Budapest árnyéka a belgrádi médiahatóság felett

Szerbiában már régóta fontos téma az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) összetétele. Az Európai Bizottság korábban határozottan elvárta a REM működőképességének szavatolását a szerb kormánytól, a belgrádi vezetésnek ezért mindenképpen fel kellett mutatnia a testület megalakulását a csatlakozási tárgyalások előrehaladása érdekében. Csakhogy a szerb kormányzat semmiféle jelét sem adta annak, hogy érdekelt a REM működésének szavatolásában. Sőt, a kormánypropaganda nyílt támadásokat intézett a független delegáltakkal szemben. Miután a testületben patthelyzet alakult ki a kormányhoz és az ellenzékhez húzó delegáltak között, több szereplő lemondott tisztségéről. Most azonban a REM korábban lemondott független tagjai úgy döntöttek, mégis elfoglalják helyüket az új tanácsban. Dubravka Valić Nedeljković, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Rodoljub Šabić határozata mögött az a felismerés áll, hogy a hatalom apparatusa szándékosan próbálta szabotőrként beállítani őket a folyamatban. Felmerül a kérdés: ha már egyszer lemondtak a tisztségükről, hogy térhetnek vissza a testületbe? A jogi értelmezés szerint erre van lehetőségük, mert korábbi lemondásuk csupán politikai nyilatkozatnak minősült, amely nem válthatott ki joghatást, mivel a mandátumuk a hatóságok szerint formálisan még meg sem kezdődött. A független tagok nyilatkozatukban kiemelték, hogy a parlamenti döntésnek kötelező ereje és visszamenőleges hatálya van, így egy merőben új jogi helyzetet teremtett. Üdvözölték ugyanakkor azt a fejleményt, hogy a politika kénytelen volt elállni egy korábbi, törvénytelenül és elfogultan favorizált jelölt erőltetésétől, amely eredetileg a lemondási hullámot kiváltotta. Amennyiben a szakértők a kialakult helyzetben elutasították volna a tisztségek átvételét, Aleksandar Vučić elnök rendszere lehetőséget kapott volna arra, hogy a hatóságok jogszerű működésének akadályozóiként tüntesse fel őket. A kormányzat így könnyedén átháríthatta volna a felelősséget a médiahatóság hosszú évek óta tartó működésképtelenségéért, az intézményi blokádért, valamint a jogállamiságot és Szerbia európai uniós integrációs folyamatát érintő súlyos következményekért azokra a civil szervezetekre és polgárokra, akik egy törvényes és független felügyeletért küzdöttek. Az Európai Bizottság szigorú elvárásai és a brüsszeli nyomás miatt Belgrád igyekezett úgy alakítani a folyamatokat, hogy a függetlenek elutasítása esetén a Nyugat előtt a szakértőket lehessen hibáztatni a reformok elakadása miatt. Rodoljub Šabić ügyvéd, volt miniszter a helyzetet értékelve kifejtette, hogy a szerb médiapiac katasztrofális állapotban van, a sajtóorgánumok jelentős része brutális politikai és személyes leszámolások platformjává silányult. A Radio-Televizija Srbije, vagyis az RTS közszolgálati médium igazgatótanácsa teljesen működésképtelen, a helyi újságírószervezet pedig nyíltan megkérdőjelezte a közmédia újonnan kinevezett igazgatónője, Manja Grčić diplomájának hitelességét. A hatóságot elhanyagolták, egy húsz évvel ezelőtti statútum alapján kénytelen működni, és a kaotikus belső viszonyok miatt sokszor az sem egyértelmű, hogy kinek a feladata lenne a következő rendes ülés összehívása. A független tagok megpróbálják elvégezni azt a szakmai munkát, amelyre a mandátumuk szól, miközben minimális konstruktivitást várnak el a kormányzati többség részéről, fenntartva a jogot, hogy a feltételek megsértése esetén bármikor újra benyújtsák a lemondásukat. Brüsszel elvárásai szerint a REM működőképességének szavatolása elengedhetetlen a kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosításához, a visszatérő tagok ezt a nemzetközi figyelmet használják fel a hatóságon belüli belső harcaikhoz. A vajdasági és a belgrádi események hátterében komoly magyar belpolitikai szál is meghúzódik, amely közvetlenül összekapcsolódik Orbán Viktor volt kormányfő politikájával, aki nyomást gyakorolt a vajdasági magyar szervekre. Saša Mirković, a Független Elektronikus Médiumok Egyesülete, az ANEM képviselője rávilágított arra a sokatmondó tényre, hogy a független tagok korábbi kemény ellenállása akadályozta csak meg egy olyan személyiség bekerülését a tanácsba, aki közvetlenül Orbán Viktor politikai és ideológiai irányvonalát képviselte volna a szerb hatóságban. Bodzsoni Istvánról van szó, a vajdasági Pannon RTV korábbi igazgatójáról, akinek kinevezését a REM kilencedik, döntő tagsági helyére, az előző budapesti kormányzati körök erőteljesen támogatták. A médiahatóság kilencedik tagjának jövőbeni kiválasztása kulcsfontosságú lesz az intézmény működése szempontjából. Amennyiben a kiválasztási folyamatban továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség által irányított Magyar Nemzeti Tanács szava dönt, a pozíciót ezúttal már olyan személy kaphatja meg, aki Magyar Péter miniszterelnök politikai doktrínáját és médiakoncepcióját képviseli. A budapesti és a belgrádi kormányzat közötti szoros szövetség az elmúlt években a média területén is kézzelfoghatóvá vált, a magyar mintára kiépített központosított tájékoztatási modell elemei szisztematikusan jelennek meg a szerb sajtóirányításban. A vajdasági magyar nyelvű sajtó feletti teljes politikai ellenőrzés fenntartása kiemelten fontos a budapesti vezetés számára, a Pannon RTV és a Magyar Szó szerkesztőségei szoros anyagi és ideológiai függőségben állnak a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által folyósított támogatásoktól. Bodzsoni István jelölése a szerb médiahatóságba egyértelmű kísérlet volt arra, hogy ezt a befolyást országos, szerbiai szintre emeljék, közvetlen beleszólást biztosítva a magyar kormány szövetségeseinek a szerb frekvenciapályázatok és a televíziós licencjogok elosztásába. A jelenlegi helyzetben a REM tanácsa élesen megosztottá vált, négy független szakértő áll szemben a kormányzat által korábban delegált négy hivatalnokkal. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy a testület olyan kérdésekben hozzon döntéseket, amelyekhez nincs szükség kétharmados többségre, így napirendre kerülhetnek a médiamegfigyelésekkel kapcsolatos lakossági panaszok, amelyeket az intézményi blokád miatt immár húsz hónapja egyáltalán nem vizsgált meg a hatóság. Bár a szakemberek szerint a rendszerszintű problémák és a médiatér tudatos szennyezése nem fog egy csapásra megszűnni, a kompromisszumok nélküli professzionális munka megkezdése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetközi közösség és a hazai civil szféra előtt egyértelműen lelepleződjön a hatóság manipulatív működése. A Társadalmi Kutatások Bürója, a BIRODI szintén hivatalos támogatásáról biztosította a funkciókat átvevő független tagokat, elvárva tőlük, hogy a jogszabályi harmonizáció mellett tegyék nyilvánossá és gépileg olvashatóvá a megfigyelési adatbázisokat, valamint alkossanak olyan szigorú szabályzatot, amely hatékonyan gátolja meg a kormánypárti politikusok rejtett kampánytevékenységét a közmédiában.