Újraindítják a szerb-magyar olajvezeték tenderét
Jogi döntések hátráltatják Vajdaságon áthaladó energetikai folyosók építését. Transnafta állami vállalat kénytelen megismételni mérnöki felügyelet kiválasztását célzó eljárásokat, mivel illetékes hatóságok komoly szabálytalanságokat találtak nyerteseknél.
Komoly adminisztratív és jogi akadályba ütközött a szerb-magyar kőolajvezeték megépítését célzó nagyszabású infrastrukturális beruházás előkészítése, értesült a Forbes Srbija. A projekt megvalósításáért felelős Transnafta szerb állami vállalat kénytelen elhalasztani a fizikai munkálatok megkezdését, mivel a közbeszerzési eljárás egyik legfontosabb részét a hatóságok megsemmisítették. A Közbeszerzési Eljárások Jogorvoslati Bizottsága hivatalos határozatában helyt adott a benyújtott fellebbezésnek, és elrendelte a szakmai és műszaki felügyelet kiválasztására kiírt pályázati szakasz részleges megismétlését. Ez a döntés közvetlen hatással van a beruházás időbeli ütemezésére, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében a tényleges kivitelezési és csőfektetési munkálatok nem kezdődhetnek el mindaddig, amíg a független mérnöki ellenőrzést végző konzorcium kiléte jogilag megkérdőjelezhetetlen módon nem tisztázódik.
A stratégiai jelentőségű projekt története tavaly év végére nyúlik vissza, az állami energetikai vállalat 2025 decemberében írta ki a komplex közbeszerzési felhívást. A magyar határtól Újvidékig tartó kőolajvezeték megépítését célzó gigantikus beszerzés teljes becsült értéke általános forgalmi adó nélkül eléri a 15,4 milliárd szerb dinárt. A kiírás két különálló, de egymással szorosan összefüggő részből állt. Az első fázis magára a konkrét mérnöki építkezésre, a csővezeték fizikai lefektetésére és a kapcsolódó szárazföldi létesítmények kivitelezésére vonatkozott. A második, kisebb, de a törvényességi és biztonsági garanciák szempontjából elengedhetetlen fejezet a munkálatok szigorú szakmai felügyeletét ellátó mérnökcsapat kiválasztását célozta meg. Ez utóbbi feladatcsoport becsült értéke önmagában 599 millió dinárt tett ki, ami jól mutatja az ellenőrző szerepkör súlyát és a felelősség mértékét.
A Transnafta idén május 12-én hozta meg az első hivatalos döntést a szerződés odaítéléséről a műszaki felügyelet kategóriájában. Az állami vállalat értékelése szerint a legkedvezőbb ajánlatot egy olyan kiterjedt konzorcium nyújtotta be, amelyet az SGS tőkeerős hazai leányvállalata vezetett. Ezen a nyertesnek hirdetett oldalon tömörült még a Project Biro Utiber, az SGS Czech Republic, a Petrol Projekt, valamint a požarevaci Preventiva 012 elnevezésű cég is. A csoport által benyújtott végső árajánlat bruttó 550,9 millió dinárt ért el. Ezzel párhuzamosan azonban egy másik nemzetközi súlyú szereplő is versenybe szállt a megbízásért. A Bureau Veritas francia nagyvállalat közvetlen irányítása alá tartozó konzorcium szintén érvényes pályázatot adott le, ám az ő bruttó 667,9 millió dináros áruk magasabbnak bizonyult a bírálati szakaszban, így első körben alulmaradtak a versenyben.
A vesztes pozícióba került Bureau Veritas konzorcium nem törődött bele az eredménybe, és május 22-én hivatalos jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Eljárások Jogorvoslati Bizottságához. A fellebbezésben részletesen bemutatott és számszerűsített szakmai érvek végül teljes mértékben meggyőzték a hatóságot, amely a benyújtott dokumentumok alapos vizsgálata után megalapozottnak találta a panaszt. A jogi felülvizsgálat során kiderült, hogy a győztesnek kikiáltott csoport egyik kulcsfontosságú külföldi tagja, az SGS Czech Republic nem tudta hitelt érdemlően igazolni a működéséhez szükséges alapvető pénzügyi és köztartozási feltételeket. A cseh vállalat elmulasztotta a kötelező igazolások benyújtását a megfizetett adókról és a társadalombiztosítási járulékokról, ami súlyos eljárási hibának minősül.
Különösen sokatmondó körülmény, hogy az ajánlatkérő Transnafta a hiányosságok észlelése után ugyan felszólította a pályázót a dokumentumok pótlására, ám a nyertes konzorcium a megadott póthatáridő alatt sem volt képes a jogszabályoknak megfelelő, teljes körű igazolásokat felmutatni. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a cseh partnervállalat esetében nem állt rendelkezésre megfelelő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a számláik az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban mentesek lettek volna a zárolásoktól és a banki blokádoktól. A jogorvoslati bizottság elvi éllel rögzítette határozatában, hogy a bizonyítékok utólagos, nem megfelelő formában történő kiegészítése ellentétes a hatályos közbeszerzési törvény szellemével és betűjével. A fellebbezők emellett a mérnöki gárda személyi összetételét, a kirendelni tervezett szakemberek szakmai tapasztalatát és végzettségét is sikeresen támadták meg, így a hatóság elkerülhetetlennek látta a tender ezen szakaszának teljes megsemmisítését.
Míg a szakmai felügyelet kiválasztása körül kialakult jogi csatározás teljesen megbénította az előkészületeket, a csővezeték tényleges fizikai megépítésére vonatkozó szerződés és a kivitelezői kör státusza jogilag szilárd maradt. Ezen az első számú pályázati részen korábban szintén komoly jogi csatározások zajlottak, ugyanis a térség egyik legmeghatározóbb építőipari óriása, a Millennium Team hivatalos formában megtámadta a Transnafta által előírt szigorú és specifikus pályázati feltételeket. A vállalat úgy vélte, hogy a kiírás korlátozza a versenyt, ám a jogorvoslati bizottság ezt a panaszt korábban elutasította, így a kivitelezési tender sikeresen lezárulhatott, és az állami megrendelő megköthette a szerződést a nyertes csoporttal.
A kőolajvezeték fizikai megépítésére létrejött konzorciumot az MVM Južna Bačka nevű vállalat vezeti, amely mögött jól szervezett szakmai szövetség áll. A kivitelezésben olyan ismert és beágyazott iparági szereplők vesznek részt, mint a Konvar, a Delta inženjering, a Zavod za zavarivanje, a csővezetékek hegesztésére specializálódott Čelik, valamint a Delta preving. A megkötött szerződés belső arányai szerint a konzorciumot vezető nagyvállalat végzi a teljes megrendelt feladat 43 százalékát, közvetlen felelősséget vállalva a csúcstechnológiás anyagok beszerzéséért, a bonyolult energetikai és gépészeti berendezések szállításáért, az automatizálási rendszerek integrálásáért és a modern telekommunikációs hálózatok kiépítéséért.
A kialakult helyzet sajátossága, hogy a kivitelező konzorcium készen áll a munkára, ám a jogerős felügyelet hiánya miatt a gépek nem vonulhatnak fel a kijelölt vajdasági nyomvonalra. Az energetikai infrastruktúra építésénél a független mérnöki kontroll nem puszta formalitás, a törvények előírják a folyamatos jelenlétüket a biztonsági, környezetvédelmi és technológiai szabványok betartása érdekében. A Transnafta menedzsmentje most kénytelen felgyorsítani a megismételt eljárást, hogy a Bureau Veritas és az SGS közötti jogi háború ne okozzon több hónapos csúszást a teljes nemzetközi projektben, amely a régió ellátásbiztonságát hivatott garantálni.