Cáfolják az egészségügyi miniszter alaptalan állításait
Robert F. Kennedy Jr. amerikai tárcavezető oltásellenes állításait a vezető genetikusok határozottan cáfolják, miközben a Trump-adminisztráció tudományos finanszírozási megszorításai már most is érzékelhető károkat okoznak az autizmuskutatásban.
A horvát Večernji List riportja Maja Bućannal, a Pennsylvaniai Egyetem genetikaprofesszorával és a Perelman School of Medicine autizmus-kiválósági programjának társvezetőjével készült, aki élesen bírálja azokat a politikai vezetőket, akik tudományosan megalapozatlan elméleteket terjesztenek az autizmus okairól. Bućan szerint a tudományos közösség komoly aggodalommal figyeli, hogy az áltudományos állítások mennyire eltolják a közbeszédet a bizonyítékokon alapuló ajánlásoktól, és ez a jelenség Amerikán túl, Európában és Horvátországban is érezteti hatását.
Kennedy 2025 februárja óta tölti be az Egyesült Államok egészségügyi és humánszolgáltatási miniszteri posztját, miután a szenátus mindössze 52-48 arányban erősítette meg jelölését. A kinevezés már akkor komoly szakmai felháborodást váltott ki, hiszen Kennedy évtizedeken át volt az oltásellenes mozgalom egyik legismertebb amerikai arca, aki korábban azt állította, hogy a védőoltások autizmust okoznak. Ezt az állítást eredetileg Andrew Wakefield brit orvos publikálta 1998-ban a The Lancet folyóiratban, mindössze 12 gyermek vizsgálata alapján. A kutatást azóta súlyos módszertani, etikai és szakmai hibák miatt teljesen hiteltelenítették: Wakefield társszerzői elhatárolódtak a következtetésektől, Wakefieldtől megvonták az orvosi engedélyt, a Lancet pedig 2010-ben hivatalosan visszavonta a cikket.
Az azóta eltelt évtizedekben számos nagy, minőségi tudományos vizsgálat sem talált bizonyítékot arra, hogy az oltások autizmust okoznának. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltásbiztonsági bizottsága 2025 decemberében is megerősítette korábbi álláspontját: 31 vizsgált tanulmányból húsz egyáltalán nem talált összefüggést az oltások és az autizmus kialakulása között, és a fennmaradó kutatások sem szolgáltattak megbízható ellenkező bizonyítékot. Ennek ellenére Kennedy miniszterként sem hagyott fel korábbi retorikájával – 2026 áprilisában a CDC-t (Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) egy újabb vizsgálat elindítására utasította az oltás-autizmus kapcsolat feltárására, annak ellenére, hogy a szakmai konszenzus ebben a kérdésben már régóta egyértelmű.
Bućan professzor rámutat, hogy a genetikai kutatások szerint az autizmus rendkívül összetett, heterogén állapot, amely nem vezethető vissza egyetlen „autizmusgénre”, még kevésbé egy külső, mesterséges tényezőre, mint az oltás. Eddig mintegy 200 olyan gént azonosítottak, amelyekben előforduló mutációk gyakoribbak autizmussal élő személyeknél az általános populációhoz képest, ám az esetek mindössze 10 százalékában mutatható ki egyértelmű genetikai mutáció vagy deléció egy vagy több kockázati génben. Az esetek nagyjából 90 százalékában az autizmus nem köthető egyetlen specifikus genetikai elváltozáshoz, hanem valószínűleg több száz különböző genetikai variáns összetett kölcsönhatásának eredménye.
Az öröklődés meghatározó szerepét jól mutatják az ikervizsgálatok: az egypetéjű ikrek közötti autizmus-egyezés 70-90 százalék, míg a kétpetéjű ikreknél ez csak 20-30 százalék. Ez a jelentős különbség önmagában is bizonyítja a genetika döntő szerepét, ugyanakkor arra is utal, hogy a 100 százalékot el nem érő egyezés miatt környezeti tényezők is közrejátszanak – de ezek köre semmiképpen sem az oltásokat jelenti. Bućan szerint különösen veszélyes az a döntés, amikor szülők megtagadják gyermekük beoltását súlyos, fertőző betegségek ellen az autizmustól való félelem miatt, mivel ezzel felesleges és megelőzhető egészségügyi kockázatnak teszik ki gyermeküket egy olyan állapot elkerülése érdekében, amelynek genetikai háttere valójában rendkívül erős.
A politikai beavatkozás gyakorlati következményei már most is érzékelhetők a tudományos munkában. A Trump-adminisztráció jelentősen visszavágta a National Institutes of Health (NIH) által finanszírozott kutatási projektek számát az elmúlt másfél évben. Az adminisztráció hivatalba lépése után az újonnan létrehozott, kormányzati hatékonyságért felelős DOGE (Department of Government Efficiency) jelentős számú tudóst és adminisztrátort távolított el az NIH-től. Ennek eredményeként számos kiváló minősítésű, magas tudományos színvonalú projekt maradt finanszírozás nélkül, egyszerűen azért, mert nem volt elég adminisztratív személyzet a támogatások odaítélésének lebonyolítására. Bućan szerint ez elkerülhetetlenül lassítja a tudományos felfedezéseket, és minden szinten – a fiatal kutatóktól a már beérkezett tudósokig – károsítja a szakmai pályafutásokat.
Kennedy minisztériuma emellett 2025 augusztusában mintegy 500 millió dolláros támogatást vont meg az mRNS-alapú vakcinák fejlesztésétől, amely 22 projektet érintett, köztük a Pfizer és a Moderna madárinfluenza és egyéb vírusok elleni oltásfejlesztéseit. A döntést azzal indokolta, hogy szerinte az mRNS-technológia több kockázatot jelent, mint hasznot – ezt az állítást azonban az egészségügyi szakértők döntő többsége szintén elutasítja. A minisztérium 2026 elején emellett a gyermekkorban ajánlott oltások számának csökkentését is tervezte, valamint átalakította a legfőbb vakcinaügyi tanácsadó testület összetételét. Ezeket a lépéseket egy bostoni szövetségi bíró 2026 márciusában blokkolta, megakadályozva a gyermekkori oltási ajánlások módosítását és érvénytelenítve a tanácsadó testület új tagjainak kinevezését.
A tudományos közösség válaszként igyekszik minden lehetőséget megragadni a bizonyítékokon alapuló ismeretek terjesztésére. Magánalapítványok és filantróp adományok részben pótolják a hiányzó állami finanszírozást: a Simons Foundation Autism Research Initiative (SFARI) például több mint 50 ezer család, azaz mintegy 150 ezer ember genomját szekvenálta, míg a Pennsylvaniai Egyetem és a Philadelphiai Gyermekkórház tavaly 50 millió dolláros adományt kapott az új Lurie Institute for Autism létrehozására, amely az alapkutatást a klinikai gyakorlattal igyekszik összekapcsolni.
Bućan szerint a jelenlegi politikai légkörben a tudósok felelőssége, hogy minden fórumon kommunikálják a tényeket a nagyközönséggel és az autizmussal érintett családokkal egyaránt, hiszen az áltudományos állítások – különösen, ha azokat magas rangú kormányzati tisztségviselő hangoztatja – közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek a gyermekek számára.