Kijev tengeri blokáddal vágja el a Krím ellátását

Az ukrán fegyveres erők újszerű, középhatótávolságú drónjaik segítségével már két hónapja folyamatos bizonytalanságban tartják az oroszok által megszállt Krím-félszigetre vezető legfontosabb szárazföldi összekötő utakat. Kijev most tovább szélesíti ezt a katonai kampányt, és a félszigettől keletre fekvő Azovi-tengeren keresztüli tengeri útvonalat vette célba. Az ukrán hadvezetés a napokban indított támadássorozatot az orosz szállítóhajók ellen, és ezeknek a műveleteknek a mértéke napról napra növekszik. A dróncsapatok parancsnoksága egyetlen hétvége alatt negyvenkét orosz teherhajó, többségében tankerek és néhány komp elleni csapásról számolt be, miközben a teljes hét folyamán összesen kilencven hajót ért találat a térségben. Független források, köztük szemtanúk videói és műholdfelvételek is egyértelműen megerősítik ezeket a támadásokat. A regionális orosz hatóságok közlése szerint a csapások a Taganrogi-öbölben, az Azovi-tenger legkeletibb nyúlványában is zajlanak, ami azt jelenti, hogy az ukrán drónoknak több mint kétszáz kilométeres távolságot kell megtenniük a célpontok eléréséig. Néhány hónappal ezelőtt az ukránok még nem rendelkeztek azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel ilyen távolságra minden éjjel több tucat repülő eszközt tudtak volna bevetni, most viszont jó esélyük van arra, hogy teljesen elvágják az oroszok egyik kulcsfontosságú utánpótlási vonalát.

Napok alatt teljesen összeomlott a hajóforgalom az Azovi-tengeren, valamint a Kercsi-szoroson keresztül a Fekete-tenger irányába. Ezzel drasztikusan csökken a megszállók lehetősége arra, hogy megbízhatóan ellássák a Krím-félszigetet, amely így gyakorlatilag teljes ukrán blokád alá került. Hatékony alternatív útvonalak hiányában a helyzet válságos, mivel a megszállt Dél-Ukrajnán átvezető út a mindenhol jelen lévő drónok miatt valóságos halálzónává vált, ahol az orosz teherautó-sofőrök hatalmas kockázatot vállalnak a négyszáz kilométeres szakasz megtétele során. Ezzel párhuzamosan a Kercsi-híd biztonsági okokból le van zárva a nehézgépjármű-forgalom előtt, így a nehéz áruk szállítása ezen a pályán kivitelezhetetlen. A Krímen már június óta rendkívüli állapot uralkodik, a korábban népszerű nyaralóhelyek és tengerparti városok szinte teljesen elnéptelenedtek. Azok a helyiek vagy látogatók, akik szerencsével működő üzemanyag-töltőállomást találnak, a tavaszi árak négyszeresét vagy akár hétszeresét kénytelenek kifizetni a benzinért. Az ingatlanárak a Fekete-tenger egykori gyöngyszemének számító területen negyven százalékkal estek vissza az utóbbi időszakban.

Az ukrán blokáddal szembeni teljes tehetetlenség mély frusztrációt vált ki az orosz nacionalisták körében. A népszerű katonai bloggerek nyíltan azt tanácsolták az orosz haditengerészet parancsnokának, Alekszandr Moiszejev tengernagynak, hogy lője főbe magát, ha képtelen katonailag biztosítani a Krím tengeri ellátását. Az ukrán vezetés az Azovi-tengeren zajló hadművelettel sokatmondó módon többet tervez a stratégiailag fontos félsziget puszta elszigetelésénél. Ezen a vízfelületen jelentős nemzetközi kereskedelmi áramlások is áthaladnak, Oroszország például a gabonaexportjának csaknem egynegyedét ezen az útvonalon bonyolítja le. A Taganrogi-öbölnél található a Don folyó torkolata, amely egy csatornán keresztül össze van kötve a Volgával, Oroszország európai részének leghosszabb folyójával. Az Azovi-tenger képezi az átmenetet a legjelentősebb belső orosz vízi út és a nemzetközi vizek között. Kellemetlen meglepetés Moszkva számára, hogy elveszítheti az ellenőrzést e tenger felett, amelynek partvonala a nemzetközi jog szerint több mint fele részben Ukrajnához tartozik. A Kreml a 2022 éves invázió óta saját belvízként kezeli az Azovi-tengert, sőt, a kormány már 2018 től kezdve a nemzetközi jogot megsértve megtagadta az ukránoktól a szabad hajózást a saját kikötőikbe és azokból vissza. Most megérkezett a válaszcsapás, amely egy újabb sikertelenség a stratégiai kudarcok azon hosszú sorában, amelyeket Oroszország ezzel a háborúval magának okozott.

Miközben a Kreml a krími válsághelyzetet valószínűleg másodrendű problémának tekinti, az Azovi-tengeren keresztüli export megszakadását gazdasági okokból nem veheti félvállról. Ez fokozottan igaz az üzemanyagválságra, amely szinte az egész országra kiterjedt, és komoly elégedetlenséget szül a lakosság körében. Moszkva hosszú ideig igyekezett elbagatellizálni a benzinkutaknál kialakult kígyózó sorokat. Vlagyimir Putyin még június végén is azt állította, hogy minden stabilan működik, az energiaszektorért felelős miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak pedig július elején a logisztikai lánc apróbb zökkenőinek nevezte a problémákat, kijelentve, hogy benzinből és dízelből áll rendelkezésre elegendő mennyiség. Ez a kommunikáció gúnynak tűnt azok fülében, akik órákon át várakoztak a töltőállomások előtt. Időközben a kormány megváltoztatta a hangnemét, és Alekszandr Novak elismerte, hogy valóban üzemanyag-szűke alakult ki az országban. A korábbi nyilatkozatokkal ellentétben ezúttal a valódi okot is megnevezte, vagyis az ukrán dróncsapások következtében az olajfinomítókban keletkezett súlyos károkat.

Ez a visszavonulás azt a tényt tükrözi, hogy az üzemanyagválság nem csillapodik, ellenkezőleg, folyamatosan terjed. Jelentős sikert értek el az ukránok a nyugat-szibériai Omszk városában található finomító elleni támadással. Ez a létesítmény Oroszország legnagyobb üzeme a benzin, a dízel és a kerozin előállítására. Ez az első alkalom, hogy ukrán nagy hatótávolságú drónok elérték Szibériát, több mint kétezer-ötszáz kilométeres távolságot megtéve a kibocsátási helyüktől. Az ukránok Oroszország tíz legnagyobb finomítóját mind megsebezték legalább egyszer kamikaze drónokkal. Szakértők becslései szerint a működőképes berendezések már csak a belföldi kereslet hatvanöt százalékát képesek fedezni. A gazdasági minisztérium most drasztikus intézkedéseket mérlegel, beleértve a benzin exportjának teljes betiltását és a jegyrendszer bevezetését a mezőgazdasági üzemek számára a közelgő betakarítás biztosítására. Kijev stratégiája, hogy Oroszország gazdasági motorját és katonai logisztikáját a saját területén bénítsa meg, láthatóan működik, és a tengeri útvonalak blokád alá vonásával a nyomás tovább fokozódik a moszkvai vezetésen. A Krím katonai védelme és a hátország gazdasági stabilitása közötti egyensúly fenntartása egyre nehezebb feladat elé állítja az orosz hadvezetést, miközben az ukrán dróntechnológia fejlődése folyamatosan növeli a támadások mélységét és hatékonyságát. Az elhúzódó konfliktus gazdasági következményei közvetlenül érintik az orosz állampolgárokat, rombolva a hátország stabilitását.