Digitális listaháború robbant ki Szlovákiában
Egy mesterséges intelligenciával összerakott, névtelenségbe burkolózó adatbázis alaposan felkavarta a szomszédos ország közéletét, miután neves kormánypárti politikusokat és alternatív véleményvezéreket bélyegzett meg Moszkva-barátként.
Komoly feszültséget okozott a szlovákiai közéletben és az alternatív média világában egy frissen megjelent anonim internetes portál. A hlasyagresora.eu elnevezéssel futó felület egy listát tett közzé, amelyen csaknem százharminc olyan ismert közéleti szereplő, megmondóember és politikus neve szerepel, akiket az oldal szerkesztője oroszbarát, Ukrajna-ellenes narratívák terjesztésével, valamint Oroszországhoz köthető dezinformációs csatornák támogatásával vádol meg. Az adatbázisban a legnagyobb kormánypárt, az Irány (Smer-SD) vezető politikusai is helyet kaptak. Ott található Robert Fico miniszterelnök, Richard Takáč földművelésügyi miniszter, Tibor Gašpar, a parlament alelnöke, valamint Erik Kaliňák európai parlamenti képviselő is. Mellettük Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter, a radikális jobboldali Köztársaság (Republika) párt több képviselője, illetve a helyi konspirációs szcéna ismert alakjai, influenszerei is felkerültek a lajstromra.
Az érintettek és az alternatív nyilvánosság szereplői azonnal heves felháborodással reagáltak, és nyomozásba kezdtek, hogy kiderítsék, ki üzemelteti a portált. A vádak fókuszába gyorsan bekerült Helena Hudáčková forgatókönyvíró és aktivista, aki nyíltan támogatja Ukrajnát, és az ukrán területvédelmi erők egyik dandárjának hivatalos szlovákiai nagyköveteként tevékenykedik. A dezinformációs platformok, köztük a korábban személyes adatok visszaélésszerű közzététele miatt első fokon elítélt Daniel Bombic radikális aktivista, azonnal kapcsolatot feltételeztek Hudáčková és az oldal között. Az aktivista közösségi oldalán határozottan cáfolta, hogy köze lenne a weboldal létrehozásához. Kijelentette, hogy technikai szempontból teljesen járatlan az online fejlesztésekben, de elvi szinten maximálisan egyetért a kezdeményezéssel, mert fontosnak tartja a Putyin-rezsim helyi támogatóinak bemutatását. Hangsúlyozta, hogy a fenyegetések és a megfélemlítési kísérletek nem hatnak rá, mivel az ukrán frontvonalak közelében és rakétatámadások közepette olyan nehéz körülményeket élt már át, amelyek mellett a digitális térben zajló támadások elenyészőek.
A listát érő kritikákra a weboldal névtelen adminisztrátora is reagált, akinek sikerült megőriznie az anonimitását. Elmondása szerint az adatbázis kizárólag olyan információkat tartalmaz, amelyek a nyilvános térben, televíziós szereplésekben, közösségi oldalakon és egyéb nyílt forrásokban bárki számára szabadon elérhetőek. A portál csupán egyetlen helyre gyűjtötte össze ezeket az adatokat, hogy átláthatóbbá tegye a szlovák információs tér folyamatait. A készítő elárulta, hogy a teljes weboldal és a struktúra felépítése mindössze húsz percet vett igénybe, mivel a munka jelentős részét egy mesterséges intelligencia segítségével végezte el. Az AI kapta meg az alapvető kritériumokat, a kapott eredményeket pedig manuálisan finomította és egészítette ki. Az oldal látogatottsága rendkívül gyorsan megugrott, július elejére már elérte a százezres megtekintést, ami jól mutatja a téma iránti fokozott társadalmi érdeklődést. Az adminisztrátor visszautasította azt a vádat, hogy célkeresztet festene az érintettek hátára. Emlékeztetett arra, hogy a politikai szféra korábban sokkal agresszívabb módszereket alkalmazott, amikor például a Smer-SD 2022-ben óriásplakátokon tette közzé az Amerikai Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodást megszavazó parlamenti képviselők arcát és nevét, hazaárulónak bélyegezve őket, ami tényleges fizikai attrocitásokhoz vezetett.
A listázás kérdése komoly szakmai vitát is kiváltott az információs biztonsággal foglalkozó szlovákiai szakértők körében. Tomáš Kriššák kiberbiztonsági elemző szerint teljesen természetes reakció, hogy a társadalomban civil kezdeményezések jönnek létre, amikor a polgárok azt tapasztalják, hogy az állami intézmények képtelenek vagy nem akarják kezelni a hibrid fenyegetéseket. Kiemelte, hogy a Krím 2014-es orosz megszállása óta Európa-szerte számos hasonló civil projekt indult el spontán módon, hogy pótolja az intézményi válaszlépések hiányát. Ugyanakkor figyelmeztetett a módszertan fontosságára is. Ha egy ilyen adatbázis nem átlátható kritériumokon alapul, hiányzik mögüle a világos ellenőrzési folyamat, a hibák javításának lehetősége vagy a jogi szakértelem, akkor könnyen visszájára fordulhat a kezdeményezés. A pontatlan vagy megalapozatlan megbélyegzés komoly kockázatokat hordoz magában, ezért az ellenőrizhető források megléte elengedhetetlen a hitelességhez.
Hasonló álláspontot képvisel Pavol Hardoš, a dezinformációs és összeesküvés-elméleteket terjesztő weboldalakat monitorozó konspiratori.sk projekt képviselője, írta a Denník N portálja. Kifejtette, hogy az orosz propaganda helyi terjesztőinek feltérképezése önmagában nem elvetendő elképzelés, de a transzparencia, a készítők névtelensége és a világos módszertan hiánya miatt az ilyen listák inkább ártanak a hibrid hadviselés elleni fellépés ügyének. Különösen veszélyesnek tartják a szakértők, ha ilyen listákat politikai pártok állítanak össze, hiszen a parlamenti erővel és komoly költségvetéssel rendelkező szervezetek kezében ez már nem a civil aggodalom, hanem a tudatos politikai leszámolás és megfélemlítés eszközévé válik.
A szlovákiai politikai térben a név szerinti listázások és a megbélyegzések nem számítanak újdonságnak. A radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) színeiben korábban parlamenti mandátumért induló Rebeka Riabová, a Médiahatóság jelenlegi tagja, szintén felkerült a vitatott listára. Riabová éles hangon tiltakozott a besorolás ellen, kiemelve, hogy semmilyen bírósági ítélet vagy rendőrségi eljárás nem zajlik ellene, és szerinte pusztán a véleménye miatt bélyegezték meg egy olyan listán, amelyet a progresszív politikai oldalról érkező gyűlölet vezérel. Felszólította a törvényhozókat, hogy az ilyen jellegű listázásokat és azok készítőit jogi úton tiltsák be az országban. Ezzel párhuzamosan a Telegram üzenetküldő alkalmazásban online petíció indult, amely a készítők példás megbüntetését követeli.
A múltban a politikai spektrum másik oldalán is láthattunk példát hasonló akciókra. A szélsőséges Szlovák Újjászületési Mozgalom (Slovenské hnutie obrody) már 2016-ban fényképes listákat tett közzé a közösségi médiában azokról az újságírókról és liberális gondolkodókról, akiket Brüsszel-párti propagandistáknak tartottak. A közelmúltban egy másik anonim csatorna a vidéki városok azon civil aktivistáit gyűjtötte össze, akik az ukrajnai háború lezárását és az ukrán menekültek segítését támogató demonstrációkat szervezték. Bár ezek a kezdeményezések gyakran elszigeteltek maradnak, a mostani eset rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével az információs hadviselés és a társadalmi polarizáció új, sokkal gyorsabban és hatékonyabban kivitelezhető fázisába lépett Szlovákiában.