Kötelező bibliaolvasás a texasi iskolákban
A tengerentúli konzervatív fellegvár oktatási hatósága radikális lépéssel írta elő a keresztény szentírás tanulmányozását az alapfokú oktatásban, ami országos alkotmányos vitát és jogi ellenállást váltott ki az Egyesült Államokban.
Az Amerikai Egyesült Államok déli részén elterülő Texas szövetségi állam oktatási hivatala olyan határozatot hozott, amely alapjaiban alakítja át a helyi állami iskolák tantervét, kötelező olvasmánnyá téve a Bibliát a diákok számára. Az oktatási tisztviselők pénteki döntésüket azzal indokolták, hogy a keresztény szentírás egy olyan nélkülözhetetlen irodalmi és történelmi alkotás, amelynek ismerete elengedhetetlen az amerikai államalapítás történetének, az alapító atyák szellemiségének, valamint a tengerentúli kultúra gyökereinek megértéséhez. A rendelkezés értelmében a bibliai szövegek integrálása az anyanyelvi és történelemórák keretében valósul meg, közvetlen módon befolyásolva a tanulók mindennapi képzését. A konzervatív többségű állami bizottság szerint a reform célja a kulturális műveltség növelése, a döntés mögött meghúzódó politikai és ideológiai szándékok azonban azonnal heves országos vitát generáltak. Texas régóta az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által vezetett Republikánus Párt egyik legfontosabb politikai és ideológiai bázisa, ahol a vallási konzervativizmus és az állami intézmények működése az elmúlt években egyre szorosabban összefonódott.
A rendelet megjelenését követően a szekuláris szervezetek és az állam, valamint az egyház szétválasztását támogató civil mozgalmak azonnal összehangolt tiltakozásba kezdtek, alkotmányellenesnek nevezve a kötelező tantervi elemeket. Rachel Laser, az Americans United for Separation of Church and State nevű jogvédő és civil szervezet elnöke a New York Times című lapnak adott nyilatkozatában élesen bírálta a texasi vezetés lépését. A jogvédő kijelentette, hogy Texas kormánya, vagy bármely más amerikai kormányzati szerv soha nem foglalkozhatna azzal, hogy egy konkrét vallást, vallási irányzatot vagy szent iratot erőltessen rá a lakosságra, kötelezővé téve azt a különböző felekezetű vagy világnézetű családok gyermekei számára. A tiltakozó csoportok emlékeztettek arra, hogy az amerikai alkotmány első kiegészítése szigorúan tiltja az állam által támogatott vallásgyakorlást vagy egy adott hitrendszer preferálását az állami intézményekben.
Ez a mostani tantervi reform egy hosszabb ideje tartó, szisztematikus jogi és politikai stratégia része, amellyel a helyi konzervatív elit a keresztény értékrendet igyekszik beemelni a köznevelésbe. Rachel Laser szervezete már korábban is jogi eljárást indított egy olyan texasi törvény ellen, amely kötelezővé tette a Tízparancsolat jól látható kifüggesztését minden egyes texasi iskolai osztályteremben. A jogvédők szerint az ilyen típusú intézkedések sértik a lelkiismereti szabadságot, és kirekesztik azokat a diákokat, akik nem a keresztény vagy zsidó hitvilág szerint élik a mindennapjaikat. Texas politikai vezetése, élén Greg Abbott kormányzóval, ezzel szemben következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az amerikai társadalom morális megújulásához szükség van a zsidó-keresztény kulturális alapok megerősítésére a közoktatásban.
A texasi iskolákban bevezetett kötelező olvasmánylista így egy újabb frontvonalat nyitott az amerikai kultúrháborúban, amely a szövetségi államok és a washingtoni központi kormányzat között feszül. Az oktatási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Biblia kötelező tanulmányozása komoly gyakorlati és pedagógiai problémákat is felvet, hiszen a tanároknak kell eldönteniük, hogyan mutatják be a vallási szövegeket teológiai értelmezések nélkül, tisztán irodalmi műként. A viták vélhetően a szövetségi bíróságokon folytatódnak majd, ahol a bíráknak kell dönteniük arról, hogy a texasi hatóságok rendelete túllépi-e az alkotmányos kereteket, vagy a kulturális oktatás részének tekinthető. A republikánus vezetésű államok, mint Oklahoma és Louisiana is hasonló intézkedéseket fontolgatnak, így a texasi döntés egy olyan országos folyamat elindítója lehet, amely alapjaiban rajzolja újra az állami iskolák vallási semlegességének évszázados elvét az Amerikai Egyesült Államokban.