Az NZZ szerint Magyar Péter veszélyes útra lépett

A Neue Zürcher Zeitung szerint Magyar Péter kormánya nagy lendülettel kezdte meg az Orbán-korszak intézményi örökségének felszámolását, ám a most elfogadott alkotmánymódosítás egyik eleme jogállami szempontból különösen kockázatos. A svájci lap úgy látja, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának egyetlen alkotmányos mondattal történő megszüntetése olyan precedenst teremthet, amely később más politikai erők kezében is veszélyes eszközzé válhat. A lap bécsi tudósítója, Meret Baumann emlékeztet arra, hogy a Tisza hétfőn fogadta el az átfogó alkotmánymódosítást, amelyet Magyar Péter „Tisztítótűz hadműveletnek” nevezett. A változtatások leglátványosabb következménye, hogy hatálybalépésükkel automatikusan megszűnik Sulyok Tamás mandátuma. Az államfőt két éve választotta meg a fideszes többség, megbízatása eredetileg 2029-ig tartott volna. Az NZZ szerint Magyar Péter és Sulyok Tamás között az elmúlt hetekben egyre ellenségesebb hatalmi küzdelem alakult ki. A miniszterelnök már a választás éjszakáján felszólította az Orbán-korszak több vezető tisztségviselőjét, köztük az államfőt és az Alkotmánybíróság elnökét, hogy május végéig mondjanak le. Magyar azzal érvelt, hogy a választók rendszerváltásra adtak felhatalmazást, az előző hatalom „bábjai” pedig elveszítették politikai legitimitásukat. Sulyok Tamást azzal vádolta, hogy elnöksége alatt hallgatott a jogsértések, a korrupciós ügyek és az Orbán-rendszer botrányai idején, ezért nem teljesítette az alkotmányosság őreként rá háruló feladatot. Az államfő azonban nem mondott le, ahogy a többi érintett tisztségviselő sem. A svájci lap megjegyzi: mindannyian a korábbi rendszer lojális emberei voltak, ugyanakkor a hatályos jogszabályok alapján, törvényesen kerültek pozíciójukba. Az elnök elméletileg lassíthatná az új kormány reformjait azzal, hogy a törvényeket sorra az Orbánhoz közel álló jogászokkal feltöltött Alkotmánybíróság elé küldi. Sulyok eddig nem próbálta megbénítani a hatalomváltást, és a jelenlegi Alaptörvényben felsorolt elmozdítási okok egyikét sem valósította meg. Rendes körülmények között az államfő megfosztásáról ráadásul az Alkotmánybíróságnak kellene döntenie. Ezt a biztosítékot az Orbán-kormány csak tavaly decemberben építette be a rendszerbe, amikor már reális veszéllyé vált a választási vereség. Az NZZ szerint Magyar Péter saját korábbi ígéretének foglyává vált. Miután nyilvánosan meghirdette az Orbán-rendszer csúcsvezetőinek eltávolítását, végül az alkotmány személyre szabott módosítását választotta, noha ezt a módszert korábban maga is bírálta. A kétharmados többség jogilag lehetővé teszi ezt a lépést, ám a lap veszélyes jogállami precedensnek nevezi, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt politikai indokból, egyedi szabállyal mozdítsanak el. Sulyok Tamás európai összehasonlításban példátlannak nevezte a döntést, és azt állította, hogy az sérti az elnöki tisztség függetlenségét védő alkotmányos garanciákat. A Fidesz támadásról beszélt a demokrácia ellen, bojkottálta a parlamenti ülést, Gulyás Gergely pedig lemondott frakcióvezetői tisztségéről. Orbán Viktor önkényről beszélt, pártja pedig néhány ezer ember részvételével tüntetést szervezett a Sándor-palota elé. Ez volt a választás óta a legnagyobb megmozdulás az új kormány ellen. A svájci lap hangsúlyozza, hogy a „Lex Sulyok” csak egyik része az átfogó csomagnak. Létrejön a vagyonvisszaszerzési hivatal, amely a korábbi évek korrupciós ügyeit vizsgálhatja. Visszaállítják az alkotmánybírák hetvenéves korhatárát, amelyet 2013-ban töröltek el. Ennek következtében távoznia kell Polt Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének is, aki korábban fideszes politikus és hosszú időn át legfőbb ügyész volt. Politikailag még vitatottabb a parlamenti képviselők mandátumának tizenkét évben történő korlátozása. A szabályt 1990-ig visszamenőleg számítanák, így Orbán Viktor és a jelenlegi fideszes frakció jelentős része négy év múlva már nem indulhatna az országgyűlési választáson. A lap szerint ez európai összehasonlításban szokatlan megoldás. A júniusban elfogadott „Lex Orbán” már a miniszterelnöki tisztséget is legfeljebb nyolc évre korlátozta, ami a volt kormányfő mellett elsősorban Magyar Pétert köti meg. Magyar Péter azzal indokolja a reformokat, hogy fel kell számolni az országot uraló politikai és gazdasági maffiát. Erre a választók világos felhatalmazást adtak: a Tisza a rendszerváltás óta nem látott parlamenti többséget szerzett, és a választási kampányban a mostani intézkedések jelentős részét előre bejelentette. Magyar a parlamentben úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény érintetlenül hagyása a nemzettel szembeni árulás lenne. A kormány szerint egyszeri beavatkozásról van szó, amelyet egy széles társadalmi támogatottságú új alkotmány kidolgozása követ majd. A Fidesz államátvételről beszél, noha ugyanezt a vádat korábban rendszeresen vele szemben fogalmazták meg. Bóka János volt európai ügyekért felelős miniszter az NZZ-nek elismerte, hogy pártja az elmúlt tizenhat évben túlzottan használta az alkotmánymódosító többségét. A mostani változtatások közül többet, például az alkotmánybírák korhatárának visszaállítását, maga is indokoltnak tart. Bóka szerint azonban az államfő ilyen módon történő leváltása gyengíti az elnöki hivatal tekintélyét. A képviselői időkorlátot még súlyosabbnak ítélte, mert az szerinte a politikai ellenzék tényleges kizárásához vezet. Úgy fogalmazott: furcsa érvelés a demokrácia helyreállítását a választók lehetőségeinek korlátozásával szolgálni. A Neue Zürcher Zeitung hozzáteszi, hogy a Fidesz hirtelen jogállami aggodalmai kevéssé hitelesek. Az új kormány a módosítások egy részével saját hatalmát is szűkíti: csökkenti a kabinet befolyását az Alkotmánybíróságra, és visszaadja a testület több, Orbán alatt elvett hatáskörét. A miniszterelnöki időkorlát szintén elsősorban a jelenlegi kormányfő jövőbeli mozgásterét korlátozza. A bírálatok azonban nem kizárólag a Fidesz felől érkeznek. Az Amnesty International magyarországi szóvivője szerint Sulyok eltávolítását jobb lenne a jelenlegi alkotmányban rögzített eljárás alapján végrehajtani. A Magyar Helsinki Bizottság és más jogvédők a képviselői mandátumkorlát kapcsán arra figyelmeztettek, hogy az aktív és passzív választójog korlátozása szélesebb társadalmi vitát igényelne. A helyzet különös eleme, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépéséhez éppen Sulyok Tamás aláírására van szükség. Az államfőnek öt napja van a döntésre. Magyar Péter azt állította, hogy a Fidesz megtiltotta Sulyoknak az aláírást, és arra utasította, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az elnök azonban csak eljárási szabálytalanság miatt kérhet vizsgálatot, tartalmi ellenőrzést nem kezdeményezhet. Ennek oka maga Orbán Viktor. A korábbi kormány 2013-ban megszüntette az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatának lehetőségét, hogy saját kétharmados többségét minél kevesebb korlát fékezze. Az NZZ szerint ez újabb példája annak, hogy a Fidesz által kialakított hatalmi rendszer eszközei most saját létrehozóik ellen fordulnak. A mostani reform visszaadná az Alkotmánybíróságnak a tartalmi vizsgálat jogát, de csak azután, hogy a Sulyok Tamás mandátumát megszüntető rendelkezés már hatályba lépett. A svájci lap mérlege kettős. A Tisza-kormány valódi demokratikus felhatalmazással próbálja lebontani az Orbán-korszak bebetonozott hatalmi szerkezetét, és reformjai között több olyan elem van, amely korlátozza a saját jövőbeli mozgásterét is. Az államfő személyre szabott eltávolítása és a visszamenőleges képviselői időkorlát azonban azt a veszélyt hordozza, hogy az új rendszer ugyanazokat az eszközöket kezdi használni, amelyeket az előző hatalomtól örökölt. A Fidesz jogállami felháborodása ettől még képmutató marad, a jogállami aggályok viszont nem válnak kevésbé komollyá.