A FAZ szerint Orbán politikai mítosza is véget érhet

Orbán Viktor már úton volt az Egyesült Államokba, amikor a magyar parlament hétfőn szavazott a tizenhetedik alkotmánymódosításról – ezzel a jelenettel indítja magyarországi elemzését a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap szerint sokan gúnyosan fogadták a leváltott miniszterelnök Facebook-bejegyzését, amelyben Orbán a magyar demokrácia végét hirdette. Török Gábor politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy aki valóban aggódik országa jövőjéért, aligha választja éppen ezen a napon a labdarúgó-világbajnokságot. A FAZ ebből azt a következtetést emeli ki, hogy talán nem a demokrácia, inkább az Orbán-mítosz kerülhetett közelebb a végéhez. A politikában ugyanis minden tett üzenet, az is, ahogyan egy vezető él és viselkedik. A lap hangsúlyozza, hogy a Magyar Péter vezette kormány kétharmados többségével elfogadott csomag valóban jelentős változásokat hoz. Külön alkotmányos rendelkezés mondja ki Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, emellett tizenkét évben maximálja az országgyűlési képviselők szolgálati idejét. Ez azt jelenti, hogy a következő, négy év múlva esedékes választáson a Fidesz-frakció nagy része már nem indulhatna újra, miközben a nagyrészt új politikusokból álló Tisza-frakciót alig érinti a korlátozás. A FAZ ezért úgy ítéli meg, hogy a szabály kétségtelenül általános megfogalmazású, politikai következményei azonban elsősorban a Fideszt sújtják. A hétfői napon a figyelem mégis főként Sulyok Tamás leváltására irányult. A német lap felidézi, hogy Magyar Péter már az április 12-i választás éjszakáján lemondásra szólította fel az államfőt, valamint a legfontosabb állami intézmények vezetőit, köztük az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Magyar azóta egyre élesebben ismételte, hogy a választók rendszerváltásra adtak felhatalmazást, ezért távozniuk kell azoknak a hosszú időre kinevezett tisztségviselőknek, akiket az Orbán-rendszerhez köt. A FAZ ugyanakkor megjegyzi, hogy Sulyok együttműködött az új kormánnyal, és lehetővé tette a rendezett hatalomátadást. A lemondási felszólításnak mégsem tett eleget, ahogy a többi intézményvezető sem. Az államfő politikai mozgástere eleve szűk: a rendes törvényeket visszaküldheti vagy az Alkotmánybíróság elé utalhatja, de az alkotmánymódosítások tartalmát a testület nem vizsgálhatja. Magyar Péter ennek ellenére egyre élesebb konfliktust vállalt Sulyokkal, végül ultimátumot adott neki, amely május végén eredménytelenül járt le. A most elfogadott csomagba ezért olyan átmeneti rendelkezés került, amely közvetlenül a hivatalban lévő köztársasági elnökre szabva kimondja: mandátuma a törvény hatálybalépését követő napon megszűnik. A helyzet különös eleme, hogy a módosítás hatálybalépéséhez éppen Sulyok aláírására van szükség, amelyre öt napja van. Magyar Péter már jelezte, hogy ha az államfő nem írja alá a saját megbízatását megszüntető szabályt, elmozdítási eljárást kezdeményezhetnek ellene. Ennek sikerét a FAZ bizonytalannak tartja, mert az indokokról a jelenleg még jórészt fideszes kötődésű Alkotmánybíróság döntene. A Tisza számára azonban kedvező lehet az a szabály, amely szerint az eljárás idején az államfő jogkörei az Országgyűlés elnökére szállnak át, aki a kormányzó párthoz tartozik. A lap kevésbé tartja jogállami szempontból vitathatónak azt az utat, amelyen az új többség az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetését alakítaná át. A csomag megerősíti a bírói önigazgatást, amelyet Orbán Viktor kormányai fokozatosan szűkítettek. A jövőben maguk a bírák kaphatnak nagyobb szerepet a Kúria és a bírósági igazgatás vezetőinek kiválasztásában. Az Alkotmánybíróságon visszaállítják a hetvenéves korhatárt, amelyet az Orbán-korszakban eltöröltek. Emiatt Polt Péter, a testület vitatott elnöke és további három alkotmánybíró nyugdíjba vonulna. A megüresedő helyek betöltése fellazíthatja az Alkotmánybíróság jelenlegi erőviszonyait, hiszen a tizenöt tagból tizenegyet kizárólag a Fidesz választott meg. A FAZ szerint azonban még nem látható, milyen eljárásban jelöli majd a Tisza az új alkotmánybírákat. Sok kérdést csak az őszre ígért új alkotmány rendezhet, amelynek része lehet az államfő közvetlen választása is. A német lap e ponton nyitva hagyja, hogy az új kormány valóban szélesebb demokratikus garanciákat épít-e ki, vagy saját politikai fölényét erősíti meg. Az ellenzéki frakciók, mindenekelőtt a Fidesz, mégis a képviselői időkorlátozást támadták a legélesebben. A Tisza azzal érvel, hogy a három ciklusban vagy tizenkét évben meghatározott felső határ elősegíti a demokratikus megújulást és megakadályozza a hatalom bebetonozását. A FAZ szerint azonban nehezen tagadható, hogy a szabály elsősorban a Fidesz tapasztalt képviselőit érinti, akik közül sokan már hosszú ideje ülnek a parlamentben. Gulyás Gergely még a szavazás előtt bejelentette lemondását. A 2010 óta képviselő frakcióvezető azzal érvelt, hogy a Fideszt tizenhat éven át vádolták a demokrácia és a jogállam lebontásával, mégsem próbálkozott hasonló korlátozással. A FAZ ugyanakkor megjegyzi: Gulyás a következő választásig folytathatta volna a küzdelmet a szabály ellen, sőt európai jogi fórumokhoz is fordulhatott volna. Ezért több megfigyelő inkább a Fidesz belső válságának jelét látja távozásában. Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője szerint Gulyás visszalépése sokkal inkább a párt belső problémáiról árulkodik, mint az új törvény elleni elvi tiltakozásról. Orbán Viktor a választási vereség után frakcióvezetővé tette a korábban Magyar Péterrel szoros barátságban álló Gulyást, miközben ő maga kivonult a parlamentből, hogy ne váljon a miniszterelnök támadásainak állandó célpontjává. A józan jogászként ismert Gulyás mellett szólt, hogy személyét nem terhelték korrupciós vádak, ezért egy mérsékeltebb, önkritikusabb Fideszt képviselhetett volna. A lap értékelése szerint azonban Magyar Péter konfrontatív retorikájával és látványos támadásaival szemben rendszerint erőtlennek mutatkozott. A FAZ írásának központi állítása így túlmutat az alkotmánymódosítás egyes pontjain. A lap egyszerre érzékeli az új hatalom radikális intézményi fellépésének kockázatait és a Fidesz mélyülő válságát. Sulyok Tamás leváltása különleges, személyre szabott alkotmányos eszközzel történik, ami jogállami vitákat válthat ki. A bírói önigazgatás erősítése és az Alkotmánybíróság korhatárának visszaállítása viszont az Orbán-korszakban leépített ellensúlyok helyreállításának irányába mutathat. A képviselői időkorlát pedig demokratikus megújulásként és célzott fidesztelenítésként egyaránt értelmezhető. A német lap mindeközben Orbán Viktor magatartásában látja a legnagyobb politikai üzenetet. A volt miniszterelnök a demokrácia végét hirdette, miközben elutazott a világbajnokságra, és nem vállalta a személyes parlamenti ütközetet. Gulyás Gergely távozása, a régi frakció nagy részét fenyegető időkorlát és az Orbán által felépített intézményi rendszer gyors átalakítása együtt azt jelzi: a Fidesz már nem ura az eseményeknek. A párt tiltakozik, de egyelőre nem látszik, ki vezeti, milyen politikai irányt követ, és miként akar alkalmazkodni az ellenzéki szerephez.