Nolan monumentális Odüsszeiája átírja a mozi határait

Hatalmas várakozás előzi meg Christopher Nolan legújabb rendezését, amely a filmművészet egyik legmerészebb vállalkozásaként Homérosz csaknem kétezer-hétszáz éves eposzát, az Odüsszeiát ülteti át a modern mozivászonra. A látványos és összetett blockbustereiről ismert brit-amerikai rendező ezúttal olyan vizekre evez, amelyek technikai és elbeszélői szempontból egyaránt komoly próbatétel elé állították a teljes stábot. A kétszázötvenmillió dolláros költségvetésből megvalósult produkció szakít a rendező korábbi munkáira jellemző, nyakatekert idősíkokkal és narratív csavarokkal, helyette a klasszikus történetmesélés erejére, valamint a letaglózó vizualitásra épít. Az alkotás nem törekszik görcsös történelmi pontosságra, sokkal inkább egy kortárs reflexiókkal teli, nyers és kíméletlen túlélőtúrát ábrázol, amely hű marad az eredeti mű szellemiségéhez.

A történet a trójai háború utolsó napjaival veszi kezdetét, ahol a tengerparton magasodó gigantikus fadoboz sorsa pecsételi meg a védők jövőjét. A ravasz Odüsszeusz, akit Matt Damon alakít kivételes belső intenzitással, társaival együtt a faló belsejében rejtőzve várja a megfelelő pillanatot a támadásra. Trója elfoglalása és a véres mészárlás azonban nem a dicsőséges béke eljövetelét jelenti, hanem egy gyötrelmes, tíz évig tartó hazatérés kezdetét. Miközben a főhős a tengeren küzd a természet és az istenek haragjával, otthonában, Ithaka szigetén a felesége, Penelopé és fia, Télemakhosz próbálja fenntartani a rendet a trónra és a királyné kezére áhítozó, egyre erőszakosabb kérők gyűrűjében.

A DIGITÁLIS TRÜKKÖK NÉLKÜLI ÓKOR

Christopher Nolan hírhedt arról, hogy kerüli a számítógépes grafikát, és ez az elv az Odüsszeia forgatásán is érvényesült. A tengeri szörnyeket, a szirénteket és a félelmetes küklopszot, Polüphémoszt szinte teljesen fizikai effektusokkal, monumentális díszletekkel, valamint maszkmesteri bravúrokkal keltették életre. A forgatás helyszínéül Görögország, Olaszország, Marokkó és Izland legzordabb tájai szolgáltak, ahol a színészeknek és a több ezer statisztának valódi fizikai megterheléssel kellett szembenézniük. A stáb egy valódi, száztonnás ókori gályát építtetett meg, amelyet a Matt Damon vezette legénységnek saját erőből kellett eveznie a Földközi-tenger nyílt vizén.

A technikai megvalósítás csúcsát a hetven milliméteres IMAX-kamerák teljes körű használata jelentette. Ezek a kamerák a korábbi modelleknél lényegesen halkabban működtek, de a fizikai filmtekercseket így is néhány percenként cserélni kellett a forgatás során. Ez a módszer olyan páratlan képélességet és mélységet kölcsönöz a filmnek, amely a nézőt közvetlenül a tajtékzó hullámok és a poros csataterek közepébe repíti. A rendező ráadásul meglepően bátor stilisztikai eszközökhöz nyúl, a varázslónő, Kirké birodalmában játszódó jelenetek, vagy a küklopsz barlangjában zajló brutális összecsapások a klasszikus horrorfilmek feszültségét és képi világát idézik.

ERŐS NŐI KARAKTEREK ÉS KULTURÁLIS VITÁK

A produkció castingja már a forgatási szakaszban komoly vitákat váltott ki a nyilvánosságban. Különösen Szép Heléna szereposztása borzolta a kedélyeket, akit a kenyai származású, Oscar-díjas Lupita Nyong’o alakít. A döntés ellen többek között Elon Musk amerikai milliárdos is éles kritikát fogalmazott meg a közösségi médiában, az eposz meggyalázásának nevezve a választást. A vitába történészek és ókorkutatók is bekapcsolódtak, rámutatva arra, hogy a mitológiai alakok bőrszínén való rágódás teljesen idegen az antikvitás szellemétől. A filmben látható alakítások végül elnémították a kétkedőket, a színészi gárda közötti dinamika kiválóan működik a vásznon.

A női karakterek ábrázolása terén Christopher Nolan határozott lépést tett előre. Athéné, a bölcsesség és a harc istennője, akit Zendaya formál meg, nem egy elérhetetlen, díszes jelmezbe öltöztetett istenség, hanem egy puritán megjelenésű, stratégiai gondolkodású szövetséges. A Samantha Morton által játszott Kirké sem a megszokott, csábító boszorkányként jelenik meg, hanem egy összetett, félelmeivel küzdő karakterként, aki racionális okokból alakítja állatokká a birodalmába tévedő férfiakat. A férfi mellékszereplők közül kiemelkedik Himesh Patel mint Odüsszeusz hűséges, de kritikus társa, Eurülochosz, valamint Robert Pattinson, aki látható élvezettel játssza a gátlástalan és hataloméhes Antinooszt.

A HŐSÖK ÁRNYÉKA ÉS A HÁBORÚ ÁRA

A film legfőbb erénye, hogy nem elégszik meg a látványos akciójelenetek sorolásával, hanem komoly erkölcsi kérdéseket feszeget. A trójai győzelem és a város elpusztítása nem dicsőséges diadalként, hanem borzalmas tragédiaként jelenik meg, amelynek súlya végig ott nyomja a főhős vállát. Matt Damon játéka hitelesen mutatja be azt az embert, aki a harctéren elkövetett bűnei után próbálja megtalálni a visszautat a békés hétköznapokhoz és a családjához. A történet rávilágít arra, hogy a háborús dicsőség gyakran csak üres illúzió, és a valódi küzdelem a túlélők lelkében zajlik le.

Bár a film egyes jelenetei hűvösnek és távolságtartónak tűnhetnek, a befejező harmad érzelmi mélysége ellensúlyozza ezt a hiányosságot. Amikor Athéné az utolsó szakaszban szembesíti a főhőst a döntései következményeivel, az alkotás egyetemes érvényű drámává érik. Christopher Nolan filmje bizonyítja, hogy a klasszikus történeteknek igenis van helyük a modern moziban, ha az alkotók képesek azokat új szempontok alapján, a mai kor emberének szóló üzenetekkel megtölteni. Az Odüsszeia így nemcsak egy technikai erődemonstráció, hanem egy emlékezetes utazás az emberi lélek legmélyebb bugyraiba.