Drámai viták után egységet hirdettek a NATO-csúcson

A török fővárosban megrendezett észak-atlanti csúcstalálkozó zárónapján a harminckét tagállam vezetői ünnepélyes nyilatkozatban kötelezték el magukat a szövetségi hűség és a kölcsönös védelmi kötelezettségek fenntartása mellett. Az esemény politikai végkifejlete alaposan rácáfolt a délelőtti órák feszült hangulatára, amikor az Amerikai Egyesült Államok elnöke még éles kirohanásokat intézett több európai partnere ellen. Donald Trump a tanácskozás kezdete előtt néhány órával kifejezetten dühösen nyilatkozott a szövetség belső működéséről, és éles kritikával illette Spanyolország kormányát, amelyet borzalmas partnernek nevezett a Washington által indított közel-keleti katonai műveletek elutasítása miatt. Az amerikai elnök emellett ismételten felelevenítette korábbi területi igényét Grönland iránt, amely a védelmi szövetség alapító tagjához, Dániához tartozik. A hivatalos egyeztetések lezárultával azonban a Fehér Ház vezetője teljesen megváltoztatta a kommunikációs hangnemét. A záró sajtótájékoztatón már rendkívül sikeres és eredményes találkozóról beszélt, amely szavai szerint a szeretet és az egyetértés jegyében telt, és külön köszönetet mondott a vendéglátó török elnöknek, Recep Tayyip Erdogannak, valamint a szervezet főtitkárának.

A szövetség főtitkára, Mark Rutte a maga részéről a harminckét állam- és kormányfő közötti erős közösségi érzést emelte ki az újságíróknak, hangsúlyozva, hogy az amerikai elnöki vezetés alapjaiban változtatja meg és teszi erősebbé a katonai tömörülést. A kiadott zárónyilatkozatban az összes résztvevő egyhangúlag hangsúlyozta rendíthetetlen elkötelezettségét az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelyében rögzített kollektív védelem elve mellett, amely kimondja, hogy az egyik tagállam ellen intézett fegyveres támadás a teljes szövetség elleni agressziónak minősül. Az egység demonstrálása mellett a szövetségesek komoly pénzügyi és katonai kötelezettségvállalásokat is rögzítettek az ukrajnai háború kezelésére vonatkozóan. A megállapodás értelmében a partnerek újabb több milliárd eurós segélycsomagot biztosítanak Kijev számára a védelmi képességek megerősítésére. Az idei és a következő esztendőre vonatkozóan a szövetséges országok évente hetvenmilliárd euró értékben vállaltak felszerelést, technikai támogatást és katonai kiképzést az ukrán fegyveres erőknek. Ez a kétéves időszakra vetítve összesen száznegyvenmilliárd eurós keretet jelent, amelybe az Európai Unió által koordinált támogatási programokat is beszámítják. Ezen belül Ukrajna a tervek szerint kétezer-huszonhét végéig nagyjából hatvanmilliárd eurót használhat fel közvetlen védelmi célú kiadásokra.

A technikai segítségnyújtáson felül Donald Trump egy sorsdöntő és az ukrán katonai vezetés által régóta várt bejelentést is tett Ankarában. Az amerikai elnök hivatalosan engedélyezte Kijev számára, hogy saját területén indítsa el a korszerű Patriot légvédelmi rakétarendszerek és a hozzájuk tartozó rakéták gyártását. Az elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú egyeztetés peremén kijelentette, hogy az amerikai szakemberek pontosan meg fogják mutatni az ukrán mérnököknek a gyártási folyamatokat, így a kijevi vezetés nem panaszkodhat arra, hogy Washington nem biztosít elegendő támogatást a háborús védekezéshez. Az elnök megjegyezte, hogy a gyártó hadiipari vállalatot még nem értesítették hivatalosan a döntésről, de a bürokratikus részleteket a következő napokban tisztázni fogják a felek. Az ankarai zárónyilatkozatban a NATO-partnerek Oroszországot egyértelműen hosszú távú fenyegetésként azonosították, megerősítve, hogy a tagállamok békéje, biztonsága és gazdasági jóléte a közös erőben és a megkérdőjelezhetetlen szolidaritásban gyökerezik.

Az ankarai csúcstalálkozó napvilágra hozta a szövetségen belüli tehermegosztás strukturális átalakulását is, amelyet a német delegáció részéről Friedrich Merz úgy értékelt, hogy az európai országok potyautas időszaka végérvényesen lezárult. A politikus a megemelt európai védelmi kiadásokra utalva kijelentette, hogy a védelmi szövetség a törökországi egyeztetések után európaibbá vált, mint korábban bármikor. A csúcstalálkozón közzétett hivatalos statisztikai adatok szerint az európai szövetségesek és Kanada az idei évben együttesen hatszázharmincnégy milliárd dollárt fordítanak védelmi célokra, ami sokatmondó módon tizenegy százalékos növekedést jelent az előző esztendő adataihoz képest. Washington már hosszú ideje követeli a pénzügyi terhek arányosabb elosztását a tagállamok között, mivel az amerikai stratégiai tervezés a jövőben sokkal erőteljesebben kíván fókuszálni a globális politika más kulcsfontosságú régióira, különösen az indo-csendes-óceáni térség biztonsági folyamataira és a kínai befolyás ellensúlyozására.

A szerdai hivatalos ülést megelőző órákban a hangulat kifejezetten viharos volt az ankarai diplomáciai folyosókon. Donald Trump a szövetség főtitkárának jelenlétében éles szavakkal fejezte ki elégedetlenségét a partnerek magatartásával kapcsolatban. Az amerikai elnök kijelentette, hogy mélyen csalódott a szervezetben a Grönlanddal kapcsolatos európai hozzáállás miatt, valamint azért, mert a szövetségesek nem hajlandóak támogatást nyújtani az Amerikai Egyesült Államoknak az Irán elleni háborús konfliktusban, amelyet ő a globális terrorizmus legfőbb támogató államának nevezett. A Grönland megvásárlására vonatkozó amerikai felvetésekre reagálva Mette Frederiksen dán miniszterelnök az ankarai helyszínen ismételten leszögezte, hogy a hatalmas sziget stratégiailag rendkívül fontos, de az dán felségterület és semmilyen körülmények között nem áll eladás alatt. Spanyolország esetében a feszültséget az okozta, hogy a madridi kormány megtiltotta az amerikai hadsereg számára a spanyolországi katonai bázisok használatát az Irán elleni légitámadásokhoz és hadműveletekhez. Donald Trump emiatt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok azonnali teljes megszakításával fenyegette meg Madridot. Pedro Sánchez spanyol kormányfő azonban igyekezett minimalizálni az elnöki dühkitörés jelentőségét, és a hivatalos fotózás előtt barátságos beszélgetést folytatott az amerikai elnökkel a labdarúgásról és a világbajnokságról, állítva, hogy a színfalak mögött nem voltak valós feszültségek.

A delegációk belső információi megerősítették, hogy Donald Trump a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon teljesen más arcát mutatta, mint a nyilvános sajtószereplései alkalmával. A zárt üléseken Grönland és Spanyolország kérdése egyáltalán nem került napirendre, és az elnök semmilyen formában nem fogalmazott meg vádakat a jelenlévőkkel szemben. Belpolitikai és diplomáciai források szerint ez a kettősség bevett tárgyalási taktika az amerikai elnök részéről, aki a nyilvánosság előtt kemény követelésekkel lép fel a hazai választókörzetének demonstrálva, míg a tárgyalóasztalnál az együttműködés fenntartására törekszik. A zárt üléseken Trump mindössze nagyobb tiszteletet és elismerést kért az Amerikai Egyesült Államok által vállalt globális biztonsági szerepért, miközben határozottan megnyugtatta az európai partnereket arról, hogy Washington a szövetség kötelékében marad.

A diplomáciai egyeztetéseket és az ankarai csúcstalálkozó hangulatát súlyosan terhelte a közel-keleti háború hirtelen és drámai eszkalációja. Az amerikai légierő és haditengerészet a szerdai napra virradó éjszaka, szinte pontosan a NATO-csúcs hivatalos megnyitásával egy időben, masszív bombázást indított iráni célpontok ellen. A katonai csapások során több tucatnyi iráni katonai állást, raktárt és parancsnoki központot értek találatok, amelyeket Washington a Hormuzi-szorosban közlekedő nemzetközi olajszállító tankhajók ellen elkövetett korábbi iráni támadásokra adott közvetlen válaszlépésként határozott meg. Az iráni konfliktus megítélése mélyen megosztja az észak-atlanti szövetséget, az amerikai háborús lépéseket az európai fővárosokban, különösen Párizsban és Berlinben rendkívül kritikus szemmel nézik, mivel tartanak egy mindent felemésztő regionális háború kirobbanásától. Ezen éles belső ellentétek miatt az ankarai zárónyilatkozatba a közel-keleti helyzetről csupán egyetlen, semleges mondat kerülhetett bele, amely rögzíti, hogy Irán soha nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel, és felszólítja Teheránt a szabad hajózás jogának maradéktalan tiszteletben tartására a Hormuzi-szoros területén. Donald Trump a fegyverszüneti lehetőségeket firtató újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az Iránnal kötött korábbi megállapodások korszaka végleg lejárt, a teheráni rezsim vezetőit söpredéknek nevezte, és újabb, az eddigieknél is elsöprőbb erejű katonai csapásokat helyezett kilátásba a közeljövőben.