Versenyfutás az idővel a meggörbült fák titkáért

A Lengyelország északnyugati részén, Gryfino városa és Nowe Czarnowo falu közelében található, világszerte csak Görbe Erdő néven emlegetett terület évtizedek óta foglalkoztatja a botanikusokat, a helyieket és az odalátogató turistákat. Az itt növekvő erdeifenyők közvetlenül a talaj felett hirtelen, éles kanyarral északi irányba hajlanak, majd egy-három méteres oldalirányú kitérő után ívesen visszatérnek a függőleges növekedési irányhoz. A különös, C alakú deformáció pontos kiváltó oka a mai napig ismeretlen. A fák elöregedése és folyamatos pusztulása miatt a kutatók most az utolsó pillanatban próbálják megfejteni a rejtélyt, miközben egy mesterséges technológia kidolgozásával igyekeznek megmenteni az utókornak a turisztikai látványosságot. A fák ültetését a szakemberek 1934 környékére teszik, amikor a terület még Pomeránia német tartományához tartozott. A megközelítőleg ezerhatszáz négyzetméteres parcellán eredetileg körülbelül négyszáz darab, egyforma módon meggörbült fenyő állt, ám mára számuk kilencvenötre csökkent. A természetvédelmi emlékké nyilvánított terület fái elérték életciklusuk végső szakaszát, a felgyorsult kiszáradás pedig komoly aggodalmat kelt a szakértők körében. Ha a meglévő fák teljesen elpusztulnak anélkül, hogy a keletkezésük módját sikerülne tisztázni, a világ egyik legkülönösebb természeti jelensége tűnhet el végleg. A Gryfinói Erdészeti Igazgatóság és a szczecini Nyugat-Pomerániai Technológiai Egyetem kutatói júliusban hivatalos együttműködési megállapodást írtak alá. A projekt célja egy olyan fa-hajlítási technológia kidolgozása, amellyel létrehozható a meglévő állomány pontos másolata, vagyis a Görbe Erdő kettő pont nulla verziója. Az erdészek már 2021-ben kijelöltek egy szomszédos kísérleti területet, ahová az eredeti fákkal genetikai rokonságban álló, valamint más forrásból származó fiatal fenyőket telepítettek. Ezek az új csemeték mostanra érték el a megközelítőleg nyolcvan centiméteres magasságot, ami a szakemberek szerint a legoptimálisabb időszak a fizikai alakítás megkezdéséhez. Kubus Marcin, az egyetem professzora kifejtette, hogy a munka első fázisában a meglévő idős fák anatómiáját és faszerkezetét vetik alá részletes vizsgálatnak. A fatörzsek belső rostjainak elhelyezkedése megmutatja, pontosan milyen életkorban érte a növényeket az a hatás, amely a drasztikus irányváltást előidézte. Ezt követően a fiatal csemetéken különféle kertészeti és erdészeti módszereket fognak tesztelni. A kísérlet során megközelítőleg kétezer fiatal fát vetnek alá különböző fizikai behatásoknak, például rendszeres visszavágásnak, mechanikus hajlításnak vagy a hajtások szándékos megroppantásának. Pogorzelec Daniel, a helyi erdészet igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a kockázatok megosztása miatt alkalmaznak többféle megközelítést egyszerre, mert így nagyobb eséllyel találnak rá arra a módszerre, amely a leginkább hasonlít az eredeti görbületre. A Görbe Erdő eredetére vonatkozóan számtalan elmélet született az évtizedek során. A legelfogadottabb tudományos hipotézis szerint a fák formája tudatos emberi tevékenység eredménye, és a helyi asztalosok vagy kádárok szándékosan neveltek görbe fákat gyakorlati, ipari célokra. A meggörbített törzsekből kivágott alapanyag természetes ívének köszönhetően lényegesen nagyobb ellenállást tanúsított a fizikai terheléssel szemben, mint az egyenes törzsekből utólagosan kivágott, hajlított deszkák. Az ilyen típusú faanyagot előszeretettel használták hajógerincek, csónakbordák, száncsúszók, hordóabroncsok vagy a szénásszekerek oldalfalát tartó támasztékok gyártásához. A második világháború kitörése, valamint a terület lakosságának későbbi cseréje miatt azonban semmilyen írásos dokumentum vagy korabeli feljegyzés nem maradt fent, amely ezt a feltételezést igazolná, így a módszer részletei homályban maradtak. Az erdészek korábban már megpróbálták a Görbe Erdőből származó magvakból kikeltetni a következő generációt, ám az abból nevelt fenyők teljesen egyenesen nőttek fel. Ez a kísérlet végleg bebizonyította, hogy a jelenség mögött nem genetikai mutáció áll, a fák formáját külső tényező alakította ki. Elszórtan felmerültek olyan elméletek is, amelyek szerint 1930 körül egy hatalmas hóvihar vagy tartós hótakaró nehezedett a fiatal csemetékre, és a hótömeg súlya nyomta őket tartósan a földhöz, miközben a fák a fény felé igyekezve lassan felfelé korrigáltak. Ezt a magyarázatot gyengíti az a tény, hogy a Görbe Erdőt körülvevő többi, azonos korú fenyves állománya teljesen egyenes törzsekből áll, a szelektív természeti katasztrófa lehetősége tehát kizárható. A vadon élő állatok, például az őzek vagy szarvasok rágáskárára visszavezethető elméletek szintén nem adnak magyarázatot arra, hogy a görbület miért pont minden fánál kizárólag északi irányba mutat. A most induló nagyszabású egyetemi kutatás és gyakorlati kísérlet évtizedekig fog tartani. A fenyők növekedési üteme miatt a beavatkozások eredménye csak hosszú évek múlva válik láthatóvá. Grzyś Jan, a gryfinói erdészet vezetője bizakodását fejezte ki, hogy a kétezer meggörbített fából az elkövetkező harminc-negyven év során legalább négyszáz példány eléri a felnőttkort. Ha a kísérlet sikerrel zárul, a szakemberek nemcsak a Görbe Erdő turisztikai örökségét mentik meg az utókor számára, hanem pontot tehetnek Európa egyik legkülönösebb botanikai rejtélyének a végére.