Emberi kísérletek kezdődnek az új ebolavakcinával

A klinikai tesztelés fázisába lépett az Oxfordi Egyetem tudósai által fejlesztett kísérleti oltóanyag, amely a pusztító ebolavírus egyik legveszélyesebb variánsa ellen nyújthat védelmet a jövőben. A brit gyógyszerészeti és egészségügyi termékeket szabályozó hatóság hivatalos engedélye birtokában a szakemberek megkezdik a humán klinikai vizsgálatokat, alig nyolc héttel azután, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban tapasztalható aggasztó helyzet miatt nemzetközi egészségügyi szükséghelyzetet hirdettek ki. Ez a vakcina az első olyan készítmény a jelenleg fejlesztés alatt álló négy jelölt közül, amely eljutott az emberi tesztelés szakaszába, ami kiemelkedő tudományos mérföldkőnek számít a járványkezelés történetében. A kutatócsoport jelenleg önkénteseket toboroz a vizsgálatokhoz, az első adagokat a tervek szerint heteken belül beadják egészséges felnőtteknek az Egyesült Királyságban, miközben a szakértők már a következő lépéseken dolgoznak. A jelenlegi afrikai ebolajárvány középpontjában a Kongói Demokratikus Köztársaság áll, ahol a hivatalos adatok szerint már több mint hatszáz ember veszítette életét, és a laboratóriumilag megerősített esetek száma megközelíti az ezernyolcszázat. A megbetegedésekért az ebolavírus Bundibugyo elnevezésű faja felelős, amely a történelem során korábban két alkalommal idézett elő nagyobb hullámot a kontinensen. Az ebolavírus hat különböző ismert faja leginkább egymás testvéreinek, mintsem ikreinek tekinthető. Bár szerkezetük és működési mechanizmusuk alapvető vonásokban hasonlít, a genetikai eltérések miatt teljesen különálló kezeléseket és egyedi oltóanyagokat igényelnek. Emiatt a korábbi járványok során sikerrel alkalmazott vakcinák hatástalanok a mostani törzzsel szemben, így a nemzetközi orvosi közösség jóváhagyott gyógyszerek vagy megelőző oltások nélkül kénytelen szembenézni a fenyegetéssel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fertőzés gócpontja fegyveres konfliktusok sújtotta övezetben található, ahol a lakosság rendkívül mobilis, a belső menekültek folyamatos mozgása pedig drasztikusan növeli a vírus továbbterjedésének kockázatát, fokozva egy gyorsan előállítható, hatékony vakcina iránti égető szükségletet.

Dr. Katrina Pollock, a klinikai vizsgálatok vezető kutatója és az Oxfordi Egyetem munkatársa kifejtette, hogy a laboratóriumokban folyamatosan zajlanak a korai fázisú vakcinakísérletek, éppen azért, hogy az emberiség felkészült legyen a váratlanul felbukkanó egészségügyi krízisekre. Az újonnan engedélyezett első fázisú tesztelésben ötven egészséges, tizennyolc és ötvenöt év közötti felnőtt vesz részt.

Ezzel párhuzamosan az oxfordi kutatók szorosan együttműködnek ugandai partnereikkel is, hogy előkészítsék a kísérletek afrikai kiterjesztését, ahol a közvetlen veszélynek kitett lakosság körében is igazolni kell a biztonságosságot. Bár az önkéntesek egészségügyi állapotát és immunválaszát egy teljes éven át szigorú felügyelet alatt tartják, a tudósok várakozásai szerint rendkívül gyorsan egyértelmű adatokhoz jutnak majd arról, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű ellenanyagot termel-e, illetve fellépnek-e előre nem látható mellékhatások.

Az oxfordi kutatócsoport azért volt képes mindössze két hónap alatt kifejleszteni a működőképes oltóanyagot, mert ugyanazt a technológiai platformot használták, amely a koronavírus-világjárvány idején világhírűvé vált, és amelyet az Oxford/AstraZeneca vakcina előállításához is alkalmaztak. Ennek a módszernek az alapját egy csimpánzokat megfertőző, de genetikailag módosított, így az emberi szervezet számára teljesen ártalmatlanná tett náthavírus adja, amely hordozóként, egyfajta postai borítékként működik. A kutatóknak a fejlesztés során lényegében csak a borítékban elhelyezett levelet kell kicserélniük, mielőtt a készítményt bejuttatják az emberi testbe.

A koronavírus elleni védekezésnél a levél a SARS-CoV-2 vírus genetikai kódjának egy apró darabkája volt, míg ebben a specifikus esetben az ebolavírus Bundibugyo törzsének genetikai szekvenciáját helyezték el a hordozóban. Az oltóanyag önmagában képtelen fertőzést vagy megbetegedést okozni, a bejuttatott genetikai kód azonban arra készteti a szervezetet, hogy elkezdje termelni az ebolavírus egyetlen, önmagában veszélytelen fehérjéjét. Ez a minimális jelenlét elegendő ahhoz, hogy az emberi immunrendszer idegen fenyegetésként azonosítsa a fehérjét, és megindítsa a védekező mechanizmusokat, antitesteket termelve. Amikor a beoltott szervezet a valóságban is találkozik a valódi, agresszív ebolavírussal, a memóriasejteknek köszönhetően azonnali lépéselőnyben lesz, és képes lesz blokkolni a súlyos betegség kialakulását. A laboratóriumi tervezést követően a vakcinát egereken és makákó majmokon tesztelték a szakemberek, a klinikai szintű, tömeges gyártást pedig az indiai Serum Institute vállalta magára.

Az indiai intézet elképesztő sebességgel, mindössze két hét alatt megközelítőleg hatszázezer adagot gyártott le és halmozott fel raktáraiban a potenciális jövőbeni alkalmazásra, miközben négyezer kísérleti dózist azonnal a kutatók rendelkezésére bocsátott a korai tesztek elindításához. Ezen előzetes adatok és a meggyőző laboratóriumi eredmények alapján adott zöld utat a brit hatóság a humán kísérletek megkezdéséhez. Alex Sampson vakcinakutató kiemelte, hogy amint hírét vették az afrikai járvány kitörésének, a meglévő technológiának köszönhetően azonnal, rendkívül gyorsan képesek voltak felpörgetni a folyamatokat.

Egy teljesen új oltóanyag kutatása, fejlesztése és hatékonyságának bizonyítása békeidőben akár egy évtizedet is igénybe vehet, ám a szakember hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tempó ellenére semmilyen szakmai vagy biztonsági előírást nem hagytak figyelmen kívül. Minden olyan kötelező tesztet és vizsgálatot elvégeznek, amelyet normális körülmények között is megtennének, a különbség annyi, hogy a munkafolyamatokat nem egymás után, hanem párhuzamosan végzik, amihez számos, a világ különböző pontjain dolgozó tudományos csapat éjjel-nappali, összehangolt munkájára van szükség. A technológiai alapként szolgáló korábbi oxfordi vakcina a becslések szerint több mint hatmillió ember életét mentette meg a globális koronavírus-járvány első évében, és azóta több százmillió adagot adtak be belőle világszerte. Ugyanakkor az oltóanyag használatát bizonyos országokban később korlátozták egy rendkívül ritka mellékhatás, a százezer beoltottból átlagosan egy embert érintő vérrögképződés miatt. Fennáll a lehetősége annak, hogy az új ebolavakcina hordozza ugyanezt a minimális kockázatot, ám a szakértők emlékeztetnek arra, hogy ez a veszély elhanyagolható ahhoz a fenyegetéshez képest, amelyet a Bundibugyo ebolavírus jelent, amely a megfertőzött emberek csaknem egyharmadát megöli. Dr. Katrina Pollock megerősítette, hogy a súlyos mellékhatások előfordulása rendkívül ritka, és a kutatócsoport nagyon alaposan mérlegelte az egészséges embereken végzett kísérletek minden lehetséges következményét. A vizsgálat során minden felmerülő kockázatot részletesen kommunikálnak az önkéntesek felé, a transzparencia biztosítása érdekében.

A kutató kiemelte, hogy az alapul szolgáló technológiát korábban emberek milliói kapták meg teljes biztonsággal, így bizakodóak a kísérletek kimenetelét illetően. A világban jelenleg három másik vakcinajelölt fejlesztése is zajlik, amelyek szintén a Bundibugyo ebolavírus törzset célozzák meg. Ezek közé tartozik az amerikai Moderna biotechnológiai vállalat projektje, amely a saját, modern mRNS-alapú vakcinatechnológiáját alkalmazza a védekezés kialakítására. Emellett az International AIDS Vaccine Initiative nevű szervezet, valamint a szintén egyesült államokbeli Public Health Vaccines egy olyan módszert használ, amely egy másik ebolafaj esetében már bizonyította hatásosságát, ám ennek a típusnak a gyártási folyamata lényegesen lassabb, mint az oxfordi platformé, így a tömeges termelés beindítása hosszabb időt vesz igénybe. A brit vezetéssel zajló nemzetközi összefogás és az indiai gyártókapacitás gyors mozgósítása révén azonban esély nyílik arra, hogy a tudomány megelőzze a vírus terjedését, és hatékony védelmet biztosítson a veszélyeztetett régiókban élők számára.