Visszanyal a fagyi: Milliárdokat fizet vissza Amerika

Az Egyesült Államok szövetségi költségvetése komoly pénzügyi lyukakkal szembesül, miután az ország legfőbb bírói fóruma jogellenesnek mondta ki a kormányzat egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eszközét. Az amerikai pénzügyminisztérium által közzétett hivatalos adatok szerint a 2025 októberében kezdődött pénzügyi évben Washington eddig összesen nyolcvanegymilliárd dollárt, azaz megközelítőleg hetvenegymilliárd eurót volt kénytelen visszafizetni a importőröknek. Ez a hatalmas összeg a korábban kivetett és beszedett rendkívüli védővámok visszatérítéséből származik, amelyeket a bíróság utólag törvénytelennek minősített. Az összehasonlítás kedvéért érdemes megjegyezni, hogy az előző esztendő ugyanezen időszakában mindössze ötmilliárd dollárt tettek ki a hasonló jellegű vámvisszafizetések. A visszatérítési hullám felerősödése szinte teljes egészében az amerikai Legfelsőbb Bíróság azon döntésére vezethető vissza, amely alapjaiban rázta meg Donald Trump elnök protekcionista kereskedelmi stratégiáját.

A Legfelsőbb Bíróság februári határozatában úgy foglalt állást, hogy az elnök túlterjeszkedett a saját hatáskörén, amikor a nemzetközi veszélyhelyzetekre hivatkozva önhatalmúlag vetett ki súlyos vámterheket a külföldről behozott árukra. A bírák indoklása szerint az elnöki adminisztráció által alkalmazott rendkívüli nemzetbiztonsági és gazdasági törvény nem biztosít felhatalmazást ilyen horderejű adójellegű kötelezettségek bevezetésére, mivel ez a jogkör az alkotmány szerint kizárólag az amerikai törvényhozást, vagyis a Kongresszust illeti meg. A döntés hatalmas csapást jelent a Fehér Ház számára, hiszen a védővámok nemcsak a hazai termelés ösztönzését és a gyárak Amerikába csábítását szolgálták volna, hanem fontos geopolitikai fegyverként is funkcionáltak a nemzetközi tárgyalások során. A jogi vereségre válaszul az elnöki hivatal gyorsan új, tízszázalékos ideiglenes importvámokat vezetett be egy másik törvényi háttérre támaszkodva, ám a korábban beszedett összegek visszafizetését ez a lépés már nem tudta megakadályozni.

A kényszerű kifizetések közvetlen és azonnali hatást gyakorolnak az államháztartás egyenlegére. Az amerikai költségvetési deficit az év első kilenc hónapjában elérte az ezernégyszázmilliárd dollárt, ami két százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. A hiány emelkedését a vámbevételek kiesése mellett a közel-keleti feszültségek és az iráni konfliktus miatti katonai kiadások öt százalékos növekedése, valamint az államadósság kamatterheinek tizennégy százalékos megugrása is magyarázza. Az állam által fizetett kamatok összege mára meghaladta az ezermilliárd dollárt. Ennek ellenére a washingtoni kormányzat nem hajlandó végleg lemondani a vámok alkalmazásáról. Bár a jelenleg érvényben lévő tízszázalékos általános vám július huszonnegyedikén lejár, a Fehér Ház máris újabb intézkedéseket készít elő, amelyek a kényszermunka elleni fellépésre és a külföldi túltermelés visszaszorítására hivatkozva vezetnének be új adókat. Az új javaslatok várhatóan tíz és tizenkét és fél százalék közötti terheket rónának a partnerekre, köztük Nagy-Britanniára, Japánra, Indiára, Tajvanra és Kínára, miközben Brazília esetében akár huszonöt százalékos büntetővám is kilátásba került.

A nemzetközi kereskedelmi feszültségek az európai szövetségesekkel szemben is éleződnek. Donald Trump nemrégiben azzal fenyegette meg az európai államokat, hogy százszázalékos vámmal sújtja a termékeiket, amennyiben bevezetik a tervezett digitális szolgáltatási adót. Ez az adónem az olyan amerikai technológiai óriásokat érintené hátrányosan, mint az Apple, a Google vagy az Amazon, amit Washington nem hajlandó tétlenül nézni. Az Európai Bizottság válaszul jelezte, hogy az Európai Unió nem fogja szó nélkül eltűrni az ilyen egyoldalú amerikai lépéseket, így az elkövetkező időszakban újabb komoly kereskedelmi háború bontakozhat ki az Atlanti-óceán két partja között, miközben a washingtoni költségvetés a korábbi vámok visszatérítésének terheit nyögi.