Belgiumban a jövőben minden út fizetőssé válik

A belgiumi közlekedéspolitika történetében gyökeres fordulatot jelent az a megállapodás, amelyet a királyság mindhárom autonóm régiója jóváhagyott. A döntés értelmében a jövőben megszűnik az ingyenes személyautós úthasználat az országban, és bevezetik az általános útdíjrendszert. A tervezett reform hátterében a közúti infrastruktúra fenntartásának egyre növekvő költségei, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése áll. A brüsszeli, a flamand és a vallon regionális kormányzatok hosszú tárgysorozat után jutottak közös nevezőre a kérdésben, mivel a területért felelős miniszterek szerint elkerülhetetlenné vált egy olyan igazságos teherviselési rendszer kialakítása, amelyben a hálózatot igénybe vevők közvetlenül hozzájárulnak a fenntartási és modernizációs munkálatokhoz. François Desquesnes vallon infrastruktúra- és mobilitásügyi miniszter a bejelentés alkalmával hangsúlyozta, hogy a belga utakat használó minden egyes sofőrnek méltányos részt kell vállalnia a burkolatok karbantartásából, a jövőben a külföldi átmenő forgalom sem élvezhet előjogokat az ország tranzitútvonalain.

A bevezetésre váró matrica kötelező lesz minden autós számára, függetlenül attól, hogy belga állampolgárról vagy külföldi rendszámú járműről van szó. Az éves útdíj mértékét nem fix összegben határozzák meg, a tarifák a gépjárművek környezetvédelmi besorolása és hajtóanyaga szerint fognak differenciálódni. A legkedvezőbb helyzetbe a teljesen elektromos meghajtású autók tulajdonosai kerülnek, számukra az éves matrica tervezett díja kilencven euró lesz. Ezzel szemben a régebbi, hagyományos belső égésű motorral szerelt modellek után lényegesen többet kell fizetni, a legkörnyezetszennyezőbb kategóriákban az éves díj elérheti a százhuszonöt eurót. A döntéshozók gondoltak a rövid távú látogatókra és a tranzitutasokra is, így a rendszerben elérhetők lesznek alkalmi tarifák, amelyek egyetlen naptári naptól kezdve egészen a két hónapos időtartamig terjedhetnek. Az új szabályozás alól néhány járműkategória mentességet kap, a jelenlegi tervezési fázis szerint a motorkerékpárok és a menetrend szerinti, illetve turista autóbuszok után nem kell majd matricát váltani.

A kötelezettség betartását a hatóságok nem fizetőkapukkal vagy klasszikus megállítással ellenőrzik, a folyamatot teljesen digitalizálják. Az autópályák és a főutak fölé telepített fix, valamint mobil kamerarendszerek szkenner segítségével ellenőrzik a rendszámokat, és vetik össze azokat a központi adatbázissal. Azok a járművezetők, akik érvényes matrica nélkül közlekednek a belga úthálózaton, súlyos pénzbüntetésre számíthatnak, a tervezet hetven eurós helyszíni bírságot állapít meg minden egyes szabályszegés alkalmával. A befolyó adóbevételeket az államkassza elkülönítve kezeli majd, és kizárólag a megrongálódott útszakaszok helyreállítására, a hidak szerkezeti megerősítésére és a közlekedésbiztonsági fejlesztésekre lehet fordítani.

A tervezet végleges életbe lépéséhez és a gyakorlati megvalósításhoz még szükség van a regionális parlamentek hivatalos jóváhagyására, valamint az európai uniós hatóságok engedélyére is. Brüsszelben az Európai Bizottság árgus szemekkel figyeli a tagállamok útdíj-bevezetési kísérleteit, elkerülendő az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetést. A belga kormányzat előtt intő példaként lebeg Németország korábbi, 2019-es kudarca, amikor a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) által átnyomott személyautós útdíjtervezet elbukott az Európai Unió Bíróságán. A német modell azért volt jogellenes, mert a hazai autósokat a gépjárműadó egyidejű csökkentésével kárpótolták volna, ami a külföldiekre nézve diszkriminatívnak minősült. A belga szakértők előtt a legnagyobb megoldandó feladat most az, hogy miként lehet a hazai autósok terheit a helyi gépjárműadó reformjával enyhíteni úgy, hogy az megfeleljen az európai jogi normáknak.

Belgiumban a közúti közlekedés és az infrastruktúra kezelése rendkívül összetett feladat, mivel az 1988-as államreform óta ez a terület nem a szövetségi kormány, hanem a három önálló régió, vagyis Flandria, Vallónia és a Brüsszel Fővárosi Régió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ez a belső megosztottság a múltban számtalanszor vezetett politikai patthelyzethez, hiszen a flamand és a vallon gazdasági érdekek gyakran ütköznek egymással. Flandria sűrűn lakott, lapos és gazdaságilag fejlettebb terület, amely komoly kikötői infrastruktúrával rendelkezik, míg Vallónia dombosabb, nagyobb kiterjedésű, és az útfenntartási költségei a domborzati viszonyok miatt magasabbak. Az a tény, hogy a három régió mobilitási miniszterei képesek voltak egy közös, egységes matricarendszer alapjaiban megállapodni, sokatmondó eredmény a bonyolult belga államszerkezetben.

A reform bevezetése radikális változást hoz a megszokott utazási szokásokban, hiszen a belga autópályák és gyorsforgalmi utak eddig szinte teljes egészében díjmentesen voltak használhatók a személygépkocsik számára, csupán a holland határ közelében található antwerpeni Liefkenshoek-alagút áthaladásáért kellett külön fizetni. A tehergépjárművek esetében már 1996 óta létezett a Eurovignette rendszer, amelyet 2016 áprilisában váltott fel a modern, műholdas alapú Viapass kilométerdíj, ez azonban kizárólag a három és fél tonna feletti össztömegű teherautókra vonatkozott. A személyautók bevonása a fizetős körbe komoly társadalmi vitákat generál a királyságban, a szakszervezetek és az autós érdekképviseletek attól tartanak, hogy a matrica plusz anyagi terhet jelent a mindennapi munkába járás során, különösen a Brüsszel környéki agglomerációban élő ingázók számára.

A döntéshozók a gépjárművek differenciált adóztatásával egyértelműen a flotta megújulását és az elektromos autózás térnyerését kívánják ösztönözni. Belgiumban a vállalati autók rendszere kiemelten fontos a járműpiacon, a cégek a kedvező adózási feltételek miatt az elmúlt években tömegesen váltottak zöld rendszámos modellekre. Az új útdíjrendszer tarifái hűen tükrözik ezt a politikai irányvonalat, a harmincöt eurós különbség az elektromos és az idősödő benzines vagy dízel járművek éves díja között egyértelmű üzenet a lakosság számára. A hatóságok abban bíznak, hogy a tranzitforgalomból, a holland, német és francia átutazókból származó pluszbevételek stabil forrást biztosítanak majd az európai folyosók részét képező belga autópályák minőségi javítására.