Ijesztően gyorsan terjed az ebola Afrikában

A Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részén fekvő Ituri tartományban az elmúlt hónapokban drámai mértékben felgyorsult az Ebola-vírus terjedése, ami azonnali nemzetközi mozgósítást váltott ki az egészségügyi szervezetek körében. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a regisztrált fertőzöttek száma rendkívül rövid idő alatt megközelítette a kétezer főt, miközben a halálos áldozatok száma már átlépte a hétszázat. A nemzetközi humanitárius és egészségügyi szervezetek, köztük az Orvosok Határok Nélkül arra figyelmeztetnek, hogy a kór korábban soha nem látott sebességgel hódít meg újabb területeket, és a fertőzöttek valós száma akár a hivatalosan bejelentett adatok két- vagy négyszerese is lehet.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a genfi székhelyű egészségügyi szervezet a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában pusztító járványt nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. A szakértők szerint a jelenlegi helyzet az egyik legnehezebben kezelhető krónikus egészségügyi krízissé nőtte ki magát a térségben, részben a fegyveres konfliktusok, részben pedig a helyi közösségek bizalmatlansága miatt. A járvány megfékezését rendkívüli módon megnehezíti a vírus azon sajátossága, hogy a jelenlegi fertőzéshullámot a kórokozó ritka, úgynevezett Bundibugyo-variánsa okozza. Ez a törzs abban különbözik a korábbi nagy járványokért felelős Zaire-változattól, hogy a megelőzésére eddig semmilyen engedélyezett védőoltás vagy specifikus gyógyszeres terápia nem állt az orvosok rendelkezésére.

Bár a Bundibugyo-törzs halálozási rátája valamivel alacsonyabb, körülbelül harminchat százalékos, a megbetegedések gyors üteme és a célzott orvosi eszközök hiánya miatt így is hatalmas pusztítást végez az érintett tartományokban. A helyszínen dolgozó szakemberek számára komoly nehézséget jelent a fertőzési láncok pontos feltérképezése. A frissen regisztrált esetek mintegy nyolcvan százaléka egyáltalán nem szerepelt az előzetes kontaktkutatási listákon, ami azt jelenti, hogy a vírus terjedése rejtett, ismeretlen csatornákon keresztül zajlik a lakosság körében.

A reményt a tudományos életben zajló gyors reagálás jelenti. Július közepén az Ituri tartománybeli Bunia és Rwampara környékén elindult a történelem első olyan nagyszabású klinikai tesztje, amely a fertőzésnek kitett, de még tünetmentes kontaktok védelmét célozza. Az EBO-PEP elnevezésű vizsgálat keretében a Gilead Sciences gyógyszergyár által kifejlesztett, obeldesivir nevű kísérleti szájon át szedhető vírusellenes szert tesztelik. A kutatók célja, hogy közel ezer olyan felnőttet és tizenkét év feletti gyermeket vonjanak be a programba, akik bizonyítottan közvetlen kapcsolatba kerültek igazolt betegekkel vagy fertőzött holttestekkel az elmúlt öt napban. Amennyiben a tabletta formájában szedhető hatóanyag hatásosnak bizonyul, az alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli járványkezelési stratégiákat, hiszen képessé válhatunk megakadályozni a betegség kialakulását a magas kockázatú csoportoknál.

Azoknál a veszélyeztetett csoportoknál, mint a terhes nők vagy a tizenkét év alatti gyermekek, a koronavírus kezeléséből már ismert remdesivirt alkalmazzák a tesztek során, mivel az obeldesivir biztonságosságáról náluk még nincs elegendő adat. Ezzel párhuzamosan a már kórházban fekvő betegek gyógyítására egy másik klinikai vizsgálatban a remdesivir mellett a Mapp Biopharmaceutical által fejlesztett MBP134 nevű monoklonális antitest-kombinációt is bevetik, amely állatkísérletekben korábban kiváló eredményeket mutatott a Bundibugyo-vírus semlegesítésében. A modern orvostudomány vívmányai azonban mit sem érnek, ha a helyszínen uralkodó társadalmi feszültségek és a kulturális ellenállás blokkolják az egészségügyi dolgozók munkáját. A térségben mélyen gyökerező bizalmatlanság övezi a külföldi segélyszervezeteket és a kormányzati intézkedéseket. Sokan még mindig meg vannak győződve arról, hogy az Ebola csupán egy kitalált betegség, amelynek célja a külföldi pénzügyi támogatások megszerzése.

Ennek a feszültségnek tragikus következményei vannak a mindennapokban. Bafwabango településen a dühös helyiek felgyújtottak egy kijelölt kezelőközpontot, megakadályozva egy feltételezett áldozat biztonságos, egészségügyi előírásoknak megfelelő eltemetését. Az összetűzés során egy rendőr életét vesztette, és több gyanús tünetekkel megfigyelt páciens elmenekült a karanténból, tovább növelve a vírus ellenőrizetlen terjedésének kockázatát.

A hagyományos temetkezési szertartások kiemelt fertőzésveszélyt jelentenek, mivel a holttestek a halál beállta után is rendkívül fertőzőek maradnak. A helyi szokások megkövetelik a testek megmosását és megérintését, ami közvetlen érintkezést jelent a rendkívül magas koncentrációjú vírusos testnedvekkel. A vöröskeresztes csapatok által végzett biztonságos temetéseket a lakosság egy része a kulturális tradícióik elleni közvetlen támadásként éli meg. Az egészségügyi hatóságok ezért hatalmas hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra, igyekeznek megértetni a családokkal, hogy a szigorú óvintézkedések kizárólag az életben maradt családtagok védelmét szolgálják.

Chikwe Ihekweazu, az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti igazgatója hangsúlyozta, hogy a kezelőközpontokban való elhelyezés nemcsak a túlélési esélyeket növeli jelentősen, hanem a legbiztosabb módja a fertőzési láncok megszakításának is. A logisztikai és társadalmi kihívások mellett komoly finanszírozási hiány is hátráltatja a védekezést.

Az Egészségügyi Világszervezet által a járvány első félévére előirányzott száztizenötmillió dolláros költségvetésnek eddig mindössze negyven százaléka folyt be a nemzetközi donoroktól. Ez a forráshiány közvetlenül érinti a laboratóriumok fenntartását, a diagnosztikai tesztek beszerzését és az egészségügyi személyzet védőfelszerelését. Martin Grobusch, az amszterdami trópusi betegségek szakértője úgy véli, hogy a fertőzöttek magas száma és a térség instabilitása miatt a járvány megfékezése akár a jövő évig is eltarthat. Az orvosok és kutatók áldozatos munkája a Kongói Demokratikus Köztársaságban most versenyfutás az idővel. A jelenleg zajló klinikai tesztek sikere kulcsfontosságú lehet, hiszen ha sikerül hatékony megelőző és gyógyító eljárást találni a Bundibugyo-variáns ellen, azzal a világ egy újabb halálos fenyegetéssel szemben szerezhet döntő fontosságú fegyvert. A globális összefogás és a pénzügyi támogatások növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a járványt még azelőtt lokalizálni lehessen, mielőtt a vírus átlépné a szomszédos országok határait, és még nagyobb regionális katasztrófát idézne elő.