A fegyveres konfliktusok sem törték meg a tőzsdéket

A globális pénzügyi rendszert és a nemzetközi tőzsdéket az év első felében számtalan súlyos geopolitikai sokkhatás érte, a piaci mutatók mégis rendkívüli teljesítményt produkáltak. A befektetők lelkesedését a közel-keleti katonai eszkaláció, a gazdasági bizonytalanságok, valamint Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan politikai lépései sem tudták megtörni. A részvénypiacok első számú motorjává a mesterséges intelligencia (MI) vált, ez a szektor szinte egyedül húzta felfelé a vezető indexeket. A folyamatból leginkább a New York-i tőzsde és a délkelet-ázsiai piacok profitáltak. A New York-i értékpapírpiac szélesebb körű mutatója, a Standard & Poor’s 500 index 7,5 százalékos emelkedést produkált az elmúlt hónapokban, míg a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq 100 index értéke csaknem 16 százalékkal ugrott meg. Dél-Koreában a Kospi index értéke gyakorlatilag megduplázódott, 95 százalékos növekedést mutatva, ami közvetlen következménye annak, hogy az ország ad otthont a világ két legnagyobb félvezetőgyártójának, a SK Hynix és a Samsung Electronics vállalatoknak, amelyek termékei iránt az MI-boom miatt robbanásszerűen megnőtt a globális kereslet. A japán Nikkei index szintén figyelemreméltó, csaknem 40 százalékos emelkedéssel zárta ezt az időszakot.

A fejlődő piacokat a Közel-Keleten kirobbant fegyveres konfliktus nyomán megugró nyersolaj- és nyersanyagárak galvanizálták, így az MSCI Emerging Markets index értéke csaknem 30 százalékkal növekedett az év eleje óta. Az európai tőzsdék, különösen a párizsi és a frankfurti parkett, szívós ellenállást mutattak a horizonton tornyosuló fekete felhőkkel szemben, az európai piacok azonban a technológiai részvények alacsony aránya miatt képtelenek voltak tartani a New York és a Nasdaq által diktált feszített tempót. A kontinens átfogó mutatója, az EuroStoxx 600 index szerényebb, csaknem 7 százalékos pluszban tartózkodik, miközben a francia CAC 40 indexet a luxusipar gyengélkedése 3 százalékos növekedésre korlátozta, a német DAX indexet pedig az autóipar strukturális válsága húzta le, így alig 1 százalékos emelkedést tudott felmutatni.

Az év kezdetben kifejezetten kedvezően alakult az európai tőzsdék számára, a befektetők ugyanis tartottak az amerikai technológiai óriások csillagászati értékeltségétől, és igyekeztek diverzifikálni a portfóliójukat a lényegesen olcsóbb európai részvények irányába. Ez a tendencia a francia CAC 40 indexet február 26-án történelmi csúcsra, 8642 pont fölé emelte. Az amerikai és izraeli katonai erők Irán elleni, február 28-i éjszakai offenzívája azonban teljesen átírta a piaci forgatókönyveket, a tőzsdék világszerte azonnal zuhanni kezdtek. A kezdeti pánik után a New York-i tőzsde gyorsan magához tért, és a Nasdaq vezetésével ismét rekordokat döntögetett. Wall Street szereplői meg vannak győződve arról, hogy az amerikai vállalatok elég erősek ahhoz, hogy felülkerekedjenek a nemzetközi politikai válságokon. Kevin Thozet, a Carmignac befektetési bizottságának tagja rámutatott, hogy a tapasztalatok szerint azok a befektetők, akik a fegyveres konfliktusok idején is megtartják pozícióikat, szinte minden esetben nyertesen kerülnek ki a válságból azokhoz képest, akik idő előtt kapitulálnak és eladják eszközeiket. A piaci kereskedők el akarják kerülni, hogy kimaradjanak a következő emelkedési hullámból, ez a pszichológiai hatás, a kimaradástól való félelem (FOMO) hajtotta a piacokat. Az iráni konfliktus leghevesebb szakaszában a Standard & Poor’s 500 index 10 százalékot, a Nasdaq pedig csaknem 15 százalékot emelkedett. ezzel szemben az európai részvénypiacok a mai napig nem heverték ki teljesen a háború sokkját, az EuroStoxx 600 index gyakorlatilag egy helyben toporgott, ami tovább növelte a szakadékot az Atlanti-óceán két partja között.

Stanislas de Bailliencourt, a Sycomore Asset Management portfóliómenedzsere szerint a teljesítménybeli különbségek az indexek szektoriális összetételéből adódnak, mivel a Standard & Poor’s 500 index több mint 40 százalékban technológiai papírokból áll, míg az európai mutatóban ez az arány a 20 százalékot sem éri el. Ugyanez a strukturális tényező magyarázza a fejlődő piacok szárnyalását is, amelyeket a chipgyártó specialisták húztak felfelé. A tajvani TSMC, amely a globális bérgyártás több mint 70 százalékát ellenőrzi a dél-koreai Samsung és az amerikai GlobalFoundries előtt, tőzsdei értékét tekintve csaknem 60 százalékot emelkedett az év eleje óta. Isabelle de Gavoty, az Allianz Global Investors európai részvénystratégája hangsúlyozta, hogy az amerikai technológiai szektor a növekedés és a biztonság menedékeként funkcionált a zavaros nemzetközi környezetben, ezt a pozíciót pedig az első negyedéves kiváló vállalati gyorsjelentések és a kedvező jövőbeli profitkilátások is megerősítették. A közel-keleti harcok idején az elemzők még felfelé is módosították nyereség-előrejelzéseiket, az amerikai vállalatok egy részvényre jutó eredménye a Bloomberg konszenzusa szerint átlagosan csaknem 20 százalékkal növekedhet az év egészében.

A Wall Street-i kereskedők bizalma megingathatatlannak tűnik, az MI-versenyben maradás érdekében mozgósított vállalati tőke nagysága elképesztő méreteket öltött. A Google anyavállalata, az Alphabet június elején hatalmas, 85 milliárd dolláros tőkeemelést hajtott végre a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései finanszírozására, ami abszolút rekordnak számít a vállalati történelemben. Egy másik történelmi esemény Elon Musk űrvállalatának, a SpaceX-nek a június 12-i tőzsdei bevezetése (IPO) volt, amely a pénzügyi történelem legnagyobb nyilvános kibocsátásává vált. A befektetők valósággal megrohanták a papírokat, a vállalat tőzsdei kapitalizációja azonnal meghaladta a kétezer milliárd dollárt, sőt egy rövid ideig a háromezer milliárdos határt is megközelítette. Az utóbbi napokban azonban a Wall Street igyekezett korrigálni a túlzásokat, a SpaceX piaci értéke visszaesett a kétezer milliárdos szintre, és az MI-beruházások megtérülése körüli növekvő aggodalmak miatt a technológiai szektor korrekcióba kezdett, a Nasdaq index egyetlen hét alatt több mint 3,5 százalékot veszített értékéből, törölve az egy hónap alatt elért nyereségét.