Kanadai lángok miatt fulladozik New York és Toronto

A kanadai vadonban tomboló, megfékezhetetlen erdőtüzek sűrű, fojtogató füstje ismét elérte Észak-Amerika legnépesebb metropoliszait, sárgásvörös homályba burkolva a keleti partvidék egét. Július közepén a rendkívüli hőség és a tartós szárazság miatt a tűzszezon korábban nem látott intenzitással lángolt fel újra, ami azonnali környezeti és egészségügyi vészhelyzetet teremtett a kanadai és az amerikai határ mindkét oldalán. A katasztrófavédelem és a meteorológiai szolgálatok folyamatosan frissítik a riasztásokat, miközben a lakosság a saját bőrén tapasztalja a globális éghajlatváltozás közvetlen hatásait. Az uralkodó széljárás a sűrű égéstermékeket egyenesen dél felé sodorja, így a legsúlyosabb légszennyezettségi mutatókat most nem a közvetlen tűzfészkek közelében, hanem a több száz kilométerre fekvő nagyvárosokban mérik. Ontario tartomány északnyugati vidékein hetek óta feszült a helyzet, a megfékezhetetlen lángok hatalmas területeket emésztenek fel nap mint nap. A szél által szállított korom és finom porszemcsék hatalmas felhője július tizenötödikén érte el Toronto térségét, ahol a látási viszonyok drasztikusan leromlottak. A kanadai környezetvédelmi hatóság a tízfokozatú egészségügyi indexet a legmagasabb, úgynevezett tíz feletti kategóriába sorolta, amely rendkívül magas kockázatot jelent minden korosztály számára. A helyi vezetés arra kérte a lakókat, hogy lehetőség szerint maradjanak zárt terekben, kerüljék a nehéz fizikai munkát, valamint az intenzív szabadtéri sportolást. Az utcákon újra megjelentek a maszkot wear-elő emberek, a repülőtereken pedig késésekre kellett felkészülni a rossz láthatóság miatt. A svájci IQAir technológiai vállalat, amely világszerte monitorozza a nagyobb városok levegőminőségét, július közepén Torontót sorolta a globális rangsor élére. A kanadai nagyváros ezzel megelőzte az olyan, krónikus szmogtól szenvedő településeket is, mint Újdelhi vagy Kinshasa. A szakértők rámutattak, hogy a hirtelen kiugró légszennyezés elsődleges felelősei az északi erdőtüzek, de a helyzetet jelentősen rontja az átlagosnál lényegesen magasabb nyári hőmérséklet is. Bár az idei tűzszezon az év első hónapjaiban a korábbi rekordévekhez képest mérsékeltebben indult, a júniusi és júliusi aszályos időszak gyorsan megváltoztatta a dinamikát, és a tűzfészkek száma ugrásszerűen növekedni kezdett az egész országban. SZÖVEGKÖZTI CÍMVESZÉLYBEN A VILÁGBAJNOKI DÖNTŐA sűrű füstfelhő terjedése komoly sportszervezési kihívásokat is felvet, különösen azért, mert a kontinens éppen a labdarúgó-világbajnokság lázában ég. Toronto városa a rendkívül rossz levegőminőség miatt kénytelen volt törölni a hivatalos szurkolói fesztivált és az Anglia–Argentína mérkőzés nyilvános vetítését. Ez a döntés komoly csalódást okozott a rajongóknak, de a hatóságok az emberi egészség védelmét helyezték előtérbe. A helyzet sokatmondó képet fest arról, hogy a szélsőséges időjárási események milyen mértékben képesek felülírni a világ legjelentősebb sporteseményeinek menetrendjét és logisztikáját. A fenyegetés nem korlátozódik Kanadára; a füst átlépte az államhatárt, és az Amerikai Egyesült Államok északkeleti részén, így New York államban is riasztást kellett elrendelni. Kathy Hochul, New York állam kormányzója figyelmeztette a lakosságot, hogy a kanadai erdőtüzekből származó füst az egész állam területén egészségtelen levegőminőséget idéz elő. Különösen a veszélyeztetett csoportokat, így az időseket, a gyermekeket és a légzőszervi betegségekkel küzdőket intette óvatosságra. New York állam Környezetvédelmi Minisztériumának vezetője, Amanda Lefton, valamint az Egészségügyi Minisztériumot irányító James McDonald közös egészségügyi riasztást adtak ki a finom porszemcsék magas koncentrációja miatt. A meteorológiai előrejelzések szerint a veszélyes körülmények tartósan fennmaradhatnak, ami komoly aggodalomra ad okot a New Jersey-ben megrendezendő világbajnoki döntő előtt. A finálénak otthont adó stadion nyitott, nem rendelkezik tetőszerkezettel, így a pályára lépő játékosok és a nyolcvanezer néző közvetlenül ki lesz téve a környezeti hatásoknak. Ezzel párhuzamosan a New York-i Central Parkban is óriási nyilvános vetítést terveznek, amelyre több tízezer embert várnak. Amennyiben a füstkoncentráció nem csökken a hétvégére, a szervezőknek rendkívüli intézkedéseket kell életbe léptetniük a résztvevők biztonsága érdekében, hiszen a finom porszemcsék belélegzése komoly egészségügyi kockázatot hordoz. A kanadai kormány hivatalos adatai szerint jelenleg több mint nyolcszáz aktív erdőtűz ég az ország területén, és ezek közül több mint száznál a katasztrófavédelem elveszítette az ellenőrzést a lángok felett. Az év eleje óta leégett terület nagysága már meghaladja az 1,9 millió hektárt, és a legkritikusabb helyzet Manitoba, Saskatchewan, valamint Ontario tartományokban alakult ki. Bár a hatóságok modern technológiával és megerősített oltócsapatokkal dolgoznak, a száraz és meleg időjárás folyamatosan újratermeli a tűzfészkeket. Az oltási munkálatokat nehezíti, hogy a tüzek jelentős része nehezen megközelíthető, ritkán lakott, sűrű erdőségekben tombol, ahol a földi egységek szinte tehetetlenek, így leginkább a légi támogatásra és az esőzésekre lehet hagyatkozni. A pusztítás drámaiságát jól illusztrálja az az eset, amely az ontariói Armstrong közelében történt, ahol egy tehervonatot zártak körül a hirtelen felcsapó lángok. A szerelvény személyzete videóra vette az ijesztő pillanatokat, amint a vonat a tűztenger közepén halad át. Bár a drámai felvétel gyorsan bejárta a közösségi médiát, a legfontosabb, hogy a vasutasokat végül sikerült épségben kimenekíteni a veszélyzónából. Greg Evans, a Torontói Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy az ilyen extrém környezeti jelenségek a jövőben elkerülhetetlenül gyakoribbá válnak. Véleménye szerint a városoknak és a lakosságnak hosszú távon fel kell készülnie az ilyen időszakokra, és a településtervezéstől kezdve az egészségügyi ellátórendszerig mindent hozzá kell igazítani a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.