Nem csitul a helyzet, ismét Iránt lőtték az amerikaiak

Végzetes eszkalációs spirálba sodródott a közel-keleti konfliktus, miután az Egyesült Államok fegyveres erői a vasárnapra virradó éjszaka minden korábbinál súlyosabb légicsapás-sorozatot indítottak iráni katonai célpontok ellen. A katonai akció közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Teherán ismételten és egyoldalúan lezártnak nyilvánította a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szorost. Az iráni Forradalmi Gárda egységei ezt megelőzően tüzet nyitottak egy ciprusi zászló alatt közlekedő teherhajóra, amely kigyulladt a nyílt vízen. A feszültség gyorsan átterjedt a szomszédos államokra is, vasárnap kora reggel több Öböl-menti monarchiában megszólaltak a légoltalmi szirénák az Iránból indított rakéta- és dróntámadások miatt. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a katonai csapások közvetlenül azután kezdődtek, hogy a szomszédos Omán fővárosában, Maszkatban diplomáciai tárgyalások zajlottak a tengeri folyosó biztonságos fenntartásáról. Az amerikai diplomácia korábban határozott ultimátumot intézett az iráni vezetéshez, írásos biztonsági garanciákat követelve a nemzetközi hajózás szabadságának biztosítására. Mivel ez a dokumentum a megadott határidőig nem érkezett meg Washingtonba, a Forradalmi Gárda parancsnoksága úgy döntött, hogy a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti stratégiai átjárót visszavonásig lezárja a forgalom elől.

Az iráni haditengerészet hivatalos közleménye szerint csupán figyelmeztető lövéseket adtak le a ciprusi felségjelzésű járműre, mivel az engedély nélkül tért el a kijelölt hajózási útvonaltól. Teherán állítása szerint a teherszállító legénysége többször is figyelmen kívül hagyta a tengeri korridor használatára vonatkozó kötelező utasításokat. A Forradalmi Gárda a fegyveres incidenst követően bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost az amerikai katonai intervenciók teljes befejezéséig lezárják, és egyetlen kereskedelmi vagy katonai hajó áthaladását sem engedélyezik a térségben. Az iráni hatóságok megerősítették, hogy a Jask kikötőjét ért egyik amerikai csapás következtében a haditengerészetük egy matróza életét vesztette a déli partvidéken. A konfliktusban közvetítő szerepet vállaló Pakisztán azonnal önmegtartóztatásra szólította fel a feleket a helyzet további elmérgesedésének megakadályozása érdekében.

Az amerikai haderő Központi Parancsnoksága, a Centcom teljesen más képet festett a tengeri összecsapásról. A hivatalos jelentések szerint az iráni fegyveres erők közvetlen és szándékos támadást intéztek a GFS Galaxy nevű konténerszállító hajó ellen. A jármű fedélzetén a lövések következtében súlyos tűz ütött ki, a gépházban keletkezett strukturális károk miatt a hajó teljesen mozgásképtelenné vált, így a legénységet evakuálni kellett a fedélzetről. Újdelhi külügyminisztériuma mélyen elítélte az incidenst, miután kiderült, hogy a támadás után a legénység egy indiai állampolgárságú tagja eltűnt a tengeren. Az iráni erők a nap folyamán egy újabb kereskedelmi hajó ellen is akciót indítottak.

Donald Trump amerikai elnök közvetlen utasítására a Pentagon azonnali és kíméletlen válaszcsapást rendelt el. Ez a művelet a harmadik nagyszabású bombázási hullámot jelentette a héten az iráni állások ellen. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter határozott hangvételű nyilatkozatában kijelentette, hogy Teherán rendkívül rossz döntést hozott, és a tetteiért most súlyos árat kell fizetnie. Az amerikai tájékoztatás szerint a hadsereg összesen száznegyven különböző katonai célpontot semmisített meg az ország területén. A hadműveletben modern vadászgépek, pilóta nélküli drónok, valamint a térségben állomásozó hadihajók vették ki a részüket, szisztematikusan rombolva az iráni rakétaállásokat és a lőszerraktárakat. Az intenzív bombázásokat a vasárnap reggeli órákban nyilvánították befejezettnek a parancsnokok.

A Hormuzi-szoros körüli fegyveres konfliktus kiújulása azért is megrázó, mert a felek június tizenhetedikén még egy fontos keretmegállapodást kötöttek a háború lezárását célzó érdemi tárgyalások megkezdéséről. A világ kőolaj- és földgázkereskedelmének mintegy húsz százaléka ezen a tengerszoroson keresztül halad át, így a folyosó tartós blokádja beláthatatlan gazdasági következményekkel fenyegeti a globális piacokat. A törékeny tűzszüneti folyamat a héten végleg zátonyra futott, amikor az amerikai légierő szerdán újabb súlyos bombázásokat indított, miután Donald Trump bejelentette a Teheránnal kötött fegyverszünet azonnali felbontását. Washington az akciót a nemzetközi vizeken közlekedő hajók elleni ismételt iráni rajtaütésekkel indokolta, amire válaszul az iráni hadsereg rakétákkal vette célba az amerikaiak közel-keleti támaszpontjait.

A szombat éjszakai iráni válaszcsapások miatt vészhelyzet alakult ki az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Katarban is. Az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszerei sikeresen semmisítettek meg több, Irán felől érkező rakétát és öngyilkos drónt a lakott területek felett. Bahrein kormánya hivatalos felhívásban kérte a lakosságot a nyugalom megőrzésére és a legközelebbi óvóhelyek azonnali felkeresésére. A katari főváros, Doha környékéről szintén hatalmas robbanásokat jelentettek a helyi lakosok, miközben Jordánia területén három eltévedt iráni rakéta csapódott a földbe. Ezek az Öböl-menti államok Washington legfontosabb regionális szövetségeseinek számítanak, így a területüket ért közvetlen támadások tovább tágítják a háborús zóna határait.

Pedig a diplomáciai csatornák az utolsó pillanatig működtek a háttérben. Badr al-Busszaidi ománi külügyminiszter még szombaton is fogadta iráni kollégáját, Abbasz Arakcsit Maszkatban, hogy kompromisszumos megoldást találjanak a hajózási krízisre. Az iráni állami televízió beszámolója szerint a felek olyan alternatív mechanizmusokról egyeztettek, amelyek két különálló hajózási folyosó kijelölésével garantálták volna a biztonságos áthaladást a szoroson keresztül. A június tizenhetedikén kötött megállapodás értelmében hatvan napos határidőt szabtak meg egy átfogó és tartós békeszerződés kidolgozására az Amerikai Egyesült Államok és Irán között, a mostani brutális katonai eszkaláció azonban beláthatatlan időre elhalasztotta a megállapodás esélyét. A két nemzet, valamint Izrael közötti közvetlen háborús cselekmények még február huszonnyolcadikán kezdődtek el, és a harcok harmincegy évvel a balkáni események után ismét megmutatják, hogy a regionális feszültségek milyen gyorsan képesek lángba borítani az egész nemzetközi rendszert.

A katonai szakértők szerint a jelenlegi helyzet megoldása rendkívül bonyolult feladat, mivel mindkét állam vezetése presztízskérdést csinál a konfliktusból. Donald Trump kormánya a határozott erődemonstrációval akarja bizonyítani, hogy képes megvédeni a globális kereskedelmi útvonalakat, míg a teheráni rezsim a szoros lezárásával próbálja asztalhoz kényszeríteni a nyugati hatalmakat a gazdasági szankciók eltörlése érdekében. A szomszédos arab monarchiák védelmi képességeit az amerikai fegyverszállítások és a közös radarrendszerek biztosítják, de a folyamatos rakétafenyegetettség megbénítja a régió gazdasági életét, és a légitársaságok sorra törlik a Közel-Keletre irányuló járataikat. A háttérben folyó egyeztetések ellenére a felek közötti bizalom teljesen megsemmisült, a háborús cselekmények intenzitása pedig azt jelzi, hogy a diplomáciai megoldások lehetőségei egyre inkább beszűkülnek a térségben.