Pattanásig feszült a helyzet a Hormuzi-szorosban

A globális energiabiztonság és a közel-keleti geopolitikai egyensúly egyik legsúlyosabb válsága bontakozik ki, miután a katonai eszkaláció közvetlen következményeként a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán szinte teljesen leállt a forgalom. A legfrissebb tengerészeti és hírszerzési adatok alapján a stratégiai fontosságú vízi folyosón a kereskedelmi hajózás gyakorlatilag megbénult. Ez a drasztikus visszaesés sokkal világosabban jelzi a piaci szereplők és a nemzetközi közösség kockázatértékelését, mint a Washingtonból vagy Teheránból érkező bármilyen hivatalos politikai nyilatkozat vagy diplomáciai üzenet. A tengeri szállítmányozási adatok elemzésével foglalkozó Kpler platform legfrissebb kimutatásai szerint egyetlen nap leforgása alatt mindössze hat teherhajó merte vállalni a kockázatot, és hajózott át a Perzsa-öbölt az Ománi-öböllel összekötő tengerszoroson. Ez a szám a korábbi átlag töredéke, ami jól mutatja, hogy a fegyveres konfliktus kiterjedése azonnali és bénító hatást gyakorolt a nemzetközi hajózási társaságokra. A háttérben az iráni fegyveres erők összehangolt és nagyszabású offenzívája áll, amely a szomszédos arab öbölmenti államokban található amerikai katonai létesítmények ellen irányult. Teherán ezt a lépést közvetlen válasznak szánta azokra a korábbi amerikai katonai akciókra, amelyek iráni célpontokat semmisítettek meg.

A katonai összecsapások intenzitását mutatja, hogy a térségben fekvő államok védelmi rendszerei folyamatos riasztás alatt állnak. Bahrein belügyminisztériuma kora délelőtt rendkívüli közleményben fordult a lakossághoz, amelyben higgadtságra intette az állampolgárokat, és arra kérte őket, hogy haladéktalanul keressék fel a legközelebbi biztonságos óvóhelyeket. Ez a felhívás már a harmadik légiriadó volt egyetlen napon belül a kiterjedt szigetországban. Az iráni állami média által megerősített katonai jelentések szerint a teheráni hadvezetés három öbölmenti állam területén támadott meg konkrét célpontokat. Az iráni hadsereg a térségbeli amerikai bázisok elleni hadművelet során nagyszámú, különböző típusú kamikazedrónt vetett be. Kuwait területén egy Patriot rakétavédelmi rendszert vettek tűz alá, Katarban egy korai előrejelző radarállomást értek találatok, míg Bahreinben a katonai infrastruktúrához tartozó üzemanyagtartályokat semmisítettek meg a pilóta nélküli légi eszközök. Ezzel párhuzamosan az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészeti és légierő egységei közös nyilatkozatban adtak hírt arról, hogy robotrepülőgépekkel és rakétákkal mértek csapást az amerikai infrastruktúrára Kuvaitban és Bahreinben. Mindkét arab monarchia olyan amerikai katonai bázisoknak ad otthont, amelyek mindössze néhány száz kilométeres távolságra fekszenek az iráni partvonaltól. Bahrein területe különösen fontos az amerikai jelenlét szempontjából, hiszen az Isa légibázis mellett itt található az amerikai haditengerészet egyik legfontosabb regionális parancsnoksága és kikötője is. Az iráni állami televízió beszámolói szerint a Bahrein partjainál állomásozó amerikai rombolókat és egyéb hadihajókat szintén célba vették az iráni cirkálórakéták.

A konfliktus földrajzi kiterjedését jelzi, hogy hetek óta először Jordánia is az iráni rakétatámadások célpontjává vált. Az Iszlám Forradalmi Gárda hivatalos közleménye szerint tíz darab ballisztikus rakétát lőttek ki a jordániai Asrak katonai támaszpont irányába. A jordániai védelmi minisztérium és a helyi katonai források tájékoztatása szerint a légvédelmi rendszerek sikeresen működtek, és a tíz beérkező rakétából nyolcat még a levegőben megsemmisítettek. A becsapódó maradványok az első jelentések szerint nem okoztak komolyabb anyagi kárt vagy személyi sérülést a jordániai bázis területén. Az iráni offenzíva közvetlen előzményeként az amerikai fegyveres erők központi parancsnoksága, a Centcom koordinálásával egyetlen éjszaka alatt körülbelül kilencven iráni célpontra mértek csapást. Ez a hadművelet huszonnégy órán belül már a második nagyszabású amerikai támadási hullám volt a térségben. Washington az ezt megelőző napon végrehajtott, több mint nyolcvan iráni célpontot érintő bombázásokat azzal indokolta, hogy Teherán folyamatosan veszélyezteti és támadja a nemzetközi vizeken közlekedő kereskedelmi hajókat.

Az Iszlám Forradalmi Gárda által kiadott és az IRIB állami műsorszolgáltató által közzétett nyilatkozat komoly figyelmeztetést tartalmaz a nemzetközi közösség számára. Teherán világossá tette, hogy amennyiben az Amerikai Egyesült Államok további megtorló intézkedéseket tesz, Irán ki fogja terjeszteni a katonai csapásokat a régióban található többi amerikai támaszpontra is. Az amerikai kormányzati körökből származó belső információk szerint a Fehér Ház egy elhúzódó, akár több napig vagy hetekig tartó katonai konfrontációra készül Teheránnal. Amerikai kormánytisztviselők megerősítették, hogy a megindított hadműveletek időtartama és intenzitása közvetlenül a teheráni vezetés következő katonai lépéseitől függ. A szövetségesi rendszer másik fontos szereplője, Izrael szintén jelezte harci készenlétét. Iszrael Katz izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy országa készen áll az Irán elleni katonai akciók azonnali felújítására, és a korábbiaknál is sokkal nagyobb keménységgel fognak fellépni. Az izraeli hadsereg magas fokú riadókészültségben várja a parancsot a harcok újbóli megkezdésére, hogy visszaszerezzék a légi fölényt és újabb csapásokat mérjenek az ellenséges állásokra. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a fenyegetések teljes felszámolása érdekében Izrael, ha a helyzet úgy kívánja, egy harmadik alkalommal is le fog sújtani Iránra.

A jelenlegi súlyos katonai válság közvetlen kiváltó okai azok a tengeri incidensek voltak, amelyek a Hormuzi-szoros közelében történtek, és amelyeket Washington egyértelműen Teherán számlájára ír. Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan megvádolta az iráni vezetést az eddig létrejött nemzetközi megállapodások folyamatos és rendszerszintű megsértésével. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az iráni fél nap mint nap megszegi az egyezményeket, és külön utalt arra az amerikai-iráni keretmegállapodásra, amely az idén február huszonnyolcadikán kirobbant háború lezárását célozta meg. Donald Trump szavai szerint a Teheránnal korábban kialakított fegyverszünet ezzel végérvényesen véget ért. Ennek ellenére az amerikai elnök nem zárta el teljesen a diplomáciai csatornákat, és kilátásba helyezte a tárgyalások esetleges folytatását. Erre a feladatra Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottakat jelölte ki. Az amerikai elnöki adminisztráció álláspontja szerint az iráni vezetés a színfalak mögött továbbra is törekszik egy átfogó békemegállapodás megkötésére. Donald Trump a NATO-csúcsról Washingtonba tartó repülőúton újságíróknak elmondta, hogy a teheráni képviselők nemrégiben telefonon keresték meg az amerikai felet, és kifejezték határozott szándékukat egy új egyezmény tető alá hozására.

Ez az újabb katonai eszkaláció egybeesik az Iránban zajló országos gyászrendezvényekkel, amelyeket az idén február huszonnyolcadikán egy izraeli légicsapásban életét vesztett iráni államfő, Ali Hámenei ajatollah emlékére tartanak. A július negyedikén megkezdődött nagyszabású gyászszertartások keretében, több mint négy hónappal a politikai és vallási vezető halála után, egy katonai repülőgép szállította vissza Ali Hámenei földi maradványait tartalmazó koporsót a szülővárosába, Meshedbe. A szállítógépet az út során az iráni légierő egyik vadászgépe kísérte díszkíséretként. Meshed városában a néhai ajatollah a végső nyughelyére lelt az Imám Reza-szentély mauzóleumában. A kora reggeli óráktól kezdve emberek ezrei és ezrei áramlottak a város utcáira és a vallási komplexum környékére, hogy személyesen is jelen lehessenek a temetési szertartáson. Ez a mély belpolitikai és vallási érzelmekkel fűtött időszak még inkább növeli a feszültséget a térségben, miközben a katonai parancsnokok mindkét oldalon a legrosszabb forgatókönyvekre készítik fel az egységeiket.