Szijjártó a BYD-nál: jutalom vagy menekülőút?

Szijjártó Péter távozása a parlamentből önmagában kevéssé meglepő. A Fidesz választási veresége után ugyan beült az ellenzéki frakcióba, ám az új Országgyűlés munkájában alig vett részt. Forsthoffer Ágnes házelnök kimutatása szerint Lázár János után ő mulasztotta el a legtöbb szavazást. A volt külgazdasági és külügyminiszter láthatóan nem találta helyét abban a szerepben, amelyben már nem ő jelentett be beruházásokat, nem kormánygépről tárgyalt külföldön, és nem állami döntések végrehajtójaként fogadta a nagyvállalatok vezetőit. A BYD ajánlata így politikai pályájának logikus lezárásaként is értelmezhető. A munkaadó személye és a megbízatás tartalma miatt azonban a történet jóval több egy volt miniszter pályamódosításánál. Szijjártó Péter közlése szerint a kínai vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetője lesz. Ez éppen az a terület, amelyen miniszterként több mint egy évtizeden át dolgozott: kormányokkal, hatóságokkal és beruházási ügynökségekkel tárgyalt, politikai akadályokat hárított el, állami támogatásokról döntő rendszer egyik legfontosabb szereplője volt. A BYD számára aligha mérnöki vagy autóipari tudása teszi értékessé. Kapcsolatrendszere, diplomáciai tapasztalata, az európai intézmények működésének ismerete és a keleti gazdasági nyitás során kiépített személyes hálója lehet a vállalat valódi nyeresége. A kinevezés ezért súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel akkor is, ha formálisan minden jogszerű. Szijjártó miniszterként személyesen egyengette a BYD magyarországi terjeszkedését, bejelentette a szegedi személyautógyárat, részt vett a komáromi buszüzem bővítésének kommunikációjában, és következetesen fellépett az Európai Unió kínai elektromos autókkal szembeni vámintézkedései ellen. A magyar állam közpénzzel, infrastruktúrával, kedvezményekkel és gyorsított hatósági eljárásokkal segítette azt a céget, amely most magas rangú nemzetközi állást ad az egykori döntéshozónak. A szegedi beruházást 2023 decemberében jelentette be a kormány. A BYD első európai személyautó-gyárának szánt üzemet történelmi jelentőségű sikerként mutatták be, amely több ezer munkahelyet teremt, és Magyarországot az elektromosautó-ipar egyik központjává teszi. A város mintegy háromszáz hektáros ipari területet készített elő, az állam pedig utakra, vasúti kapcsolatokra, közművekre és más kapcsolódó fejlesztésekre fordított jelentős összegeket. A közvetlen állami támogatás pontos nagyságát sokáig nem hozták nyilvánosságra. Független számítások szerint a beruházás állami kiszolgálása 2026 tavaszáig megközelíthette a 130 milliárd forintot, miközben a gyár indulását többször elhalasztották. A BYD magyar története ennél régebbi. A vállalat 2016-ban döntött a komáromi elektromosbusz-gyár létrehozásáról, amely 2017-ben kezdte meg működését. A kormány már ekkor a keleti nyitás igazolását látta a beruházásban. A cég később kapacitásbővítést, kutatási-fejlesztési központot és budapesti európai központot ígért. A komáromi üzem újabb fejlesztését 2025-ben 3,1 milliárd forintos támogatással segítette az állam. Szijjártó minden ilyen alkalommal a kínai-magyar gazdasági együttműködés példájaként állította a vállalatot a nyilvánosság elé. A BYD felfutása egy szélesebb politikai stratégia része volt. Orbán Viktor 2010 után meghirdette a keleti nyitást, amelynek Kína lett az egyik legfontosabb célországa. A kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a Fudan Egyetem tervezett budapesti campusát, a Huawei szerepét, a CATL debreceni akkumulátorgyárát és a kínai hitelből finanszírozott infrastruktúrát ugyanabba a történetbe illesztette: Magyarország híddá válik Kelet és Nyugat között. A stratégia gazdasági lehetőségeket teremtett, egyúttal növelte a függést olyan szerződésektől és hitelektől, amelyek részleteit gyakran üzleti vagy nemzetbiztonsági titokra hivatkozva rejtették el. Szijjártó Péter ennek a politikának a leglátványosabb végrehajtója volt. Rendszeresen utazott Pekingbe, kínai külügyi és vállalati vezetők társaságában jelentett be új projekteket, és következetesen elutasította azokat a nyugati bírálatokat, amelyek biztonsági, munkajogi vagy gazdasági kockázatokra figyelmeztettek. A magyar diplomácia több alkalommal fékezte vagy felpuhította az Európai Unió Kínát bíráló közös nyilatkozatait. A kormány pedig a kínai beruházások versenyelőnyeit hangsúlyozta, miközben kevés nyilvános adatot adott arról, mennyibe kerülnek ezek az adófizetőknek, és milyen hosszú távú kötelezettségeket vállal az ország. Hszi Csin-ping 2024-es budapesti látogatása ennek a kapcsolatnak a csúcspontja volt. Orbán Viktor és a kínai elnök minden időjárási körülmények között működő átfogó stratégiai partnerségről beszélt, a látogatást pedig rendkívüli külsőségek és szigorú biztonsági intézkedések kísérték. Szijjártó a kínai delegációval kötött új vasúti, energetikai és elektromobilitási megállapodásokat ismertette. A volt kormány tagjai ekkor még politikai sikerként mutatták be azt, hogy Magyarország az Európai Unión belül Peking egyik legmegbízhatóbb partnerévé vált. Donald Trump második elnökségének kezdetével a látványos kínai barátság kényelmetlenebbé vált. Orbán Viktor egyszerre kívánt Trump legközelebbi európai szövetségesének és Kína első számú uniós partnerének látszani. Washington közben a stratégiai ágazatokban, a technológiában és az elektromosautó-iparban is keményebb fellépést sürgetett Pekinggel szemben. A magyar kormány kommunikációjában ezért visszafogottabbá vált a kínai vezetők előtti ünnepélyes hajlongás, a gazdasági együttműködés azonban folytatódott. Szijjártó 2026 elején is arról beszélt, hogy Magyarország sokat nyer a kínai kapcsolatokból, és a Budapest-Belgrád vasút átadását a keleti nyitás eredményeként ünnepelte. A BYD megítélését közben munkajogi és hatósági ügyek is terhelték. A szegedi építkezésen dolgozó kínai vendégmunkások helyzetéről jogvédő szervezetek súlyos állításokat fogalmaztak meg: rendkívül hosszú munkaidőről, heti hét napos foglalkoztatásról, bérvisszatartásról, toborzási adósságokról és szabálytalan vízumhasználatról számoltak be. A hatóságok vizsgálatokat indítottak, a vállalat pedig azt közölte, hogy elvárja a jogszabályok betartását a kivitelezőktől és alvállalkozóktól. Az ügyek önmagukban nem bizonyítják a BYD közvetlen felelősségét minden állításért, ám megmutatják, milyen kockázatokat hordoz az a beruházási modell, amelyben a gyors kivitelezés és a politikai presztízs gyakran megelőzi a nyilvános ellenőrzést. Szijjártó kinevezését ezért sokan a korábbi állami segítség utólagos jutalmazásaként értelmezik. Erre jelenleg nincs nyilvánosan hozzáférhető bizonyíték. Azt sem lehet tényként állítani, hogy a kínai vállalat azért alkalmazza, hogy megvédje egy esetleges magyar büntetőeljárástól. Olyan vélekedések is szárnyra keltek, amelyek szerint a volt minisztert „kimenekíthetik” Kínába, vagy diplomáciai és vállalati kapcsolatai megnehezíthetik felelősségre vonását. Ugyanakkor egy BYD-állás önmagában nem biztosít diplomáciai mentességet, és a parlamenti mandátumról való lemondás sem akadályozza meg, hogy a hatóságok eljárást indítsanak, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. Indulhat-e eljárás ellene hazaárulás vádjával? Ez büntetőjogi kategória, amelyhez konkrét, bizonyítható cselekmények szükségesek. A kínai és orosz érdekeket előnyben részesítő külpolitika, a vitatható beruházások támogatása vagy az Európai Unió közös álláspontjainak akadályozása súlyos politikai felelősséget alapozhat meg, de önmagában nem azonos a hazaárulás törvényi tényállásával. Ha az új kormány vagy a nyomozó hatóságok titoksértést, hivatali visszaélést, korrupciót vagy más bűncselekményt gyanítanak, azt bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk. A politikai felháborodás nem helyettesítheti a jogállami eljárást. A történelmi párhuzam Gerhard Schröder esetével mégis indokolt. A volt német kancellár hivatalában támogatta az Északi Áramlat gázvezeték megépítését, majd röviddel távozása után a Gazprom érdekeltségébe tartozó Nord Stream vezető testületének elnöke lett. Később a Rosznyefty igazgatóságát is vezette, és évekig védte Oroszország érdekeit a német nyilvánosságban. Schröder esetében sem egyetlen szerződés bizonyította, hogy korábbi politikáját későbbi állásaiért cserébe alakította. A szerepek időbeli közelsége és az orosz állami vállalatoktól kapott javadalmazás mégis tartósan lerombolta hitelességét. Szijjártó Péter helyzete annyiban hasonló, hogy miniszterként következetesen elősegítette egy külföldi nagyhatalomhoz szorosan kötődő vállalat magyarországi terjeszkedését, majd hivatalából távozva éppen ettől a cégtől kapott nemzetközi kapcsolatokra épülő vezetői állást. A BYD nem azonos a Gazprommal, és Kína magyarországi gazdasági jelenléte sem írható le teljesen az orosz energiafüggőség mintájára. A politikai és erkölcsi kérdés azonban ugyanaz: mikor válik egy volt döntéshozó kapcsolati tőkéjének értékesítése annak gyanújává, hogy a közszolgálatban hozott döntések későbbi magánkarriert készítettek elő? Erre a magyar szabályozás kevés megnyugtató választ ad. A volt miniszterekre nem vonatkozik olyan hosszú és szigorú lehűlési idő, amely megakadályozná, hogy röviddel távozásuk után az általuk korábban támogatott ágazatok vagy vállalatok szolgálatába álljanak. Egy korszerű összeférhetetlenségi rendszer legalább két-három évre korlátozná az ilyen átjárást, előírná a korábbi döntések és tárgyalások nyilvánosságra hozatalát, valamint független testület engedélyéhez kötné a pozíció elfogadását. E nélkül a közvéleménynek marad a gyanú, az érintettnek pedig az az érv, hogy amit a törvény nem tilt, azzal nincs semmi baj. Szijjártó távozása a Fidesz válságáról is sokat elmond. Gulyás Gergely után újabb ismert politikus hagyja el a parlamenti frontvonalat, miközben Orbán Viktor alig foglalkozik a párt mindennapi irányításával, a korábbi kormány nagyágyúi pedig ritkán vesznek részt az ellenzéki munkában. A BYD-állás azt mutatja, hogy a rendszer egykori vezetői közül néhányan már saját politikán túli jövőjüket építik. A keleti nyitás tizenhat éve alatt létrehozott kapcsolatok most személyes menekülőutat és jövedelmező karriert is kínálhatnak számukra. A kinevezés végső megítéléséhez ezért három kérdésre kell választ adni. Mekkora közvetlen és közvetett támogatást kapott a BYD a magyar államtól? Milyen döntésekben vett részt személyesen Szijjártó Péter, és ezek során milyen kapcsolatban állt a vállalat vezetőivel? Mikor kezdődtek az állásáról szóló tárgyalások? Amíg ezekre nincs hiteles, dokumentumokkal alátámasztott válasz, a BYD és a volt miniszter hiába hangsúlyozza a kinevezés szakmai jellegét. A politikai összefonódás látszata túl erős, az időzítés túl feltűnő, a magyar-kínai kapcsolat története pedig túl sok titkolt részletet tartalmaz ahhoz, hogy az ügyet egyszerű karrierváltásként lehessen lezárni.