Nem múlt el Magyarországon a trópusi hőség veszélye

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) júniusi havi klímaberletében figyelmeztetett: a világ minden táján megnövekedhet a hőhullámok, az áradások és más szélsőséges időjárási jelenségek előfordulásának gyakorisága. A szervezet tudósa, Silva Alváró kiemelte, hogy az El Niño időjárási jelenség erősödése két dologban is hatással lesz a globális klímára: egyrészt a szélsőséges időjárási események száma növekedhet, másrészt a globális átlaghőmérséklet is tovább emelkedhet. Az El Niño megerősíti a már meglévő hosszú távú felmelegedési trendet, így 2024-ben például ez a jelenség játszott kulcsszerepet abban, hogy az elmúlt tizenkét hónap a valaha mért legmelegebb időszak lett a globális hőmérsékleti adatsorokban. A tudósok kiemelik: az emberi tevékenység által okozott üvegházhatás-lerakódás és az El Niño természetes ciklusa közötti egymásra hatás tette lehetővé a rekordokat. Az El Niño a természetben kialakuló, átlagosan három-négy évente ismétlődő időjárási jelenség, amely a trópusi Csendes-óceán vízének felmelegedésével és a passzátszélek gyengülésével jár együtt. A nevet perui halásztól kapta, akik üsszág érkezése környékén észrevették a tengerhőmérséklet emelkedését – az „El Niño‟ magyarul a Kisjézust jelenti. A jelenség hatása azonban messze kiterjed a Dél-Amerikai partokon: Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Ázsia más részein aszályt, Dél-Amerika részein, az Egyesült Államok déli tájain, Afrika szarván és Közép-Ázsiában viszont megemelkedett csapadékot okoz. A két pólusos hatás éppen azért alakul ki, mert a felmelegedett óceáni víz megváltoztatja a légköri áramlásokat, eltolva a csapadékövezéteket és a hőmérsékleti anomalíákat szinte az egész bolygón. A WMO prognózisa szerint az idei El Niño az erősségi skála második legmagasabb fokozatát érheti el, vagyis „erős‟ besorolást kaphat. A jelenség erősségét négy fokozatba sorolják: gyenge, mérsékelt, erős és nagyon erős. Az ENSZ szervezete arról számolt be, hogy a trópusi Csendes-óceánon kialakult feltételek alapján a jelenség a következő hónapokban gyorsan növekedni fog az erősségében. A szakemberek várhatóan az északi féltekén az őszi hónapokban további fokozatos erősödésre számítanak. Ez aggasztó, hiszen a legutóbbi, 2024-es El Niño-ciklus már elősegítette a globális hőmérsékleti rekordok megdöntését. A 2026-os ciklus erre rátesít, és a szakemberek szerint az ősz végére a jelenség előre ismert erősségét elérheti. Európában idén június kora árban érkezett az első jelentősebb hőhullám, amely több helyen is rekordokat döntött. Franciaországban a mérés kezdete óta a legmelegebb napot regisztrálták. Németországban a brandenburgi Neißemünde-Coschen településen június 28-án 41,7 Celsius-fokot mértek, amellyel megdöntötték az országos hőmérsékleti rekordot. A tengeri víz hőmérséklete is sosem volt még ilyen magas júniusban. Spanyolországra már a következő hétvégére is újabb hőhullámot jósolnak: az országos meteorológiai szolgálat, az Aemet szerint a délnyugati régiókban, de északon és északkeleten is meghaladhatja a 40 fokot a hőmérséklet. A kontinens déli részein már most is 45 fok közéli értékeket regisztrálnak, a mediterrán térség pedig különösen kitett az aszálynak is. Az Egyesült Államokban szintén pokoli hőség uralkodik. Washingtonban, a szövetségi fővárosban július 2-án 44,4 Celsius-fokot (112 Fahrenheit) mértek, ezzel megdöntve egy 128 éves rekordot, amely ugyanezen a napon állt. New Yorkban a Central Parkban délután 38 fokot mértek, a város más részein pedig 40 fokig közelt a hőmérséklet, szintén július 2-áni rekorddal. Az északabbra fekvő Bostonban 37 fokot regisztráltak, ami szintén napi rekordnak számít. Az észak-amerikai helyzet jól mutatja, hogy az El Niño hatása egyetlen régióra sem korlátozódik: a Csendes-óceán vízszintjének változása áramlási mintákat és légköri nyomási rendszereket tol el, ami végül a sarkkörtől az egyenlítőig hat. A helyi hatóságok több államban hőriasztást adtak ki, és a lakosságot arra szólították, hogy korlátozzák a szabadtéri tevékenységet a legmelegebb órákban. A globális környezeti kihívás méreteit jól érzékelteti, hogy az óceánok hőmérséklete júniusban soha még nem mért magaslatokat ért el. A tengeri víz felmelegedése rövid távon növeli a hurrikánok és trópusi viharok energiáját, hosszú távon pedig a jégtáblák olvadását és a tengerszint emelkedését gyorsítja. Az El Niño erre a már létező trendre rak rá egy további réteget. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a jelenség időszakos természetes ciklus, a globális felmelegedéssel együtt azonban az összhatás sokkal drámaibb, mint korábban bármikor. Az előrejelzések szerint az őszi hónapokban az El Niño előre ismert erősségét elérheti, és az ezzel járó szélsőséges időjárási események száma is növekedhet. A szélsőséges időjárási események a gazdaságra is komoly következményekkel járhatnak. Az aszályos területeken a mezőgazdasági termelés visszaesik, ami élelmiszerár-emelkedéshez vezet világszerte. A heves esőzések áradásokat és vízkárokat okoznak, az extrém hőség pedig az egészségügyi rendszerekre helyezi a nyomást. Az Európai Bizottság Közös Kutatós Központjának június közepén közzétett elemzése szerint az idei El Niño potenciálisan az 1950 óta végzett mérések alapján az egyik legerősebb lehet, és a humanitári hatásai is jelentősek lesznek. A globális gabonapiacok már reagálnak a várható termelési kiesésre, és az energiaszolgáltatók is felkészülnek a megnövekedett hűtési igényekre. Magyarországon az elmúlt években is éreztethette az átlagtól melegebb nyarak hatása, a Meteorológiai Világszervezet figyelmeztetése szerint azonban a következő hónapokban a Kárpát-medencében is nőhet a szélsőséges melegnapok száma. Az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadék eloszlása pedig egyre kiszámíthatatlanabb. Az éghajlati modellek arról számolnak be, hogy a jövő évtizedekben a régió szintjén az átlagos évi hőmérséklet 2-3 fokkal emelkedhet, az extrém hőhullámok gyakorisága pedig megkétszereződhet. Ezek az adatok együtt az El Niño jelenlegi erősödésével arra figyelmeztetnek, hogy a világnak felkészülnie kell az egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események rendszeres előfordulására.