Digitális forradalom Bécsben: ingyen látható A csók

A bécsi Felső-Belvedere falai között őrzött műalkotások világa új korszakba lépett, miután az intézmény vezetése úgy döntött, teljes Gustav Klimt-gyűjteményét a legapróbb részletekig kiterjedő módon elérhetővé teszi a globális közönség számára az interneten keresztül. Az osztrák szecesszió vezéralakjának zsenialitása, a képek mögött meghúzódó restaurátori titkok, a viharos történelmi korszakokat idéző eredetkutatási eredmények most egyetlen, monumentális digitális platformon egyesülnek. Ez a lépés példa nélküli az osztrák szövetségi múzeumok történetében, hiszen korábban egyetlen állami fenntartású intézmény sem tárta fel ilyen mélységben és szakmai alapossággal a műtárgyállományát a nyilvánosság előtt. A múzeum látogatói eddig többnyire csak a kiállítóteremben, a fenséges barokk palota falai között csodálhatták meg a mester ecsetvonásait, a virtuális térben megnyíló archívum viszont a fizikai jelenlét korlátait lebontva enged bepillantást a kulisszák mögé.

A projekt középpontjában természetesen a múzeum abszolút közönségmágnese, az 1907 és 1908 között festett A csók áll, amely a világ egyik legismertebb és leggyakrabban reprodukált képzőművészeti alkotása. A monumentális, aranyfóliával, ezüsttel és platinával gazdagított olajfestmény a szerelem egyetemes szimbólumává vált, a Belvedere gyűjteménye azonban további huszonhárom, rendkívüli jelentőségű Gustav Klimt-művet számlál, amelyek együttesen hűen illusztrálják a művész pályafutásának fejlődési szakaszait, a korai akadémikus stílustól a szecessziós aranykorszakon át a kései, expresszívebb tájképekig és portrékig. A múzeum főigazgatója, Stella Rollig a bejelentés kapcsán kiemelte, hogy a kezdeményezés célja a klasszikus művészettörténeti elemzések, a modern restaurálási jegyzőkönyvek, a szigorú proveniencia-kutatások, valamint a digitális ismeretterjesztés módszereinek szerves összekapcsolása. Ezzel egy olyan átfogó tudásbázis jött létre, amely a laikus érdeklődők és a professzionális kutatók igényeit egyaránt kiszolgálja, miközben új mércét állít fel a kulturális örökség digitális megőrzése terén.

A digitalizációs folyamat nem merült ki a képek nagy felbontású fotózásában. A szakemberek hosszú hónapokon át dolgoztak azon, hogy a legmodernebb technológiai eljárásokkal, többek között infravörös és röntgenvizsgálatokkal térképezzék fel a festmények szerkezetét. Ennek köszönhetően az online felületre ellátogatók láthatják a festékrétegek alatt megbúvó eredeti vázlatokat, a művész utólagos korrekcióit, az úgynevezett pentimentókat, amelyek sokatmondó módon tanúskodnak Gustav Klimt alkotói módszeréről és vívódásairól. A restaurátori dokumentációk nyilvánossá tétele révén pontos képet kapunk arról, milyen anyagokat használt a mester, hogyan reagálnak a finom aranylemezek a környezeti hatásokra, és milyen megóvási munkálatokra volt szükség az elmúlt évtizedekben ahhoz, hogy a képek megőrizzék eredeti ragyogásukat.

Különösen értékes része a digitális katalógusnak a proveniencia, vagyis a származástörténet részletes bemutatása, amely a huszadik századi európai történelem legsötétebb időszakait idézi fel. A Belvedere kutatócsoportja éveken át nyomozott az egyes képek korábbi tulajdonosai után, különös tekintettel a nemzetiszocialista rezsim idején elkobzott, vagy kényszer hatására áron alul eladott zsidó magángyűjtemények sorsára. Az osztrák állam és a múzeumok az elmúlt évtizedekben komoly jogi és morális csatákat vívtak a jogos örökösökkel, így a tulajdonosi láncolatok átlátható, dokumentumokkal alátámasztott publikálása alapvető fontosságú a történelmi igazságtétel és a szakmai hitelesség szempontjából. A látogatók végigkövethetik, hogyan vándoroltak a képek neves bécsi polgárcsaládok szalonjaiból a náci hatóságok raktárain át a háború utáni állami gyűjteménybe, ami a művészetet a nagypolitika és a személyes tragédiák metszéspontjába helyezi.

Az online gyűjteményi jegyzék felülete a felhasználói élmény szempontjából is modern megközelítést alkalmaz, az interaktív idővonalak és a tematikus kereszthivatkozások segítségével a böngésző könnyedén összekapcsolhatja Gustav Klimt életének életrajzi eseményeit a Bécsi Szecesszió megalakulásával, a korabeli kritikai visszhangokkal és a társadalmi környezettel. A platformon elérhetővé tettek korabeli fotókat, levelezéseket, vázlatfüzeteket és újságcikkeket, amelyek kontextusba helyezik a műveket, bemutatva azt a pezsgő, intellektuális és erotikától fűtött atmoszférát, amely a huszadik század fordulóján Bécset a világ egyik kulturális fővárosává tette. Az oktatási intézmények számára ez a tudástár szinte kimeríthetetlen forrást biztosít, hiszen a tanárok és a diákok közvetlenül a legújabb tudományos konszenzus alapján készíthetik el elemzéseiket, prezentációikat, anélkül, hogy drága szakkönyvekre vagy utazásokra lennének utalva.

A projekt megvalósítása komoly informatikai hátteret igényelt, a múzeum digitális részlege a képi adatok kezelése mellett a metaadatok szabványosítására is nagy hangsúlyt fektetett. Ez biztosítja, hogy a Belvedere adatbázisa zökkenőmentesen kommunikáljon más nemzetközi kulturális hálózatokkal, megkönnyítve a globális kutatási projektek indítását. A digitalizáció ezen szintje hozzájárul a műtárgyak fizikai védelméhez, a kutatóknak nem kell minden egyes elemzéshez megbontaniuk a képek szigorúan ellenőrzött mikrokörnyezetét biztosító tárolókat, a virtuális modellek segítségével a világ bármely pontjáról elvégezhetik az összehasonlító stílusvizsgálatokat. Az érdeklődés máris óriási, a weboldal látogatottsága a szerverek terhelési mutatói alapján többszörösére ugrott a megnyitás óta, ami egyértelműen jelzi a kulturális tartalom iránti globális éhséget. Stella Rollig és a Belvedere csapata bebizonyította, hogy a hagyományos múzeumi szerepkörök újraértelmezhetők, a digitalizáció a fizikai múzeumlátogatás élményének kiegészítőjeként működik, új kapukat nyitva a művészet megértése és szeretete felé a modern információs társadalomban.