Összeomlott az állami propagandagépezet Budapesten

A Neue Zürcher Zeitung elemezése szerint különös, feszült csend telepedett a hazai televíziós piacra azon a keddi délutánon, amikor pontosan tizenhat órakor a központi monolit hirtelen elnémult. Az M1 televíziós csatorna adása váratlanul megszakadt, a képernyők elsötétültek, majd egyetlen szikár, fehér betűkkel írt mondat jelent meg a nézők előtt. A kiírás szerint a közszolgálati média a továbbiakban nem hajlandó valótlan állításokat közvetíteni, és a szerkesztőség sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezt a tevékenységet ilyen hosszú időn keresztül fenntartotta. Ezzel egy időben a hírügynökségi szolgáltatások működését átmenetileg felfüggesztették, a csatorna hivatalos internetes felülete pedig ugyanezt a szigorú szöveget tette közzé a látogatók számára. A Kossuth Rádió hullámhosszán a megszokott információs blokkokat és politikai elemzéseket azonnali hatállyal komolyzenei közvetítések váltották fel. A svájci lap kiemeli, hogy a közösségi oldalak felületeit percek alatt elárasztották a lakossági fényképek, amelyek a televíziós készülékek és a számítógépes monitorok kijelzőit örökítették meg a hitetlenkedés hangvételével kísérve. Az új miniszterelnök, Magyar Péter a saját közösségi profilján történelmi jelentőségű pillanatként értékelte a fejleményeket, felelevenítve azt a politikai örökséget, amely szerint a korábbi vezetés éjjel és nappal, minden létező csatornán valótlan híreket terjesztett az országban. Ezzel a korszakkal a kormányfő kijelentése szerint végérvényesen elszámoltak. Az adás végül este tizenkilenc óra ötvenhat perckor indult újra, ami tudatos, szimbolikus utalásként szolgált az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, de a politikai műsorok helyét egyelőre kizárólag klasszikus magyar játékfilmek vették át a képernyőkön.

A Neue Zürcher Zeitung rámutat, hogy a kormányzati kommunikációs gépezet leállítása a politikai változások egyik legfontosabb sarokkövét jelentette, amely szorosan kapcsolódott a választási ígéretek megvalósításához. Az MTVA néven ismert közmédia-csoport az előző kormányfő, Orbán Viktor irányítása alatt a végrehajtó hatalom egyoldalú eszközévé vált, amelynek hitelessége a politikai szimpatizánsok körében is jelentős mértékben erodálódott. A zürichi szerző felidézi a nemzetközi felméréseket, köztük a Reuters Digital News Report legfrissebb adatait, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a lakosságnak mindössze huszonhárom százaléka bízott a központilag irányított híradásokban. Ez az arány pontosan a fele a legjelentősebb magánkézben lévő kereskedelmi televízió, az RTL nézettségi és bizalmi mutatóinak. A hatalmas adófizetői milliárdokból fenntartott intézményrendszer a törvényi kötelezettségei ellenére teljesen kizárta a nyilvánosságból az ellenzéki szereplőket az elmúlt évek során. Magyar Péter szintén nem kapott megszólalási lehetőséget a hivatalos stúdiókban, miután az ellenzéki mozgalom élére állt, és a korábbi kormányzati struktúra legfőbb kihívójává vált.

A választások lezárultát követő hétfőn ugyan mutatkoztak jelek a hangsúlyok eltolódására, a stúdiókba első alkalommal megvásárolt új miniszterelnökkel folytatott beszélgetések azonban gyorsan feszült, indulatos vitává alakultak. A leendő kormányfő már ekkor éles kritikával illette az intézményt, amelyet a félelemkeltés és a háborús retorika központjának nevezett, egyúttal jelezte, hogy a hivatalba lépése után azonnal intézkedni fog a hírstruktúra ideiglenes felfüggesztéséről. A radikális lépésre végül azt követően került sor, hogy az átmeneti időszakra kinevezett új vezérigazgató, Horváth András átvette a szervezet irányítását. A parlament által megválasztott jogász feladata a teljes médiacsoport strukturális átalakítása lett, aki a munkája megkezdéseként azonnal felmentette pozíciójából a kulcsfontosságú vezetőket. Köztük volt az M1 csatorna igazgatója, Németh Zsolt is, akit a belső körökben és a nyilvánosságban is az eddigi politikai vonal legkeményebb végrehajtójaként tartottak számon. A svájci tudósítás szerint a munkatársak beszámolói alapján az igazgató egyedszemélyben határozta meg a kötelező témákat, megtiltotta a független sajtótermékekből származó információk átvételét, és közvetlen cenzúrát gyakorolt a beérkező szövegek felett.

A törvényhozás által elfogadott új reformcsomag alapjaiban tervezi újra a teljes rendszert azzal a kimondott céllal, hogy a tájékoztatást visszaadja a választópolgároknak, ahogyan azt Tarr Zoltán kulturális miniszter a parlamenti vitában megfogalmazta. Az átalakítások részeként egy teljesen új Médiatanács jön létre, amely a felügyeleti jogköröket gyakorolja majd a jövőben. A testület összetétele a paritásos elveken nyugszik, a kormánypárti és az ellenzéki oldal is három-három tagot delegálhat a bizottságba, míg a fennmaradó három helyet a szakmai szervezetek által küldött független szakértők foglalják el. Az új kormányzati koncepció a brit BBC működési modelljét tekinti irányadónak a függetlenség és a szakmaiság biztosítása érdekében.

A politikai átrendeződés hatásai a közmédián túlmenően a magánkézben lévő, de korábban kormányközeli finanszírozású médiumokat is azonnal elérték, amit az NZZ különösen sokatmondó jelenségként értékel. A Fidesz választási veresége után a teljes jobboldali médiaalapítvány működése bizonytalanná vált. A második legnagyobb kereskedelmi csatorna, a TV2 vezetése a szavazást követően azonnal létszámleépítéseket jelentett be, elismerve, hogy az állami hirdetések elapadása ellehetetleníti a korábbi struktúrát. A csatorna fő hírprogramja, a Tények, amely a kampányidőszakban intenzíven foglalkozott a politikai ellenfelek magánéletével, szintén megszűnt. A pénzügyi adatok rávilágítottak arra, hogy a TV2 a konkurens RTL csatornához hasonló nézettségi mutatók mellett tízszer akkora állami reklámbevételhez jutott a megelőző időszakban, ami egyértelműen torzította a piaci versenyfeltételeket.

A Mediaworks néven ismert hatalmas médiakonglomerátum szintén drasztikus megszorításokra és csoportos elbocsátásokra kényszerült az elmúlt hetekben. A vállalat megszüntette a Bors című bulvárlapot, több internetes felületet, valamint leállította számos megyei napilap nyomtatott verziójának kiadását. A nagy múltú Magyar Nemzet szerkesztőségében a dolgozók felét bocsátották el a napokban. Ez a lap az 1938-as alapítása óta a hazai polgári gondolkodás meghatározó orgánuma volt egészen addig, amíg a Mediaworks 2018-as tulajdonszerzése után a politikai üzenetek közvetlen hordozójává nem vált. A tervek szerint a patinás lap augusztustól már csak hetilapként, megváltozott formátumban jelenik meg a piacon.

A sajtó feletti befolás éveken át a politikai sikerek és a hatalom megtartásának alapvető feltétele volt. A svájci elemzés zárásként megállapítja, hogy a kormányzati kiadványok nyomasztó túlsúlya ugyanakkor az internetes térben életre hívta a független alternatívákat, amelyek az évek során milliós olvasottságot építettek ki az országban. Magyar Péter a kampánya során tudatosan épített ezekre a felületekre, miközben egy rendkívül hatékony, közvetlen közösségi média-stratégiát alkalmazott, amellyel képes volt ellensúlyozni a hagyományos csatornákon tapasztalható hátrányokat. A jelenlegi piaci események egyértelműen igazolják, hogy a politikai megrendelésekre épülő üzleti modell az állami támogatások nélkül életképtelen a szabad versenyben, mivel a direkt politikai tartalom iránt nincs valós piaci kereslet a fogyasztók részéről.