Hivatalos: MCC Alapítványa megszűnik július 31-én

A Mathias Corvinus Collegium, közismert nevén az MCC, évtizedek óta a magyar tehetséggondozás egyik intézményeként működik. A kezdeti időkben még egyszerű alapítványi formában tevékenykedett, majd 2020-ban közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, kekvává alakult. Ekkor kapta meg azt a jelentős vagyont, amely lehetővé tette a gyors bővülést: a Mol és a Richter Gedeon részvényeinek tíz-tíz százalékát, valamint több értékes ingatlant Budapesten a Gellért-hegyen és a Somlói úton, továbbá vidéki ingatlanokat Pécsett, Révfülöpön, Szekszárdon, Szombathelyen és Zalaegerszegen. Ez a vagyon összességében több százmilliárd forintot tett ki, nagyjából akkora összeget, mint egy év teljes felsőoktatási költségvetése Magyarországon. A vagyonátadás után az MCC kuratóriumát Orbán Balázs vezette 2020-tól 2026 júniusáig. Orbán Balázs jogász és politológus, aki egyidejűleg Orbán Viktor politikai igazgatójaként dolgozott, később országgyűlési képviselő lett, és a Fidesz kampányát is ő irányította a 2026-os választások előtt. Június 19-én mondott le a kuratóriumi elnöki posztról, nem sokkal azután, hogy a Tisza-kormány bejelentette a kekvák felszámolását. Lemondása után hangsúlyozta, hogy az MCC nem szüntethető meg és nem államosítható, valamint hogy megállapodás szükséges a diákok, munkavállalók és a tehetséggondozásban részt vevők érdekeinek védelmében. Július 2-án Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hozta meg az alapítói határozatot, amely szerint az MCC Alapítványa 2026. július 31-i hatállyal megszűnik. Ruff Bálint több hasonló alapítvány, köztük a Batthyány Lajos Alapítvány felett is gyakorolja az alapítói jogokat. A döntés a júniusban elfogadott alaptörvény-módosítás és a kapcsolódó törvénycsomag része, amely lehetővé teszi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetését. Magyar Péter már május végén Brüsszelben jelezte, hogy a nem egyetemeket fenntartó kekvákat nyár végéig meg kell szüntetni, hogy az uniós források felszabaduljanak és a közvagyon visszakerüljön az államhoz. A vagyon sorsa most a kulcskérdés. A részvények és az ingatlanok korábban az alapítványt gazdagították, lehetővé téve nagyszabású programokat, ösztöndíjakat és ingatlanfejlesztéseket. Most azonban a megszűnéssel ezek az eszközök az államkincstárba kerülnek vissza. Korábbi beszámolók szerint az MCC-hez kötődő ingatlanfejlesztő cégek jelentős veszteségeket termeltek, ami azt mutatja, hogy a vagyonkezelés nem minden esetben volt hatékony vagy átlátható. A debreceni Aranybika hotel vagy más projektek példák arra, hogyan használták fel ezeket az eszközöket, miközben a közpénzek eredeti rendeltetése más lehetett volna. Az MCC mint oktatási intézmény valószínűleg nem tűnik el teljesen. A vezetés korábban azt közölte, ha a kekva forma megszűnik, az intézmény sima alapítványként folytatja a tehetséggondozási és oktatási tevékenységet. Azonban a finanszírozás mértéke és a függetlenség foka jelentősen csökkenhet. A diákok és az alkalmazottak sorsa függ attól, hogy milyen megállapodás születik az átmenetről. A közbeszédben sokan üdvözlik a lépést, mint a korábbi klientúra lebontását és a közvagyon visszaszerzését. Mások aggódnak amiatt, hogy a nyomok és dokumentumok eltűnhetnek, vagy hogy a felelősök elkerülik az elszámoltatást. A döntés hatása nem korlátozódik a hazai működésre. Az MCC külföldi érdekeltségei és a kapcsolódó hálózatok is érintettek lehetnek. Az MCC nemzetközi programokat működtet, ösztöndíjakat ad külföldi hallgatóknak, és partnerségeket épít több európai országban. Emellett a kapcsolódó alapítványok, különösen a Batthyány Lajos Alapítvány, jelentős szerepet játszottak a konzervatív üzenetek terjesztésében Európában és azon túl. Ez az alapítvány finanszírozta többek között az European Conservative című angol nyelvű lapot, amely a magyar konzervatív, illiberális modellt népszerűsítette a nemzetközi közönség körében. A lap szerkesztősége és a támogatói kör összefonódik más konzervatív szervezetekkel, mint a Danube Institute vagy a Centre for Fundamental Rights. A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásának révén az European Conservative rendszeres cikkeket közölt a magyar családpolitikáról, a bevándorlásellenes álláspontról és a szuverenitás védelméről. A finanszírozás egy része konkrét célokra, például brüsszeli iroda bérletére vagy online tartalmakra irányult. Mivel Ruff Bálint most ennek az alapítványnak is alapítói jogait gyakorolja, hasonló lépések, azaz a finanszírozás átalakítása vagy megszüntetése várható. Ez gyengítheti azokat a soft power eszközöket, amelyeket a korábbi kormányzat épített ki annak érdekében, hogy a magyar modellt pozitív példaként mutassa be külföldön, különösen az európai konzervatív és nemzeti oldal felé. Az összefonódások személyi szinten is léteznek. Több MCC-s vagy egykori MCC-s szakember, kutató és kuratóriumi tag dolgozik vagy dolgozott a Batthyány Alapítványhoz kötődő szervezetekben. Az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán egyben a Mandiner lapigazgatója is, ami további médiakapcsolatot jelent. A hálózat egésze lehetővé tette, hogy a konzervatív értékeket és a kormányzati narratívát egyszerre terjesszék itthon és külföldön. A július 31-i döntés ezt a struktúrát bontja le, legalábbis jogi és vagyoni értelemben. A közbeszédben és a közösségi médiában a reakciók vegyesek. Sokan úgy látják, hogy ez a lépés helyreállítja az átláthatóságot és megszünteti a párhuzamos hatalmi struktúrákat, amelyek lehetővé tették, hogy közpénzeket politikai lojalitás alapján osszanak ki. Mások szerint a diákok ösztöndíjai és a programok folytonossága veszélybe kerülhet. Orbán Balázs lemondása és a határozat megosztása után többen spekulálnak azon, hogy milyen új pozíciót talál magának a korábbi befolyásos politikus. A folyamat része annak az átfogó változásnak, amely a hatalomváltás után indult el. A kekvák rendszere, amelyet 2021-ben hoztak létre, lehetővé tette, hogy az állami vagyont és a vállalati részesedéseket alapítványi formába szervezzék, ahol a kuratóriumok összetételét hosszú távra rögzítették. Ez a modell számos bírálatot kapott a Transparency International és más szervezetek részéről, mert átláthatatlan vagyonkezelést és konfliktusokat teremtett. Most a rendszer visszabontása zajlik, hogy a közvagyon feletti ellenőrzés visszakerüljön a demokratikusan megválasztott kormányhoz és a parlamenthez. Összességében a július 31-i dátum egy korszak végét jelzi. Az MCC mint tehetséggondozó intézmény valószínűleg megmarad valamilyen új formában, de már nem ugyanazzal az anyagi függetlenséggel és politikai beágyazottsággal. A külföldi érdekeltségek, beleértve az European Conservative támogatását és a kapcsolódó konzervatív hálózatokat, új finanszírozási és felügyeleti környezetbe kerülnek. Ez a változás átláthatóbb és elszámoltathatóbb rendszert ígér, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi lesz azokkal a programokkal, kapcsolatokkal és befolyási eszközökkel, amelyeket a korábbi struktúra épített ki az elmúlt években. A vagyon visszavétele és a struktúrák lebontása hosszú távon meghatározhatja a magyar politikai és kulturális élet alakulását.