finanszírozzák. Fontos diplomáciai és oktatási siker, hogy a politikai békülés eredményeként a magyar egyetemi hallgatók szeptembertől újra teljes joggal vehetnek részt az Erasmus-programban, ami az oktatási bojkott végét jelenti.
Az uniós csúcs gazdaságpolitikai vitáiban Magyar Péternek olyan globális kérdésekben is állást kellett foglalnia, mint az Európai Unió külkereskedelmi egyensúlytalanságai és a kínai beruházások helyzete. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a tagállami vezetők tanácskozásán azonnali szigorításokról nem született döntés, az Európai Bizottság a jövőben terjeszt elő makrogazdasági javaslatokat. A hazai devizapiac mindenesetre kedvezően reagált a brüsszeli fordulat hírére, a forint árfolyama stabilizálódott a nemzetközi piacon, a befektetők ugyanis a jogállami garanciák helyreállítását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást nagyobb biztonságnak tekintik, mint a belföldi politikai csatározásokat. A kormány külpolitikai irányvonalának megerősítéseként az is eldőlt, hogy Ódor Bálint nagykövet vezeti tovább a brüsszeli állandó képviseletet, biztosítva a szakmai kontinuitást az Európai Bizottsággal való intenzív kapcsolattartásban. Az elkövetkező hónapok legfőbb feladata a vállalt jogszabályok pontos végrehajtása lesz, hogy a papíron megszerzett milliárdok valójában is megérkezzenek a magyar gazdaságba.