Bírósági pofon Donald Trumpnak: elbukott az adóalku
Az Egyesült Államok szövetségi igazságszolgáltatása megsemmisítette azt a rendkívül vitatott egyezséget, amely milliárdos védelmet és mentelmi jogot biztosított volna az elnök üzleti birodalmának.
Egy miamii szövetségi bírónő semmisítette meg azt a rendkívül vitatott és széles körben bírált egyezséget, amelyet Donald Trump amerikai elnök és az amerikai adóhatóság kötött egymással a színfalak mögött. Az eredeti megállapodás értelmében az államfő és kiterjedt vállalatbirodalma hosszú távú, szinte teljes körű védelmet kapott volna a jövőbeni adóhatósági vizsgálatokkal szemben. A paktum részeként ráadásul egy 1,8 milliárd dolláros állami alapot is létrehoztak volna, amely az elnöki narratíva szerint a politikai indíttatású igazságszolgáltatás áldozatainak kártalanítását szolgálta volna. Kathleen Williams szövetségi bírónő azonban több mint ötven oldalas indoklásában ízekre szedte a paktumot, kijelentve, hogy az eljárás valójában egy titkos háttéralku volt, amellyel a felek megpróbálták visszaélésszerűen saját céljaikra felhasználni az igazságszolgáltatási rendszert.
A miamii taláros testület elnöke azzal indokolta a hétfőn közzétett, megfellebbezhetetlenül kemény döntését, hogy az elnök mint magánszemély és az elnöki adminisztrációnak alárendelt adóhivatal közötti polgári peres eljárásban nem létezett valódi peres szembenállás. A bírónő meglátása szerint a két fél érdekei nemhogy ellentétesek lettek volna, hanem teljesen egybeestek, a bírósági eljárást pedig kizárólag arra használták fel eszközként, hogy az elnöki családnak és közvetlen környezetének teljes büntetlenséget biztosítsanak, miközben hatalmas összegeket különítenek el a költségvetésből törvényileg nem definiált követelésekre. A neves amerikai napilapok beszámolói szerint a bírónő nyers őszinteséggel minősítette füstös szobákban megkötött üzletnek a folyamatot. Az ítéletet még a konzervatív gazdasági körökhöz közel álló sajtóorgánumok is szó szerint megsemmisítőnek nevezték, kiemelve, hogy a formális jogi indoklás szerint az államfő tudatosan és szisztematikusan próbálta meg manipulálni az amerikai jogrendszert.
A felháborodást kiváltó egyezség legfontosabb pontjai, amelyek a magánszemélyként fellépő elnök, valamint a hűséges szövetségesei által irányított adóhivatal és az igazságügyi minisztérium között köttettek, a bíróság szerint eleve kívül estek a törvényes kereteken. Kathleen Williams a határozatában nyíltan rákérdezett arra, vajon a végrehajtó hatalom képviselői megállapodhatnak-e egymás között abban a zárt ajtók mögött, hogy saját maguknak és korábbi ügyfeleiknek jogi immunitást, valamint több milliárd dollárnyi közpénzt biztosítsanak homályos, jogilag megalapozatlan panaszok megtérítésére. A bírónő szerint ez a magatartás teljességgel összeegyeztethetetlen az alkotmányos alapelvekkel. Az ítélet megtiltotta Donald Trumpnak, a felnőtt korú fiaiknak, valamint az elnöki cégbirodalomnak, hogy a jövőben bármilyen folyamatban lévő vagy új bírósági ügyben hivatkozzanak erre az adóhatósági megállapodásra. Ezzel a döntéssel az a kulcsfontosságú záradék is érvényét vesztette, amely megtiltotta volna az adóhivatalnak, hogy újabb ellenőrzéseket indítson az elnök korábbi, sok vitát kiváltó adóbevallásai ügyében.
A szövetségi bíróság nem állt meg a paktum megsemmisítésénél, hanem komoly fegyelmi eljárásokat is kezdeményezett a megállapodás tető alá hozásában közreműködő jogászok ellen. Kathleen Williams hivatalos panaszt nyújtott be az illetékes ügyvédi kamaráknál az elnök egyik személyes jogi képviselője, valamint az igazságügyi minisztérium azon magas rangú tisztviselői ellen, akik ellátták kézjegyükkel a dokumentumot. A kamaráknak azt kell vizsgálniuk, hogy a megállapodást aláíró kormányzati és magánügyvédek megsértették-e a szakmai etikai kódexet és a hivatásukra vonatkozó standandokat. Az elnöki jogi csapat szóvivője a sajtómegkeresésekre reagálva elzárkózott az ítélet érdemi kommentálásától, és inkább azt a korábbi vádat ismételgette, miszerint Donald Trump bizalmas adóügyi dokumentumai annak idején törvénysértő módon szivárogtak ki a nyilvánosság elé. Az igazságügyi tárca az első órákban teljesen elzárkózott a sajtó nyilvánossága elől.
Az ítélet gyakorlati és politikai időzítése rendkívül kényes helyzetbe hozza a Fehér Házat. Bár a döntés közvetlen pénzügyi hatásai némileg korlátozottak, mivel az elnök jogászai hónapokkal ezelőtt formálisan visszavonták a keresetet, és a kormányzat is kénytelen volt elállni a milliárdos kártérítési alap tervétől, a politikai rombolás jelentős. A bírósági pofon ugyanis pontosan azon a héten érkezett, amikor a törvényhozás felsőháza előtt esedékes a jelenleg ügyvezetőként tevékenykedő igazságügyi miniszterhelyettes, Todd Blanche szenátusi meghallgatása. A politikus, aki Donald Trump legbelső bizalmi köréhez tartozik, személyesen és mélyen érintett volt az adóügyi paktum kidolgozásában, így a bírósági határozat alapjaiban nehezíti meg a végleges miniszteri kinevezését. A bírónő az ötven oldalt meghaladó dokumentumban teljesen egyértelművé tette, hogy a pereskedés nem volt más, mint egy átgondolt kísérlet arra, hogy a független bíróság tekintélyét felhasználva adjanak legitimációt egy olyan megállapodásnak, amely az elnökhöz köthető személyeknek biztosított volna kiváltságokat és érinthetetlenséget.
A szövevényes és botrányos ügy még 2024 januárjában vette kezdetét, amikor Donald Trump hivatalos keresetet nyújtott be az adóhatóság ellen. Ebben azzal vádolta meg a kormányzati szervet, hogy az első elnöki terminusa idején nem tett meg mindent a bizalmas pénzügyi adatainak védelme érdekében, és asszisztált a dokumentumok kiszivárogtatásához. Az államfő kezdetben tízmilliárd dolláros kártérítést követelt az államkasszából. Ezerhuszonhat májusában az elnök magánügyvédei és az igazságügyi minisztérium vezetői meglepő gyorsasággal egyezségre jutottak, aminek következtében a politikus elállt a per folytatásától. A paktum híre azonnal óriási felháborodást váltott ki a washingtoni politikai életben. Még a Republikánus Párt mérsékeltebb kongresszusi képviselői közül is többen nyíltan tiltakoztak, azzal vádolva a kormányzatot, hogy a nemzeti intézményeket öncélú gazdagodásra és a politikai szövetségesek törvénytelen finanszírozására használják fel. A vitatott pénzügyi alapot végül egy másik szövetségi bíró már a múlt hónapban blokkolta, ami arra kényszerítette a minisztériumot, hogy formálisan visszakozzon, a mostani ítélet azonban a teljes politikai és jogi konstrukciót végérvényesen megsemmisítette.