Orosz kémjátszma a francia dróngyár kerítésénél

A nyugati elhárító szervek és az igazságszolgáltatás szereplői egyre gyakrabban szembesülnek az idegen hatalmak által vezérelt aszimmetrikus hadviselés és a modern kémkedés formáival. Ezek a tevékenységek a klasszikus, hidegháborús hírszerzési sémákhoz képest nehezen megfogható, nehezen bizonyítható cselekményekben öltenek testet. A megbízók kiléte a digitális tér homályában marad, miközben az operatív feladatok végrehajtói sokszor nem hivatásos ügynökök, hanem a közösségi oldalakon vagy titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül toborzott, alacsony képzettségű, sokszor naivnak vagy kalandvágyónak tűnő figurák. Ez a jelenség rajzolódik ki abból az ügyből, amely a Toulouse melletti Labège ipari parkjában bontakozott ki, ahol a francia belső elhárítás, a DGSI munkatársai egy fehérorosz állampolgárságú férfit vettek őrizetbe. A hatóságok gyanúja szerint a férfi a moszkvai titkosszolgálatok megbízásából végzett felderítő tevékenységet egy olyan létesítmény közelében, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az európai védelmi iparban és Ukrajna katonai támogatásában.

A letartóztatott külföldi állampolgár, akit a francia bírósági dokumentumok M. A. monogrammal jelölnek, június elején állt a vizsgálóbíró elé. A vád ellene külföldi hatalom számára történő információszolgáltatás, valamint bűnszövetkezetben való részvétel. A nyomozás adatai szerint a férfi a francia Delair nevű hadiipari vállalat központi gyára körül tevékenykedett. Ez a cég arról ismert, hogy csúcstechnológiás pilóta nélküli repülőeszközöket, azaz drónokat fejleszt és gyárt, amelyeket a francia fegyveres erők mellett közvetlenül az ukrán hadsereg is használ a frontvonalon felderítési és egyéb harci feladatokra. A gyanúsított a kihallgatása során azzal védekezett, hogy teljesen véletlenül vetődött a gyár környékére, és csupán azért készített videofelvételeket a telefonjával, mert lenyűgözték őt a szabad ég alatt zajló drónkísérletek és technikai tesztek. A francia elhárítás szakemberei ezt a verziót határozottan elutasítják, mivel a férfi mozgása, az adatgyűjtés jellege és a háttérben meghúzódó digitális nyomok arra utalnak, hogy tudatos felderítés történt.

A Delair vállalat vezetése és biztonsági szolgálata az incidens idején már fokozott készenlétben állt, mivel a gyárat nem sokkal korábban közvetlen támadás is érte. Néhány nappal a fehérorosz férfi feltűnése előtt ismeretlen elkövetők Molotov-koktélokat dobtak a gyárépületre. Bár a házilag készített gyújtópalackok végül nem robbantak fel, és nem okoztak komoly anyagi kárt vagy személyi sérülést, a toulouse-i ügyészség azonnal terrorizmusra vagy szabotázsra utaló bűncselekmény gyanújával indított előzetes eljárást. Ebben a feszült környezetben figyeltek fel a technikusok a kerítésen kívül ólálkodó, gyanúsan viselkedő férfira, aki kamerájával szisztematikusan követte a drónok mozgását és a telephely védelmi berendezéseit. Miután felszólították a távozásra, a gyár alkalmazottai értesítették a csendőrséget. A hatóságok végül az ipari zóna szélén található egyik étteremben csaptak le a gyanúsítottra, miközben az a telefonján lévő adatokat elemezte.

A francia biztonságpolitikai szakértők rámutatnak, hogy az európai védelmi kapacitások elleni szabotázskísérletek és a dezinformációs műveletek megszaporodtak az ukrajnai háború eszkalációja óta. Az orosz titkosszolgálatok stratégiát váltottak: a nehezen mozgatható és szigorú megfigyelés alatt álló hivatásos diplomaták és beépített ügynökök helyett úgynevezett „feláldozható végrehajtókat” alkalmaznak. Ezek a személyek gyakran harmadik országból érkező állampolgárok, akik anyagi ellenszolgáltatásért cserébe hajlandóak kockázatos fotózásokat, gyújtogatásokat vagy megfélemlítő akciókat végrehajtani. A toulouse-i eset rávilágít arra a sebezhetőségre, amellyel a nyugat-európai high-tech hadiüzemeknek szembe kell nézniük a mindennapokban. A nyomozás jelenlegi szakaszában a francia hatóságok azt vizsgálják, hogy a fehérorosz gyanúsított kapcsolatba hozható-e a korábbi gyújtogatási kísérlettel, vagy egy több szálon futó, összehangolt hírszerzési művelet egyik elszigetelt eleme volt csupán.