Brüsszel keményen nekiment a közösségi óriásoknak

Az Európai Bizottság hivatalos vizsgálata sötét képet fest a legnépszerűbb közösségi platformok működési mechanizmusairól, közvetlenül az amerikai technológiai óriásvállalatot, a Metát téve felelőssé a felhasználók egészségügyi állapotának romlásáért. A brüsszeli végrehajtó testzet hosszas eljárás után arra a következtetésre jutott, hogy a Facebook és az Instagram működtetése során a cégcsoport súlyosan megsérti az unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényét. A közösségi platformokat tulajdonló kaliforniai konglomerátum elmulasztotta a kockázatok megfelelő elemzését, nem vették figyelembe a kiskorúak és a sebezhető felnőtt csoportok mentális épségét fenyegető tényezőket, a negatív hatások mérséklésére kidolgozott belső védelmi rendszereik pedig a gyakorlatban teljesen hatástalannak bizonyultak. A brüsszeli szakértők szerint az alkalmazások olyan beépített funkciókkal dolgoznak, mint a végtelen görgetés, a mozgóképek automatikus elindítása vagy a személyre szabott értesítések állandó zápora, amelyek célja a felhasználói agy önműködő üzemmódba kényszerítése és a képernyő előtti idő maximalizálása. A Meta vezetése határozottan visszautasította a megállapításokat, Ben Walters vállalati szóvivő útján arra hivatkozva, hogy a tinédzserek védelmében bevezetett szülői felügyeleti eszközök és az éjszakai hozzáférést korlátozó funkciók megfelelő biztonságot nyújtanak, a brüsszeli döntéshozók szerint azonban ezek az intézkedések csupán felszíni kezelést jelentenek. Az uniós szervek már korábban is korrupcióval és szabályszegéssel vádolták meg a Metát, amiért tömegesen engedélyezte a tizenhárom év alatti gyermekek regisztrációját, kijátszva a saját felhasználói feltételeit. A probléma nem korlátozódik az amerikai hálózatokra, a bizottság a kínai TikTok esetében is hasonlóan addiktív kezelőfelületeket azonosított, amelyek kényszeres telefonhasználatra ösztönzik a fiatal generációt.

A politikai és szabályozási környezetet komolyan terheli a nemzetközi geopolitikai feszültség, különösen Donald Trump amerikai elnök visszatérése óta, aki rendszeresen éles támadásokat intéz az európai digitális jogszabályok ellen, és újabb védővámok kivetésével fenyegeti az öreg kontinenst. Az Európai Unió eddig igyekezett elkerülni a Fehér Ház nyílt irritációját, a szigorú pénzügyi szankciók bevezetése a techóriásokkal szemben – amelyek az éves globális árbevétel akár hat százalékát is elérhetik – komoly diplomáciai feszültséget generálhat Washington és Brüsszel között. A belső piaci folyamatok és a tagállamok felől érkező nyomás miatt a bizottság nem maradhatott passzív az amerikai nyomással szemben. Számos európai kormány, köztük Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia, Szlovákia és Dánia már önálló jogalkotási lépéseket tettek a kiskorúak közösségi médiahasználatának radikális korlátozására vagy teljes megtiltására. A belső piac töredezettségének elkerülése érdekében az uniós központ kénytelen egységes szabályozási keretet teremteni, ami egy átfogó digitális korhatár-szabályozás bevezetését irányozza elő a kontinenst érintően. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban módszeresen elutasította a kérdést, arra hivatkozva, hogy a gyermekvédelem nem tartozik a közösségi intézmények kizárólagos hatáskörébe, a tagállami szintű tiltások elszaporodása után irányváltást hirdetett.

A brüsszeli vezetés retorikája az utóbbi időben jelentős szigorodást mutat, az elnök asszony nyilatkozataiban az alváshiányt, a fiatalkori depressziót, a szorongást, az online zaklatást és az öngyilkossági kísérletek növekvő számát közvetlenül a profitorientált algoritmusok működésével hozta összefüggésbe. A bizottság elnöke szerint elfogadhatatlan az a gazdasági modell, amely a gyermekek figyelmét egyszerű árucikként kezeli, a diskurzust pedig arra a tételre alapozza, hogy nem a fiataloknak kell hozzáférést biztosítani a platformokhoz, hanem a hálózatok hozzáférését kell korlátozni a jövő generációihoz. A tervezett uniós jogszabály nem a teljes betiltást célozza, hanem egyfajta kötelező várakozási időt, egyértelmű digitális korhatárt vezetne be az elérések terén. A pontos részletek kidolgozása a gyermekvédelmi szakértői bizottságok ajánlásai alapján zajlik, a jogalkotási javaslatot az Európai Bizottság ter tervei szerint a döntéshozók elé terjesztik. A folyamat politikai szempontból rendkívül kényes, mivel Brüsszelnek egyensúlyt kell találnia a tagállamok szuverenitása és az egységes piaci szabályozás elve között, eldöntve, hogy a nemzeti kormányok szabad kezet kapnak-e a korlátozások gyakorlati végrehajtásában. Az elhúzódó jogi procedúra alatt a Meta és a TikTok még módosíthatja működési elveit az amnesztia és a büntetések elkerülése érdekében, a szabályozói szándék szilárdsága alapján a techvállalatok kénytelenek lesznek alapjaiban átalakítani európai üzleti stratégiájukat.