Szervezett iráni propagandahullám árasztotta el Európát

A nemzetközi geopolitikai konfliktusok ma már nemcsak a hadszíntereken és a diplomáciai tárgyalótermekben dőlnek el, hanem a világ legfontosabb hírszolgáltatóinak közösségi felületein zajló információs háborúban is. Egy nemrégiben lezárult, átfogó európai szintű tényfeltáró projekt rávilágított arra a rendkívül tudatos működési mechanizmusra, amelynek révén szervezett iráni hálózatok árasztják el kommentekkel az európai közszolgálati médiumok online felületeit. Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) koordinálásával, az osztrák ORF közszolgálati médium vezetésével elvégzett nemzetközi kutatás során több mint tizenkétmillió Instagram-kommentet vetettek alá részletes strukturális és tartalmi elemzésnek. Az adatbázisba Németország, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Litvánia és Ausztria legfontosabb közszolgálati hírcsatornáinak – köztük a Tagesschau, a ZDFheute, a France 24, a RFI, a Swissinfo, a Zeit im Bild és a BR24 – bejegyzései alá érkező felhasználói reakciók kerültek be. Az eredmények egyértelművé tették, hogy a különböző európai nyelveken megjelenő, összehangoltan működő felhasználói fiókok mögött olyan masszív, határokon átnyúló befolyásolási kampányok állnak, amelyek célja a közel-keleti eseményekről alkotott kép radikális formálása.

A vizsgálat módszertani hátterét egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett egyedi szoftver biztosította, amely képes volt kiszűrni a gyanús, másodpercre pontosan egyező időzítéseket és a szöveges egyezéseket az eltérő országok médiatermékeiben. Azokat a profilokat, amelyek rendszeresen, szinte azonos időben és rendkívül hasonló tartalommal reagáltak a közel-keleti háborúval kapcsolatos hírekre, a rendszer zárt hálózatokba csoportosította. Az így azonosított, kiugróan aktív csoportokat ezt követően hagyományos újságírói oknyomozással és mélyreható háttérkutatással ellenőrizték. A vizsgált időszakban, amely 2025 áprilisa és 2026 márciusa közé esett, a legagresszívebb és leginkább szervezett hullámok az iráni katonai konfliktus eszkalációjához kapcsolódtak. Az automatizált rendszerek működését kiválóan mintázza az az eset, amikor a német Tagesschau egyik bejegyzése alatt alig néhány másodperc leforgása alatt ötvenhét különböző profil helyezte el ugyanazt a politikai üzenetet, miszerint a Nyugat valójában a világ összes muszlimja ellen folytat háborút. Néhány órával később ugyanez a szöveges sablon huszonhét másik fióktól bukkant fel a ZDFheute felületén. Mindkét esetben olyan híradások szolgáltak céltáblaként, amelyek az európai állampolgárok Közel-Keletről történő kimenekítéséről és hazaszállításáról szóltak. Walter Posch, a bécsi Nemzetvédelmi Akadémia elismert Irán-szakértője szerint ez a módszer tökéletesen illeszkedik a teheráni rezsim hivatalos propagandájába, amely igyekszik magát a nemzetközi jogot tiszteletben tartó, áldozati szerepben lévő legitim államként pozicionálni, amelyet törvénytelen külső agresszió ér. Bár a kampányok pontos megrendelőit és finanszírozóit közvetlen digitális bizonyítékok híján nem lehet jogilag megnevezni, az üzenetek iránya és politikai haszonélvezője egyértelműen a regnáló iráni hatalom.

A kutatás ugyanakkor egy másik, szintén rendkívül szervezett csoport jelenlétére is fényt derített, amely az iráni rendszer ellenzékeként lépett fel a kibertérben, különösen intenzíven 2026 januárja óta. Az iráni teokráciával szemben álló hálózatok működése alapvető szerkezeti különbséget mutatott a kormányzati botcsoportokhoz képest. Míg a Teherán-párti fiókok egyértelműen automatizált szoftverek által vezérelt, fiktív profilok képét mutatták, az ellenzéki kommentelők mögött valódi, hús-vér emberek állnak. Ezek a fiókok sok esetben már hosszú évek óta léteznek, tulajdonosaik rendszeresen osztanak meg részleteket a mindennapi életükből, és a digitális lábnyomuk alapján más platformokon is könnyen azonosíthatóak. Az általuk indított globális akciók során olyan jelszavakat terjesztettek hatalmas mennyiségben, mint a „Legyetek az iráni nép hangja!”, amelyet szinte az összes vizsgált európai csatorna bejegyzései alá bemásoltak angol, francia, német és egyéb nyelveken. A folyamat pontosan nyomon követhető volt az adatsorokban: az első ilyen jellegű komment a France 24 angol nyelvű Instagram-oldalán jelent meg, majd a következő napokban lépcsőzetesen végigsöpört a kontinens többi hírportálján, míg végül a svájci Swissinfo felületein csillapodott le a hullám.

A tényfeltáró munka során az újságírók követték a nyomokat, amelyek különböző zárt Telegram-csatornákhoz és specifikus weboldalakhoz vezettek. Ezeken a platformokon a tiltakozó mozgalmak szervezői folyamatosan arra buzdítják a tagokat, hogy maguk is vegyenek részt a kommentelésben, ehhez pedig előre megírt, azonnal másolható szövegsablonokat biztosítanak számukra. Annak érdekében, hogy a közösségi platformok automatikus spamszűrői ne blokkolják a tömeges üzeneteket, a háttérben működő weboldalak mesterséges intelligenciát alkalmaznak. A felhasználók egyetlen kattintással megváltoztathatják a mintaszöveg hangvételét, dühösebbé, határozottabbá vagy éppen érzelmesebbé téve azt, miközben a koordinátorok nyomatékosan kérik az aktivistákat, hogy egyéni hangulatjelekkel és apróbb módosításokkal tegyék egyedivé a hozzászólásokat. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy valódi emberek minimális időbefektetéssel elképesztő mennyiségű, azonos irányba mutató üzenetet juttassanak el a nyilvánossághoz. Alberto Fittarelli, a Torontói Egyetem dezinformációval foglalkozó kutatója kiemelte, hogy ez a fajta tömeges jelenlét alkalmas arra, hogy teljesen kiszorítson a platformokról minden egyéb ellenvéleményt vagy alternatív nézőpontot. Egy átlagos, semleges olvasó, aki azt látja, hogy a kommentek túlnyomó többsége egyetlen narratívát támogat, hajlamos lesz azt valós többségi véleményként elfogadni, ami közvetlenül befolyásolja a saját álláspontjának kialakulását.

Az európai médiatérben zajló digitális küzdelem legaktívabb szereplőiként a volt iráni uralkodóház, a Pahlavi-dinasztia támogatói tűntek fel. Reza Pahlavi, az 1979-es forradalom során elűzött utolsó iráni sah legidősebb fia, aki az elmúlt időszakban komoly politikai tényezővé vált a külföldön élő emigráns közösségekben. A monarchia hívei a felmérés szerint több ezer olyan kommentet helyeztek el a különböző híroldalakon, amelyek a koronaherceg visszatérését és politikai szerepvállalását követelik, szabadságot és egységet vizionálva a vezetése alatt. Bár ezen csoport tagjainak többsége szintén valós személyként azonosítható, a kutatók a monarchista kommentáradatban is felfedezték az automatizált szoftverek jelenlétét. A Tagesschau elemzői azonosítottak egy olyan belső magot a Pahlavi-párti hozzászólások között, amely percre pontosan, mechanikusan ismételgette a trónörökös nevét, a Swissinfo pedig olyan fiókhálózatokat talált, amelyek szimultán módon működtek a svájci és a bajor közszolgálati adók felületein. Az, hogy ezek a politikai csoportok miért éppen a patinás, független hírcsatornákat választják az üzeneteik terjesztésére, nagyon racionális médiastratégiára vall. A hiteles és elismert hírügynökségek és médiumok bejegyzései alá írt kommentek mintegy megöröklik a kibocsátó intézmény társadalmi elismertségét és közönségét. Amikor a látogatók Európa legmegbízhatóbb hírforrásainak oldalain találkoznak ezekkel az intenzív véleményvezérlő csoportokkal, a környezet tekintélye miatt sokkal hajlamosabbak hitelt adni a leírtaknak. A szakértők szerint ez a folyamat egy szélesebb körű globális tendenciát tükröz: a fiatalabb generációk, a digitális bennszülöttek már egyáltalán nem fogyasztanak hagyományos állami televíziót vagy nyomtatott sajtót, így a társadalmi narratívák feletti ellenőrzésért vívott harc végérvényesen átköltözött az internetes platformok kommentmezőibe.