Súlyos bírálatot kapott Szerbia az Európai Parlamenttől

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel fogadta el azt a határozatot, amely részletesen mérlegre teszi Szerbia európai integrációs teljesítményét. A dokumentum elfogadása mögött komoly politikai egyetértés alakult ki, hiszen a képviselők közül 468-an szavaztak igennel, míg csak 116-an ellenezték a szöveget, 79-en pedig a tartózkodás gombot nyomták meg. A jelentés készítője Tonino Picula horvát szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament szerbiai állandó jelentéstevője, aki munkatársaival rendkívül kritikus hangvételű, tényekre alapozott összegzést tett le az asztalra. A döntés egyértelmű jelzést küld Belgrádnak arról, hogy az európai közösség szorosan figyelemmel kíséri a belső folyamatokat, és a bővítési tárgyalások előrehaladását szigorú, mérhető és fenntartható eredményekhez köti.

A határozat lényegi megállapítása, hogy Szerbia korlátozott haladást, vagy sok esetben egyenesen zéró előrelépést mutatott fel a csatlakozási fejezetek jelentős részében. Az uniós képviselők megerősítették azt az alapelvet, miszerint a belépési folyamat ritmusa kizárólag a reformok valós végrehajtásától függ. A legkritikusabb területekként a jogállamiság megerősítését, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni rendszerszintű harcot, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a sajtószabadság helyzetét, valamint a közigazgatás átfogó reformját jelölték meg. Ezen területeken az európai intézmények nem látják a vállalt kötelezettségek teljesítését, ami tartósan blokkolhatja Belgrád integrációs törekvéseit.

Különös figyelmet kaptak azok az elfogadott módosító indítványok, amelyeket Tonino Picula a Szocialisták és Demokraták progresszív szövetsége nevében, valamint Vladimir Prebilič a Zöldek képviseletében nyújtott be. Ezek a kiegészítések határozottan elítélik a szerb hatóságok azon kampányát, amellyel a 2025. március 15-o belgrádi tüntetések résztvevőit igyekeztek hitelteleníteni. A hivatalos kormányzati kommunikáció azzal vádolta a demonstrálókat, hogy akusztikus fegyvereket, úgynevezett hangágyúkat vetettek be a rendfenntartók ellen a Slavija téren. Az Európai Parlament sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szerb vezetés az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis az FZB vitatott jelentésére támaszkodva próbálta megvádolni a békés egyetemi hallgatókat, újságírókat és civil aktivistákat.

A strasbourgi testület elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hatóságok a félelmet és a megfélemlítést használják eszközként a polgári elégedetlenség elfojtására. Az ilyen módszerek az uniós alapértékekkel teljesen ellentétesek. A képviselők visszautasították a legfelsőbb szerb tisztségviselők azon támadásait is, amelyek az európai parlamenti képviselőket érték, vádolva őket azzal, hogy hamis híreket és félrevezető információkat terjesztettek a demonstrációról. A határozat rögzíti, hogy megalapozott információk állnak rendelkezésre arról, hogy valójában éppen a békés tüntetők ellen alkalmaztak akusztikus eszközöket a hatóságok, ami mély aggodalomra ad okot.

A belpolitikai feszültségek mellett a dokumentum hangsúlyos külpolitikai és stratégiai aggályokat is megfogalmaz. Az Európai Parlament bírálattal illette a szerb kormánypárt és a Kínai Kommunista Párt között a közelmúltban aláírt együttműködési memorandumot. Ez a lépés komoly kérdéseket vet fel Szerbia azon stratégiai elkötelezettségével kapcsolatban, hogy valóban az európai integráció útját kívánja-e járni. Az unió elvárja a tagjelölt államoktól, hogy kül- és biztonságpolitikájukat igazítsák a közösségi irányvonalhoz. Belgrád esetében sokatmondó probléma a mai napig a Moszkva elleni uniós szankciók elutasítása, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió miatt léptettek életbe.

A plenáris vitában elhangzott, hogy a szerb reformfolyamatok látványosan lelassultak, több kulcsfontosságú területen pedig egyértelmű visszalépés tapasztalható. Miközben a szerb kormányzati kommunikáció továbbra is stratégiai célként hivatkozik az uniós tagságra, a politikai vezetés gyakorlati lépései ezt gyakran cáfolják. Példaként hozták fel, hogy a mai napig nincs értékelhető előrelépés a vidékii vasútállomás bejáratánál történt tragikus események kivizsgálásában. Az Újvidéken 2024. november elsején leszakadt védőtető tizennégy ember halálát okozta, a felelősségre vonás és a transzparens nyomozás hiánya pedig jól mutatja az intézményi elszámoltathatóság gyengeségét.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot a Szerbiának szánt uniós források folyósításának átütemezésére. A javaslat szerint a Nyugat-Balkánra vonatkozó reform- és növekedési eszköz keretében nyújtott kifizetéseket fel kell függeszteni mindaddig, amíg Belgrád nem mutat fel kézzelfogható eredményeket a jogállamiság terén. Ezeket a pénzeket a jövőben közvetlenül az igazságügyi reformok támogatására, a korrupcióellenes küzdelemre, a független média megerősítésére, a civil szervezetek és a független kulturális szektor segítésére kell átcsoportosítani.

A most elfogadott jelentés időbeli hatálya kiterjed a 2025-ös esztendő teljes egészére, valamint magában foglalja a legfrissebb fejleményeket is, köztük az Európai Parlament Külügyi Bizottságának tényfeltáró kiküldetését. Az AFET delegációja 2026. január 22. és 24. között járt Szerbiában, hogy közvetlen információkat szerezzen a politikai helyzetről. A látogatás tapasztalatai megerősítették a mélyülő politikai válsággal kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat. A dokumentum rámutat, hogy az igazságügyi törvények legutóbbi módosításai sem szolgálták a rendszer függetlenségét. A válság rendezésének egyetlen legitim módjaként a szabad és tisztességes választások megtartását jelölték meg, amelyeket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által megfogalmazott ajánlások teljes körű, átlátható végrehajtásával kell megszervezni.

A szöveg élesen elítéli, hogy a békés demonstrációk résztvevői, az aktivisták és az újságírók az elnyomó intézkedések széles skálájával kénytelenek szembenézni Szerbiában. Ezek közé tartozik a túlzott hatósági erőszak, a rendőri brutalitás, az önkényes fogva tartások, a politikai színezetű eljárások, a kényszerű emigráció és a különféle megfélemlítési módszerek. Az Európai Parlament azonnali, pártatlan és átlátható kivizsgálást követel a jogtalan erőszak és a tüntetők illegális megfigyelése ügyében, valamint célzott szankciók kiszabását sürgeti azokkal a személyekkel szemben, akik felelősek a szisztematikus jogsértésekért.

Ugyancsak határozottan elutasítják a strasbourgi képviselők azokat a szerb kormányzati állításokat, amelyek szerint az Európai Unió vagy annak egyes tagállamai szerepet játszottak volna a 2024 novembere óta tartó diáktüntetések megszervezésében egyfajta színes forradalom kirobbantása érdekében. A dokumentum ismételten elítéli azon uniós állampolgárok jogellenes letartóztatását és kitoloncolását, akik szolidaritásukat fejezték ki a tiltakozó hallgatókkal, és alaptalannak nevezi azokat a belgrádi vádakat is, amelyek szerint Horvátország beavatkozott volna a 2026. márciusi szerbiai helyi választásokba.

A stabilitás kulcsaként a határozat emlékeztet arra, hogy Koszovóval való kapcsolatok normalizálása és a párbeszéd során vállalt kötelezettségek teljesítése elválaszthatatlan része Szerbia európai perspektívájának. Brüsszel elvárja a brüsszeli és az ohridi megállapodások hiánytalan végrehajtását. Kiemelt elvárás, hogy Szerbia teljes mértékben működjön együtt a hatóságokkal a 2023-as banjskai fegyveres támadás elkövetőinek bíróság elé állításában. Az Európai Parlament mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szerb igazságszolgáltatás a mai napig nem vonta felelősségre a támadás részvevőit, különös tekintettel Milan Radoičićra, a Szerb Lista korábbi alelnökére, aki szabadlábon védekezhet. Tonino Picula a bírálatok mellett ugyanakkor megjegyezte, Szerbia rendelkezik a legnagyobb potenciállal a nyugat-balkáni régióban, így a politikai akarat megléte esetén gyors haladást érhetne el az európai integráció útján.