Könyvsiker lett a Biblia a mai Franciaországban

A modern könyvkiadás világában egy több száz oldalas, sűrűn szedett mű megjelentetése mindig komoly anyagi és logisztikai kihívást jelent, különösen akkor, ha a világirodalom legnagyobb hatású vallási szöveggyűjteményéről van szó. A patinás Jeruzsálemi Biblia előállítása például rendkívül finom, cigarettapapír vékonyságú pamut- és lenalapú papírt igényel, a tartósság érdekében pedig a lapokat fűzni kell, a ragasztásos technika szóba sem jöhet. A francia Éditions du Cerf kiadó igazgatója, Jean-François Colosimo elmondása szerint ez a gyártási folyamat annyira költséges, hogy korábban elegendő volt háromévente új nyomdai sorozatot indítani az igények kielégítésére. Az elmúlt időszakban azonban a kereslet hirtelen megugrott, így a kiadó kénytelen minden évben újra nyomdába küldeni a vaskos köteteket.

A könyvpiaci sikert a párizsi Saint-Sulpice-templom tornyainak árnyékában működő La Procure könyvesbolt adatai is megerősítik. Európa legnagyobb vallási szaküzletében a különböző kivitelű – cipzáras, bakelitborítású vagy klasszikus zsebformátumú – Bibliák vezetik az eladási listákat. Hasonló folyamatokról számolt be a Salvator kiadó kereskedelmi igazgatója, François-René Charles, aki az utóbbi években az értékesítés megháromszorozódását tapasztalta. Jonathan Boulet, a Bibli’o kiadó vezetője és a Nemzeti Kiadói Szakszervezet vallási tagozatának elnöke kiemelte, hogy a kétezertízes évek folyamatos csökkenése után kétezer-tizenkilenc hozott egyértelmű fordulatot a francia piacon. Az angolszász világban ez a növekedés még látványosabb. Az Egyesült Királyságban a Nielsen BookScan adatai szerint a kétezer-tizenkilences száckilencvenkétezer példányról kétezer-huszonötre csaknem négyszázezerre nőttek az eladások, míg az Egyesült Államokban a Circana tizenkilencmillió eladott példányt regisztrált, ami huszonegy éves rekordot döntött meg.

A vásárlók bőséges kínálattal találkoznak a könyvesboltokban, a választásban a felekezeti hovatartozás nyújt támpontot. A katolikus hívők elsősorban a Jeruzsálemi Bibliát keresik, amely a jeruzsálemi francia biblikus és régészeti iskola tudományos munkájának gyümölcse, és a szakértők szerint ötvözi a tudományos precizitást az elegáns stílussal. Sokan részesítik előnyben az AELF hivatalos liturgikus fordítását is, amely hetven fordító tizenhét évig tartó munkájának eredménye, és szóról szóra megegyezik a vasárnapi miséken hallható szövegekkel. A történelmi protestáns egyházak tagjai leginkább a kétezer-kettőben megjelent Nouvelle Bible Segond verziót választják, amely kiváló tanulmányi kiadásnak számít. Az evangéliumi keresztények körében a genfi bibliatársulat által gondozott Segond 21 a legnépszerűbb, amely rendkívül kedvező, két és fél eurós alapárának köszönhetően a legszélesebb néprétegekhez is eljutott. A nyelvezetét úgy alakították ki, hogy egy tizenhat éves fiatal is könnyen megértse minden szavát. A felekezeti határok egyébként átjárhatók, a katolikus Salvator kiadó például évente hetvenötezer példányt terjeszt a Segond 21 kiadásból.

A hirtelen jött franciaországi vásárlási hullámnak több, egymástól jól elkülöníthető oka van. Az eladások emelkedése közvetlenül összefügg a felnőttkorban megkeresztelkedők számának növekedésével. Emellett a nemzetközi politikai és katonai válságok, az ukrajnai fegyveres konfliktus és a közel-keleti feszültségek fokozták a társadalmi bizonytalanságot és a világvége-hangulatot. A mindennapi szorongások közepette az emberek a transzcendencia, a változhatatlan bölcsesség és a szellemi szabadság felé fordulnak. Jean-François Colosimo szerint a mű a nem hívőket is vonzza, mert az emberiséget a maga dicsőségében és sötétségében mutatja be, miközben a huszonegyedik század embere pontosan azt az életet és dinamizmust keresi a lapokon, amely a modern hétköznapokból hiányzik.

A növekedés másik fontos pillére az evangéliumi keresztény egyházak látványos megerősödése. Franciaországban a számuk a huszadik század közepe óta a húszszorosára nőtt, és ma már ők alkotják a francia protestánsok közel hetven százalékát, szemben az akkori tíz százalékkal. Ez a közösség rendkívül aktív, a nemrégiben megrendezett Menet Jézusért elnevezésű demonstrációjukon például hetvenezer ember vett részt. Az evangéliumi hívők a vallási irodalom közül szinte kizárólag a Bibliát vásárolják, abból viszont gyakran többfélét is tartanak otthon: külön verziót a mindennapi tanulmányozáshoz, egy másikat, amelyben Jézus szavai pirossal vannak kiemelve, és egy harmadikat, amely a modern hétköznapi nyelvhez áll közelebb. A katolikus oldalon is megfigyelhető a visszatérés a szentírás közvetlen olvasásához, a plébániák szervezésében egyre több kiscsoportos otthoni bibliakör és közös elmélkedés indul.

A tudományos és régészeti felfedezések szintén hozzájárultak a történelmi szövegek tekintélyének helyreállításához, amelyet a tizenkilencedik és huszadik századi radikális kritikai exegézis részben megkérdőjelezett. A teológiai szemináriumokon évtizedekig az a szkeptikus nézet uralkodott, hogy az Újszövetség tartalmának csak elenyésző része tekinthető történelmileg hitelesnek. A huszadik század második felének régészeti leletei – köztük Poncius Pilátus cézáreai feliratos köve, a kafarnaumi zsinagóga vagy a Siloám-medence feltárása – azonban rácáfoltak a túlzottan szkeptikus megközelítésekre. Matthieu Lavagna katolikus apologéta legújabb kötetében rámutat, hogy a modern kutatások elismerik az evangéliumok történeti megbízhatóságát, és a szakértők többsége ma már ezeket tekinti a Názáreti Jézus életére vonatkozó legkorábbi és legfontosabb forrásoknak.

A részletes piaci adatok ugyanakkor árnyalják a képet. Egyes párizsi könyvesboltokban a tavaszi időszak végén minimális, néhány százalékos visszaesést tapasztaltak a Bibliák eladásában, miközben a vasárnapi misekönyvek és a keresztény hitbevezető kiadványok iránti kereslet folyamatosan nőtt. Ez a strukturális átrendeződés arra utal, hogy a vallási gyakorlathoz visszatérő felnőttek egy részének otthon már van családi Bibliája, a teljesen kezdők számára pedig a teljes szöveg elsőre túl vaskos és nehezen feldolgozható. Ők inkább a rövidebb, magyarázó jellegű bevezető köteteket választják.

A könyvpiac szereplői kreatív módon reagáltak a megváltozott olvasói igényekre, és rendkívül változatos formátumokat dolgoztak ki. A fiatalabb generációkat célozzák meg a széles margókkal ellátott, jegyzetelhető verziók, amelyek a személyes reflexiók rögzítésével a spirituális élet kialakítását segítik. A protestáns vásárlók kifejezetten kedvelik ezeket a naplószerű köteteket, míg a katolikus közönség inkább a részletes magyarázó jegyzetekkel ellátott, tekintélyes teológusok által jegyzett kiadásokat keresi. A tinédzserek körében a modern és közérthető nyelvezettel megírt Ze Bible vált hivatkozási ponttá, amelyet felekezeti hovatartozástól függetlenül vásárolnak a szülők.

A kiadók emellett egészen speciális célcsoportokra is gondolnak. Létezik már külön kiadás futóknak, hegymászóknak, sőt, a Hellfest nehézzenei fesztivál közönségének szánt metál-Biblia is elérhető. A párizsi olimpiai játékokra a katolikus, protestán s és ortodox közösségek közösen jelentettek meg kétszázezer példányban egy újszövetségi kiadást, amely neves sportolók személyes vallomásait tartalmazza. Az év végére várható a diszlexiások számára optimalizált változat, és kifejezetten a hajléktalanok kérésére is készült egy nagy betűs, az időjárási viszontagságoknak ellenálló, vízhatlan borítású kiadás, amelyben külön zseb található a személyazonosító okmányok védelmére. A büntetés-végrehajtási intézetek lakói számára szintén egyedi változatokat biztosítanak a karitatív szervezetek.

Bár a nyomtatott papír dominanciája továbbra is erős, a digitális platformok térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Az adatok szerint a digitális formában terjesztett Bibliák száma globálisan már meghaladta a nyomtatott példányokét. A hangoskönyvek és az online applikációk olvasótábora egyetlen év alatt tízmillió fővel bővült. Az olyan innovatív digitális kezdeményezések, mint az École biblique de Jérusalem által irányított online projekt, vagy a popkultúra és a szentírási gyökerek összefüggéseit vizsgáló Prixm startup vállalkozás, százezreket érnek el kétheti podcastjaikkal és hírleveleikkel. Augustin Marbacher, a Prixm igazgatója kiemelte, hogy az a fiatal nemzedék, amely korábban soha nem vett a kezébe vallási iratot, lenyűgözve követi John Ronald Reuel Tolkien mitológiáját vagy éppen Bob Marley zenei munkásságát, amelyek gyökerei közvetlenül a bibliai elbeszélésekhez nyúlnak vissza.

A könyvkiadási és terjesztési sikerek mellett ugyanakkor megfigyelhető egy mély kulturális ellentmondás is a francia társadalomban. Miközben az eladási statisztikák csúcsokat döntenek, a klasszikus vallási és kulturális műveltség folyamatosan gyengül. Az Ifop közvélemény-kutató intézet felmérése rávilágított, hogy míg a századfordulón a francia állampolgárok negyvenkét százaléka birtokolt otthonában legalább egy Bibliát, ez az arány huszonhét százalékra esett vissza. A megkérdezettek mindössze egyötöde véli úgy, hogy a szentírási történetek alapvető kulturális igazodási pontot jelentenek a modern francia társadalomban. A felmérés szerint a válaszadók jelentős része egyáltalán nem ismeri a karácsonyi történet alapjait, Jób szenvedéseiről vagy Jónás próféta történetéről pedig a többség még soha nem hallott élete során. Az eladott könyvek magas száma mögött tehát nem a hagyományos népegyházi vallásosság újjáéledése, hanem egy sokkal összetettebb, az egyéni spirituális keresésre és a kulturális gyökerek felfedezésére épülő modern piaci és társadalmi folyamat húzódik meg.