Trump óriási kínai adatrablással riogatja Amerikát

Nemzetközi vitát váltott ki Donald Trump amerikai elnök péntek hajnali, a legfőbb műsoridőben közvetített televíziós beszéde, amelyben közvetlenül a közelgő novemberi időközi választások előtt ismételten megkérdőjelezte az amerikai választási rendszer biztonságát és tisztaságát. A Fehér Ház lakója rendkívül éles hangvételű felszólalásában ezúttal a külföldi beavatkozást, különösen a Kínai Népköztársaság állítólagos tevékenységét állította mondandója középpontjába. Az államfő konkrét bizonyítékok bemutatása nélkül azt állította, hogy Peking már a 2020-as elnökválasztás óta szisztematikusan próbálja aláásni a politikai sikereit, és ennek érdekében végrehajtotta a történelem legnagyobb választási adatrablását. Az elnöki vádak szerint a kínai hírszerzés mintegy kétszázhúszmillió amerikai választópolgár személyes adataihoz, köztük nevekhez, telefonszámokhoz és pártpreferenciákhoz fért hozzá jogtalanul, közvetlenül befolyásolva a demokratikus folyamatokat.

A rendkívüli beszéd időzítése és tematikája sokatmondó képet fest az aktuális amerikai belpolitikai helyzetről. Miközben az átlagos amerikai választópolgárokat leginkább a magas üzemanyagárak, a gazdasági bizonytalanság, valamint az Iránban zajló, az elmúlt napokban ismét eszkalálódó háború foglalkoztatja, az elnök szinte teljesen figyelmen kívül hagyta ezeket a húsbavágó kérdéseket. A közel-keleti fegyveres konfliktust mindössze egyetlen mondattal intézte el a beszédben, miközben teljes figyelmét a választási csalások elméletének és a külföldi fenyegetéseknek szentelte. Elemzők szerint ez a stratégia arra szolgál, hogy elterelje a lakosság figyelmét a kormányzatot érintő népszerűtlen témákról, és előre igazolást gyártson egy esetleges őszi választási vereség esetére, amely teljesen megbéníthatná a washingtoni kormányzat törvényhozói munkáját.

Peking szokatlanul gyorsan és rendkívül határozottan utasította vissza a washingtoni vádakat. Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője hivatalos sajtótájékoztatóján tiszta kitalációnak és rosszindulatú rágalomnak nevezte az elnök kijelentéseit. A szóvivő hangsúlyozta, hogy ezek a vádak teljesen megalapozatlanok, és kizárólag az amerikai belpolitikai harcok részét képezik, amelyekkel a Fehér Ház a saját belső strukturális problémáiról igyekszik elterelni a figyelmet. Érdekesség, hogy alig két hónappal ezelőtt, a pekingi hivatalos állami látogatása során az amerikai elnök még meleg szavakkal méltatta Hszi Csin-ping kínai elnököt, akit barátjának nevezett, és a nyilvánosság előtt egyszer sem hozta fel a választási rendszerek elleni állítólagos kibertámadások ügyét. A mostani beszédben a kínai elnök neve el sem hangzott, ami szintén a belpolitikai célú retorikai váltást bizonyítja.

Az amerikai ellenzék és a Demokrata Párt képviselői azonnal és élesen bírálták a televíziós beszédet. Chuck Schumer, a szenátus demokrata kisebbségének vezetője szánalmas kísérletnek nevezte a felszólalást, amellyel az elnök ismét leplezni próbálja azt a tényt, hogy a 2020-as elnökválasztást valójában elveszítette Joe Bidennel szemben. A demokrata politikus nyomatékosította, hogy az Egyesült Államokban a választók választják meg a politikusaikat, és nem a politikusok döntik el, hogy mely szavazatok érvényesek. Az ellenzéki vezetők már a beszéd elhangzása előtt attól tartottak, hogy a kormányfő szisztematikusan törekszik a szabad és igazságos választásokba vetett állampolgári bizalom megrendítésére, ami súlyos válságba sodorhatja az ország intézményrendszerét a novemberi félidős voksolás előtt.

Az elnök a kínai hackerek mellett a belföldi választási infrastruktúrát is éles bírálattal illette, azt állítva, hogy az amerikai állampolgárokat évek óta félrevezetik a digitális szavazógépek és az elektronikus összesítő rendszerek biztonságával kapcsolatban. Kijelentette, hogy a Belbiztonsági Minisztérium több mint kétszázhetvenezer olyan személyt azonosított a választói névjegyzékekben, akik szövetségi szinten regisztráltak, ám valójában nem rendelkeznek amerikai állampolgársággal. Bár a választások lebonyolítása és a regisztráció ellenőrzése az Egyesült Államokban alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik, az elnök szerint a jelenlegi rendszer katasztrofális állapotban van, és szinte tálcán kínálja a lehetőséget a visszaélésekre. Ezzel szemben független elemzőintézetek, például a Bipartisan Policy Center kutatásai rámutatnak, hogy semmilyen bizonyíték nem létezik arra, hogy a nem állampolgárok szavazása valaha is olyan mértéket öltött volna, amely érdemben befolyásolhatta volna bármelyik szövetségi választás végeredményét.

A titkosszolgálati adatok politikai célú felhasználása szintén komoly aggodalmakat vet fel a szakértők körében. Jim Himes, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezető demokrata tagja a New York Times hasábjain megjelent írásában hívta fel a figyelmet arra, hogy az elnök által emlegetett nyers hírszerzési információk és feldolgozatlan jelentések gyakran megbízhatatlan forrásokból származnak, és tele vannak téves adatokkal. A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy egy valóban hiteles nemzetbiztonsági elemzéshez több száz különböző forrás összevetésére és szakértői munkára van szükség, a nyers adatok politikai célú kiszivárogtatása viszont közvetlenül rombolja a nemzeti intézmények szavatosságát. A demokrata képviselők szerint a Fehér Ház tudatosan válogat a titkosított dokumentumok közül, hogy azokat saját narratívájának igazolására használja fel a választási kampányban.

A Fehér Ház jelenleg is gőzerővel lobbizik a kongresszusban a Save America Act nevű választási törvénytervezet elfogadásáért, amely az elnök szerint az egyetlen megoldás a választási rendszer hibáinak kijavítására. A javaslat jelentősen megnehezítené a szavazást, szigorúbb személyazonossági igazolásokat írna elő, és komoly korlátozásokat vezetne be a levélszavazás intézményével szemben. Az elnök korábban úgy fogalmazott, hogy ha a törvényhozás elfogadja ezt a szabályozást, a Republikánus Párt soha többé nem fog választást veszíteni az országban. A törvényjavaslat azonban hónapok óta elakadt a törvényhozásban, mivel a demokraták szerint a javasolt intézkedések valójában a kisebbségi és a szegényebb választói rétegek szavazási jogainak korlátozását célozzák, nem a biztonság fokozását.

Bár a külföldi államok befolyásolási kísérletei a modern történelemben nem számítanak újdonságnak, az amerikai elnök által alkalmazott retorika teljesen új szakaszba lépteti a vitát. Korábbi szenátusi vizsgálatok, például a 2016-os elnökválasztást elemző jelentések már bizonyították, hogy az orosz kormányzat kiterjedt és agresszív dezinformációs kampányt folytatott az amerikai szavazók befolyásolására, és a nemzetbiztonsági agytrösztök szerint Kína és Irán is folyamatos fenyegetést jelent ezen a területen. Az a tény azonban, hogy maga a hivatalban lévő amerikai elnök kérdőjelezi meg a saját állama által felügyelt választási rendszerek működését, szakértők szerint sokkal nagyobb kockázatot jelent a belső stabilitásra nézve, mint bármilyen külső kibertámadás. A novemberi időközi választások közeledtével a politikai megosztottság és a kölcsönös bizalmatlanság olyan szintet ér el, amely hosszú távra megbéníthatja a washingtoni döntéshozatalt.