Kijev a NATO-t kéri légvédelemének megerősítésére

A július 6-i éjszakai orosz támadás során a támadók 351 drónt, 68 rakétát és cirkálórakétát vetettek be Ukrajna ellen. Az ukrán erők sok drónt és cirkálórakétát megsemmisítettek, ám a ballisztikus rakétákkal szemben eredménytelenek maradtak a megfelelő légvédelmi rakéták hiánya miatt. Zelenszkij Telegramon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy döntő fontosságú, ha a NATO-csúcson erős döntések születnek a légvédelem megerősítéséről és a civilek védelméről. A támadások lakóházakat és civil infrastruktúrát céloztak, ami ismét rámutatott a védelmi rendszerek sürgős szükségességére. Mark Rutte NATO-főtitkár világossá tette, hogy minden szövetségesnek hozzájárulást kell nyújtania az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartásához, mivel az ország biztonsága szorosan összefügg a szövetség saját biztonságával. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén kiemelte, hogy a légvédelem kérdése központi téma lesz az ankarai NATO-csúcson. Szerinte Oroszország ismét civileket támadott, ezért sürgős lépésekre van szükség. A nyomás növelése Oroszországra addig tart, amíg a vérontás véget nem ér. A német szövetségi kormány tájékoztatása szerint a NATO-csúcson legalább 140 milliárd eurós pénzügyi támogatást ígérnek Ukrajnának a következő két évre. Ebből 70 milliárd euró 2026-ra, további legalább 70 milliárd 2027-re vonatkozik, amit az európai partnerek Kanada részvételével biztosítanak. Ez magában foglalja az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelét és a bilaterális segítséget is. A cél az, hogy Ukrajna világos jelet kapjon a folyamatos támogatásról. Ballisztikus rakéták ellen Ukrajna elsősorban nyugati rendszerekre, különösen az amerikai Patriot rakétarendszerekre támaszkodik. Zelenszkij szerint ha ezek a rakéták a szövetségesek raktáraiban porosodnak, az csak bátorítja Oroszországot a lakóházak elleni támadások folytatására. Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Amerika és az európai partnerek erős döntéseket hoznak a védelmi képességek növelésére. A háttérben évek óta tartó háború áll, amely 2022 februárjában kezdődött. Oroszország folyamatos rakéta- és dróntámadásokat indít Ukrajna városai ellen, miközben az ukrán erők egyre hatékonyabban támadják az orosz infrastruktúrát, például olajfinomítókat és energiarendszereket. A legutóbbi ukrán akciók során drónok érték el Omszkban Oroszország legnagyobb olajfinomítóját, valamint Jaroslavlban és más régiókban is csapásokat mértek. A Krím-félszigeten és a fekete-tengeri flottánál is jelentős károk keletkeztek ukrán támadások nyomán. A "szellemhajóflotta" elleni ukrán csapások is sikeresek voltak. Két hajó, amelyek együttesen körülbelül 14 ezer tonna üzemanyagot szállítottak Taganrogból a Krím felé, célponttá vált. Robert Browdi ukrán drónparancsnok jelentése szerint ezek a támadások komolyan zavarják az orosz logisztikát. Oroszország ugyanakkor saját veszteségeiről számol be, állítása szerint több száz ukrán drónt semmisített meg, amelyek kikötőket és olajlétesítményeket céloztak. A NATO-csúcson nem várható, hogy Ukrajna tagságáról döntenek, mivel az Egyesült Államok álláspontja ebben nem változott. Donald Trump elnöksége alatt az USA visszavett a közvetlen segítségnyújtásból, ám a G7-csúcson és a mostani fejleményekben remény van a szorosabb együttműködésre. Trump július 6-án telefonon beszélt mind Zelenszkijjel, mind Vlagyimir Putyinnal, és úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás közelebb van, mint sokan gondolják. Szerinte mindkét fél akarja a háború végét. A tervezett találkozó Zelenszkij és Trump között a csúcs szerdai napján zajlik majd, ahol a háború lezárásának lehetőségeit vitatják meg. Ezt követően Trump Putyinnal is egyeztet. Az ankarai találkozó két napos, és fókuszában a védelmi kiadások növelése, a védelmi ipar fejlesztése és Ukrajna támogatása áll. Több tízmilliárd dolláros új védelmi szerződéseket jelenthetnek be. Az elmúlt években Ukrajna jelentős sikereket ért el a csatatéren, például dinamikaváltást hozott létre saját hadműveleteivel. A NATO PURL programja keretében szövetségesek és partnerek közel 6 milliárd dollárt ígértek, főként légvédelmi eszközökre. Rutte többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik az eszközök szállításában, míg az európaiak és kanadaiak finanszírozzák azokat. A légvédelem hiánya különösen kritikus télen, amikor az energiarendszer támadásaival Oroszország próbálja demoralizálni a lakosságot. Ukrajna saját gyártását is fejlesztené amerikai licencekkel, ami hosszú távú megoldást jelenthet. Zelenszkij Rutte-vel folytatott beszélgetésein ezt priorításként említette. A támadások emberi áldozatai mellett hatalmas anyagi károk keletkeznek. Kijevben lakóházak, kórházak és infrastrukturális létesítmények sérültek. A mentőalakulatok folyamatosan dolgoznak a romok alatt rekedtek felkutatásán. Hasonló támadások történtek más városokban is, ahol civil célpontok kerültek sorra. Oroszország stratégiája a terrorizálásra épül, hogy nyomást gyakoroljon az ukrán társadalomra és a nemzetközi közösségre. Ezzel szemben Ukrajna ellenállása és a szövetségesek támogatása révén tartja magát. A NATO-tagországok közül többen, például Németország, jelentős szerepet vállalnak, de Rutte szerint igazságosabb tehermegosztásra van szükség. A 2026-os ankarai csúcs lehetőséget ad a szövetség egységének demonstrálására. Törökország házigazdaként fontos szerepet tölt be, miközben Erdogan elnökkel is egyeztetések zajlanak. A védelmi ipar forradalma és a közös beszerzések erősíthetik Európa saját biztonságát is, hiszen Ukrajna tapasztalatai értékesek a szövetség számára. A háború hosszú távú hatásai az egész kontinensre kiterjednek. Energiaárak, menekültválság, gazdasági nyomás – mind-mind befolyásolják a döntéshozókat. A pénzügyi támogatások mellett képzési programok, hírszerzési együttműködés és technológiai átadás zajlik folyamatosan. Zelenszkij üzenete egyértelmű: a civilek védelme elsődleges, és ehhez azonnali légvédelmi rakétákra van szükség. A Patriot rendszerek beváltak ott, ahol rendelkezésre álltak, de a készletek kiegészítése létfontosságú. Az európai vezetők egyetértenek abban, hogy a támogatásnak folytatódnia kell, függetlenül a politikai változásoktól. Trump hozzáállása kulcskérdés. Korábbi nyilatkozatai alapján pragmatikus megoldást keres, amely mindkét fél számára elfogadható. A telefonbeszélgetések után bizakodó hangot ütött meg, bár a részletek még nem ismertek. A szerdai találkozó döntő lehet a további lépések szempontjából. Ukrajna saját drónprogramja és ellentámadásai mutatják, hogy nem csupán védekezik, hanem aktívan gyengíti az orosz hadigépezetet. Az olajfinomítók elleni csapások csökkentik Oroszország bevételét, ami hosszú távon hatással lehet a háború finanszírozására. Hasonlóan a Krím és a fekete-tengeri flotta elleni akciók korlátozzák az orosz mozgásteret. A nemzetközi jog és a humanitárius szempontok is előtérbe kerülnek. A civilek elleni támadások háborús bűnök gyanúját vetik fel, bár a felek kölcsönösen vádolják egymást. A tényeket azonban a helyszíni jelentések és független megfigyelők is alátámasztják. A NATO-csúcs előkészületei során Rutte Németországban is egyeztetett, hangsúlyozva a közös felelősséget. A védelmi kiadások növelése 5 százalékos GDP-arányra egyes tervek szerint, bár ez ambiciózus cél. A gyakorlatban a szövetségesek már most jelentős összegeket mozgósítanak. Összességében a jelenlegi helyzet feszült, de lehetőségeket is rejt. Ukrajna kitartása, a szövetségesek elkötelezettsége és a diplomáciai erőfeszítések együttesen formálhatják a következő időszakot. A légvédelem megerősítése nem csupán katonai kérdés, hanem az emberi életek védelméről szól közvetlenül.