Alkotmányos buldózerrel bontják Orbán rendszerét

A spanyol liberális lap, az El País részletes helyzetértékelése szerint az áprilisi választásokon kétharmados többséget szerző Tisza Párt kormányfője, Magyar Péter a héten hivatalosan is elindította az Orbán Viktor által tizenhat év alatt kiépített hatalmi struktúra lebontását célzó politikai és jogi stratégiát. A hónapokig tartó, rendkívül összetett folyamatot a kabinet Tisztítótűz Hadművelet névre keresztelte. A kormányzati ciklus első fázisában a végrehajtó hatalom olyan mélyreható alkotmánymódosítást kezdeményez, amely jogi úton teszi lehetővé Sulyok Tamás köztársasági elnök, valamint az előző rendszerhez hű más magas rangú tisztségviselők elmozdítását a pozíciójukból. Ezzel egy időben megkezdődik egy speciális állami szerv felállítása, amelynek kizárólagos feladata az elmúlt másfél évtizedben magánkézbe játszott nemzeti vagyon felkutatása és visszaszerzése lesz. A kormány politikai menetrendje szerint az őszi hónapokban egy még radikálisabb szakasz veszi kezdetét, amely egy teljesen új alkotmány megszövegezését, valamint a választási rendszer alapos reformját foglalja magában.

Magyar Péter a parlamenti ülésszak kezdetén egy óránál is hosszabb beszédben vázolta fel kormánya célkitűzéseit a törvényhozás előtt. Kijelentette, hogy kabinetjének legfőbb küldetése a magyar társadalom felszabadítása az országot gúzsba kötő gazdasági és politikai maffia alól. A konzervatív miniszterelnök parlamenti felszólalásában az elődje által működtetett hatalmi hálót a klasszikus olaszországi szervezett bűnözés működési mechanizmusaihoz hasonlította. Értékelése szerint Magyarországnak most pontosan olyan határozott, keménykezű fellépésre van szüksége a korrupcióval szemben, mint amilyet a kilencvenes években az akkori olasz kormányok tanúsítottak a maffiaellenes harc során.

A kormányzati struktúra számára a legégetőbb feladatot a Brüsszel által az autoriter elhajlások miatt zárolt európai uniós alapok gyors felszabadítása jelenti. A tét hatalmas, mivel bizonyos lehívási határidők már augusztusban lejárnak, így a kormánynak azonnal kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia az európai intézmények felé. Az áprilisban megszerzett alkotmánymódosító többség birtokában a Tisza Párt azonnal beindította a törvényhozási gépezetet. Első lépésként egy átfogó antikorrupciós normacsomagot és az alaptörvény tizenhetedik módosítását terjesztették elő. Az Orbán Viktor által saját politikai igényeire szabott alaptörvény legújabb revízióját a kormány társadalmi vitára bocsátotta, amelynek lezárása után a parlament napokon belül meg szavazza a módosításokat.

A kormánypárti érvelés szerint ezek az intézkedések elengedhetetlenek a jogállami keretek között működő demokrácia helyreállításához, és alapul szolgálnak a szeptemberben induló szélesebb körű alkotmányozási folyamathoz. Ugyanakkor a jogalkotás rendkívüli sebessége és a végrehajtás kapkodó jellege komoly aggodalmakat és kritikákat váltott ki a hazai civil szervezetek körében. A kormány egyik legfontosabb szimbolikus és gyakorlati célja Sulyok Tamás államfő eltávolítása, aki a háttérben zajló tárgyalások során határozottan visszautasította a miniszterelnök lemondásra felszólító nyomását. Az új politikai vezetés az elnököt az Orbán-kormány politikai bábjának tekinti, aki nem a nemzet egészét, hanem egy szűk pártelit érdekeit képviselte. Magyar Péter nyilvános ígéretet tett arra, hogy az államalapítás ünnepe, augusztus huszadika előtt az országnak új köztársasági elnöke lesz.

Egy működő államfő elmozdítása a hivatalából rendkívül súlyos, a modern magyar jogtörténetben példa nélküli lépés, amely nemzetközi szinten is komoly precedenst teremthet. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a spanyol lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy a demokrácia és a jogállamiság megerősítésének szándéka, valamint az a tény, hogy az államfő korábban nem teljesítette alkotmányos kötelezettségeit, morálisan és politikailag igazolhatóvá teszi az eljárást, de kiemelten fontos, hogy a folyamat jogilag kikezdhetetlen legyen. A civil szervezet arra figyelmezteti a kormányt, hogy az alkotmánymódosítás szövegében a korábbinál sokkal pontosabb, részletesebb indoklást kell szerepeltetni a későbbi jogi aggályok elkerülése érdekében.

Hasonló álláspontot képvisel az Amnesty International magyarországi szervezete is. Demeter Áron, a jogvédő szervezet kampányfelelőse egyetért azzal, hogy a jelenlegi államfőnek távoznia kell a közéletből, de módszertani szempontból elhibázottnak tartja, ha a leváltást egyetlen, az alkotmánymódosításba utólag beillesztett mondattal kényszerítik ki. Véleménye szerint a hatályos jogi környezet már most is tartalmaz olyan elmozdítási eljárásokat, amelyeket jogszerűen aktiválni lehetne. A Magyar Péter vezette kormánynak nem csupán a politikai hatékonyságot kell szem előtt tartania, hanem azt is, hogy a folyamat a lehető legnagyobb mértékben garantálja a procedurális jogokat és a méltányos eljárást.

Az államfő ügye mellett az alkotmánymódosítási tervezet a bírói kar felső vezetését is érinti, ami szintén érzékeny területnek számít. A javaslat visszaállítja a hetvenéves felső korhatárt az Alkotmánybíróság tagjai számára, ami azonnal több üresedést eredményez a testületben, miközben jelentősen kibővíti a bíróság hatásköreit. A bírói függetlenség helyreállítása érdekében a tervezet előirányozza, hogy a jövőben maguk a bírák választhassák meg a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Országos Bírói Tanács elnökét. Közel kétszáznyolcvan elismert jogász, akadémikus, bíró és ügyész nyílt levélben állt ki amellett, hogy az elmúlt időszakban kinevezett felső vezetők kulcsszerepet játszottak az autokratikus rendszer fenntartásában, így döntéseik miatt végérvényesen hiteltelenné váltak a szakma és a társadalom szemében. Maradásuk ellehetetlenítené a jogállami fordulatot, de a szakértők óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a cseréket átlátható módon, a trükkös megoldásokat kerülve kell végrehajtani, biztosítva, hogy valóban pártatlan és kompetens személyek kerüljenek a pozíciókba.

A hatalom koncentrációjának megakadályozása érdekében a kormány két ciklusban maximálja a miniszterelnöki mandátumot, megakadályozva, hogy bárki évtizedekre berendezkedhessen a hatalomban. A Tisza Párt javaslata a parlamenti képviselők megbízatását is korlátozza, ők legfeljebb három törvényhozási ciklusban tölthetnek be tisztséget. Pardavi Márta ugyanakkor bírálta, hogy miközben ezek a strukturális változtatások nem tartoztak a legsürgősebb választási ígéretek közé, a kormány mindössze ötnapos társadalmi konzultációt biztosított a szöveg megismerésére. Ráadásul a parlament elé terjesztett száztíz oldalas antikorrupciós jogszabálycsomagot egyetlen képviselői indítványként, rendkívüli sietséggel verték át a bizottságokon, ami a civil szakértő szerint kísértetiesen emlékeztet a Fidesz korábbi, kritizált kormányzási módszereire.

A zárolt, mintegy tizenhatmilliárd eurónyi uniós forrás megszerzése érdekében a parlament kedden megszavazta a legfontosabb átláthatósági intézkedéseket. Szigorodtak a politikusok vagyonnyilatkozati kötelezettségei, a szabályozást kiterjesztették a velük egy háztartásban élő családtagokra is, a valótlan adatközlést pedig végrehajtandó börtönbüntetéssel rendelik szanálni. Az új szabályozás értelmében felszámolják az egyetemek irányítására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az azoknak átadott nemzeti vagyonelemeket pedig visszaveszi az állam. Ezzel párhuzamosan menesztették a közmédia és a Médiatanács teljes vezetését, a pénzügyi folyamatok ellenőrzésére pedig egy teljesen új szupervizor hivatalt hoztak létre.

A korrupció elleni küzdelem Magyar Péter politikai programjának sarokköve, mutat rá a spanyol liberális lap. A miniszterelnök számításai szerint az előző rendszer politikai és gazdasági elitje által működtetett hálózat évente a nemzeti össztermék nyolc-tíz százalékát vonta el a gazdaságtól. Az alkotmányos reform részeként létrejön az Állami Vagyon Visszaszerzéséért és Védelméért Felelős Nemzeti Hivatal. Ez a szervezet a végrehajtó hatalomtól teljesen függetlenül működik majd, és kizárólag a parlamentnek tartozik elszámolással. A hivatal zökkenőmentes felállításához a jogászoknak negyvenhét különböző törvényt kell egyidejűleg módosítaniuk. Bár a rendszerváltást célzó intézkedések mögött egyértelmű társadalmi konszenzus áll, a választott jogi módszerek komoly vitákat generálnak a szakmában. A jogvédők üdvözlik az olyan előrelépéseket, mint a melegbüszkeség felvonulásának hivatalos kormányzati támogatása, ugyanakkor éles aggodalommal figyelik, hogy a migráció és a menekültügy területén az új kabinet retorikájában és intézkedéseiben szinte szóról szóra ugyanazokat a kirekesztő kifejezéseket és kereteket használja, mint az Orbán-kormány.