Újabb súlyos vereséget szenvedett Donald Trump
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság megvédett egy régi elvet: a Fehér Ház nem veheti el az automatikus polgárjogot azoktól a gyerekektől, akiknek szülei papírok nélkül vagy csak ideiglenesen élnek az országban .
Donald Trump súlyos vereséget szenvedett az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán. A bírák elutasították azt az elnöki kísérletet, amely alapjaiban írta volna át az amerikai állampolgársági jog egyik legrégebbi és legismertebb szabályát: aki az Egyesült Államok területén születik, az főszabály szerint amerikai állampolgár. A döntés eredménye 6:3 volt, vagyis a konzervatív többségű testületben is akadtak olyan bírák, akik nem fogadták el a Fehér Ház érvelését. A határozat a Trump kontra Barbara ügyben született meg, és közvetlenül az elnök 2025. január 20-án kiadott 14160. számú rendeletét semmisítette meg érdemben.
A rendelet lényege az volt, hogy a jövőben ne kapjanak automatikusan állampolgárságot azok az Egyesült Államokban született gyerekek, akiknek az anyja jogszerű tartózkodási engedély nélkül él az országban, vagy csak ideiglenesen, például vízummal van ott, miközben az apa sem amerikai állampolgár, sem állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező személy. A Trump-kormányzat ezt azzal próbálta igazolni, hogy szerinte az ilyen gyerekek nem tartoznak teljesen az Egyesült Államok joghatósága alá. A bíróság ezzel szemben azt mondta ki, hogy az alkotmány szövege és a történelmi joggyakorlat alapján ezek a gyerekek születésükkor állampolgárok.
A döntés középpontjában a 14. alkotmánykiegészítés áll. Az 1868-ban, a polgárháború után elfogadott módosítás kimondja, hogy mindenki, aki az Egyesült Államokban született vagy ott honosították, és az ország joghatósága alá tartozik, az Egyesült Államok és lakóhelye szerinti tagállam polgára. Ez a mondat az amerikai jog egyik alappillérévé vált. Eredetileg a rabszolgaság eltörlése utáni korszakhoz kötődött, és a Dred Scott-ítélet gyalázatos örökségét írta felül, amely korábban megtagadta az állampolgárságot az afroamerikaiaktól. A mostani ügyben a fő kérdés az volt, hogy ez a védelem kiterjed-e azokra is, akiknek a szülei engedély nélkül vagy átmenetileg tartózkodnak az országban. A bíróság válasza világos volt: igen.
John Roberts főbíró írta a bíróság álláspontjának központi indokolását. Hozzá csatlakozott Sonia Sotomayor, Elena Kagan, Amy Coney Barrett és Ketanji Brown Jackson. Brett Kavanaugh a végeredménnyel egyetértett, de részben külön indokolást adott. Clarence Thomas, Samuel Alito és Neil Gorsuch különböző formában ellenvéleményt fogalmazott meg. Ez politikailag különösen sokatmondó összetétel: a bíróság konzervatív többsége az elmúlt években több ügyben is kedvezett Trump hatalmi törekvéseinek, most azonban a testület többsége nem engedte, hogy az elnök rendeleti úton átírjon egy alkotmányos szabályt.
A határozat súlyát az adja, hogy Trump bevándorláspolitikájának egyik leglátványosabb ígéretéről volt szó. Az elnök évek óta támadta a születési jogú állampolgárságot, amelyet hívei gyakran az illegális bevándorlás ösztönzőjeként írnak le. A republikánus jobbszárny régóta azt állítja, hogy a szabály visszaélésekhez vezet, és olyan családok gyerekei is állampolgárrá válnak, akiknek nincs tartós jogi kapcsolatuk az országgal. A másik oldal szerint éppen ez a szabály akadályozza meg, hogy az Egyesült Államokban született gyerekek milliói bizonytalan, öröklődő jogi helyzetbe kerüljenek.
A bíróság érvelése nem a bevándorláspolitikai hasznosságból indult ki, hanem az alkotmányból. Roberts főbíró szerint a 14. kiegészítés szövege nem tartalmazza azokat a szűkítő feltételeket, amelyeket Trump rendelete be akart vezetni. A bíróság megállapította, hogy a „joghatóság alá tartozás” nem azt jelenti, hogy a szülőknek állampolgárnak vagy állandó lakosnak kell lenniük. A többségi álláspont szerint az Egyesült Államok területén élő vagy ott tartózkodó emberek általában alá vannak vetve az amerikai törvényeknek, így az ott születő gyerekeik is teljesítik az alkotmányos feltételt.
A döntésben kulcsszerepet játszott az 1898-as United States v. Wong Kim Ark ügy is. Wong Kim Ark San Franciscóban született kínai szülők gyermekeként, majd amikor egy külföldi út után visszatért az Egyesült Államokba, a hatóságok megpróbálták kizárni. A Legfelsőbb Bíróság akkor kimondta, hogy az Egyesült Államokban született személy állampolgár, ha születésekor az ország joghatósága alá tartozott. A mostani határozat ezt a precedenst erősítette meg, és elutasította azt a kormányzati próbálkozást, amely a szülők jogi státuszát tette volna döntővé.
A tét óriási volt. A Migration Policy Institute és a Penn State kutatóinak korábbi becslése szerint a születési jogú állampolgárság megszüntetése évente átlagosan mintegy 255 ezer, amerikai földön született gyereket indíthatott volna állampolgárság nélkül vagy rendezetlen státuszban. A modell szerint az Egyesült Államokban engedély nélkül élők száma 2045-re 2,7 millióval, 2075-re pedig 5,4 millióval nőhetett volna a mostani szabály eltörlése esetén.
Ez nem puszta statisztikai kérdés. Egy ilyen változtatás egész családok életét alakította volna át. Az Egyesült Államokban született gyerekek közül sokan olyan szülők gyermekei, akik dolgoznak, adót fizetnek, iskolába járatják a gyerekeiket, de jogi státuszuk bizonytalan. Ha a gyerekek sem kaptak volna automatikus állampolgárságot, akkor egy új, amerikai születésű, mégis kiszolgáltatott csoport jött volna létre. Ők az országban születnek, ott nőnek fel, ott tanulnak, mégis bármikor azzal szembesülhetnének, hogy a szülők jogi helyzete az ő sorsukat is meghatározza.
Trump számára a vereség azért is fájdalmas, mert ez már a második nagy jogi kudarc volt rövid időn belül a Legfelsőbb Bíróságon. Februárban a testület a kormányzat több vámintézkedését is jogellenesnek találta, most pedig a bevándorlási program egyik központi elemét kaszálta el. A Reuters szerint a mostani ítélet az elnök egyik legjelentősebb veresége a bevándorlási napirendben, és ismét jelezte, hogy a bíróság nem minden esetben hajlandó követni a Fehér Ház szélesre húzott végrehajtó hatalmi értelmezését.
A politikai harc ettől még aligha ér véget. Trump már korábban is jelezte, hogy a születési jogú állampolgárságot szerinte törvényhozási úton kellene korlátozni, ha a bíróság nem fogadja el az elnöki rendeletet. Csakhogy az alkotmányos akadály rendkívül magas. A 14. kiegészítés szövegét egyszerű kongresszusi törvénnyel nem lehet félretenni. Egy valódi módosításhoz alkotmánymódosításra lenne szükség, ami az Egyesült Államokban szándékosan nehéz: kétharmados kongresszusi támogatás és az államok háromnegyedének jóváhagyása kellene hozzá.
Az ítélet ezért egyszerre jogi és identitáspolitikai üzenet. Az Egyesült Államok régóta bevándorlóországként tekint magára, még akkor is, ha történelme tele van kirekesztéssel, faji hierarchiákkal, korlátozó bevándorlási törvényekkel és erőszakos asszimilációs politikákkal. A születési jogú állampolgárság mégis azt az elvet testesíti meg, hogy az ország politikai közösségéhez a születés helye is kapcsolhat valakit. Trump kísérlete ezt a kaput akarta szűkíteni, a bíróság most viszont azt mondta ki, hogy az elnök erre nem kapott felhatalmazást.
A döntés a bevándorlási vitákban is új helyzetet teremt. A republikánus tábor egy része bizonyosan tovább támadja majd a szabályt, és azt állítja, hogy a bíróság a 19. századi szöveget a 21. századi tömeges migráció viszonyai között túl szélesen értelmezte. A demokraták és a jogvédő szervezetek viszont azt ünneplik, hogy a testület megvédte az alkotmány egyik legegyértelműbb garanciáját. A mostani ítélet alapján azonban az elnöki rendeleti út lezárult: a Fehér Ház nem döntheti el önállóan, hogy ki számít születése pillanatában amerikai állampolgárnak.
A határozat arra is figyelmeztet, hogy a bevándorlás körüli politikai háborúban a jogi intézmények még mindig képesek határt húzni. Trump stratégiája sokszor arra épül, hogy gyors rendeletekkel, látványos fenyegetésekkel és végrehajtó hatalmi nyomással kényszerít ki változást, majd a perek évei alatt politikai előnyt kovácsol a konfliktusból. Itt viszont a konfliktus a legmagasabb bírói fórumon zárult, és az alkotmányos szöveg erősebbnek bizonyult az elnöki akarattal szemben.
A születési jogú állampolgárság megmaradása nem oldja meg az amerikai bevándorlási rendszer minden baját. Továbbra is súlyos gond a határvédelem, a menedékkérelmek elbírálásának lassúsága, a munkaerőpiac és a jogi státusz közötti szakadék, valamint az, hogy milliók élnek hosszú ideje bizonytalan helyzetben. A mostani ítélet viszont egy dolgot egyértelművé tett: az Egyesült Államokban született gyerekek alkotmányos védelme nem lehet napi politikai rendeletek tárgya. Ez Trump számára vereség, a jogállami korlátok számára fontos győzelem.