Az NZZ szerint mélyül a Fidesz vezetési válsága

A Neue Zürcher Zeitung szerint a Fidesz vereség utáni válsága új szakaszba lépett. Meret Baumann budapesti elemzése abból a rövid Facebook-bejegyzésből indul ki, amelyben Orbán Viktor fekete-fehér Magyar Péter-fotó mellett a „Demokratikus Magyarország, 1990–2026” felirattal reagált az alkotmánymódosítás elfogadására. A volt miniszterelnök és pártja úgy értelmezi a változtatásokat, hogy azok lezárják a rendszerváltás utáni demokratikus korszakot, mivel idő előtt megszüntetik Sulyok Tamás államfő megbízatását, és a parlamenti mandátumok időkorlátjával a jelenlegi ellenzék vezetőinek jelentős részét kizárják a következő választásból.

A zürichi lap ugyanakkor azt emeli ki, hogy Orbán Viktor a drámai bejegyzés közzétételekor már úton volt az Egyesült Államokba, a labdarúgó-világbajnokságra. Távozása saját táborában is értetlenséget keltett. Orbán Balázs azzal védte a pártelnököt, hogy lemondott országgyűlési mandátumáról, így a parlamenti folyamatba amúgy sem tudott volna beavatkozni, és az Egyesült Államokban is a nemzeti oldal újjászervezésén dolgozik. Török Gábor politológus viszont azt írta: aki hazája demokráciáját végveszélyben látja, aligha utazhat közben világbajnokságra. Megfogalmazása szerint ezzel véget ért az Orbán Viktor köré épített politikai mítosz.

Az NZZ felidézi, hogy Orbán Viktor politikai pályájának lezárulásáról már közvetlenül az áprilisi választási vereség után megindult a találgatás. A Fidesz küldöttei június közepén szinte egyhangúlag újraválasztották pártelnöknek, ám beszédében maga is jelezte, hogy az elnökség egyéves átmeneti időszak lehet. Generációváltásról beszélt, és több alkalommal elismerte, hogy az egykori ifjúsági párt elveszítette a kapcsolatot a fiatal választókkal. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Német–Magyar Intézet vezetője már a választás után azt mondta a lapnak, hogy Orbán Viktornak nincs politikai jövője.

A cikk szerint a miniszterelnöki tisztségre bevezetett, 1990-től visszamenőleg számított két ciklusos korlát eleve lehetetlenné tette Orbán Viktor visszatérését a kormány élére. A hétfőn elfogadott újabb szabály ennél szélesebb körű következményekkel jár: az országgyűlési képviselők legfeljebb tizenkét éven át tölthetik be mandátumukat. Ez Orbán Viktort a parlamenti visszatéréstől is elzárja, a Fidesz jelenlegi frakciójának körülbelül a felét és a korábbi vezetői kör szinte egészét pedig kizárhatja a 2030-as választásból.

A Neue Zürcher Zeitung külön kitér arra, hogy Orbán Viktor hosszú kormányzása alatt nem épített fel egyértelmű utódot. Szijjártó Pétert korábban lehetséges örökösként emlegették, bár a lap megjegyzi, hogy Kreml-barát politikája már önmagában súlyos tehertételt jelentett volna. A mandátumkorlát őt is érinti. A cikk megjelenésének hetében bejelentették, hogy Szijjártó Péter távozik a politikából, és a kínai BYD autógyártónál folytatja pályáját. Az NZZ felidézi: külügyminisztersége idején a vállalat jelentős magyar állami támogatásban részesült.

Esélyesebbnek tűnt Gulyás Gergely, akit Orbán Viktor a választás után a Fidesz frakcióvezetőjévé tett. A svájci lap pikáns körülményként említi, hogy Gulyás Gergely egykor szoros barátságban állt Magyar Péterrel. A miniszterelnök és a frakcióvezető parlamenti összecsapásai ezért gyakran személyes hangúvá váltak, és a lap értékelése szerint időnként szappanoperára emlékeztettek. Gulyás Gergely azonban szintén több mint tizenkét éve képviselő, így a módosítás elfogadásával egy időben lemondott a frakcióvezetői posztról. Döntését azzal indokolta, hogy a tisztséget olyan politikusnak kell betöltenie, aki a pártot a következő választásra is elvezetheti.

Az NZZ úgy látja, a személyi válság szorosan összefügg a Fidesz jövőbeli irányvonalával. A pártnak el kell döntenie, hogy harcias, a megmaradt kemény magot mozgósító vezetőt választ, vagy mérsékeltebb arccal próbálja visszaszerezni a Tiszához átpártolt ingadozókat. A helyzetet nehezíti, hogy Magyar Péter maga is a Fidesz politikai világából érkezett, és stílusában, illetve több politikai álláspontjában is ismeri, részben használja a korábbi kormánypárt eszközeit. Bauer Bence ezt úgy fogalmazta meg: a Fideszre igazán veszélyessé csak a Fideszből kinövő kihívó válhatott.

A konzervatív elemző szerint Magyar Péter pontosan felismerte és nyilvánossá tette azokat a gyengeségeket, amelyeket a pártnak korábban belülről kellett volna korrigálnia. Emiatt korántsem biztos, hogy a Fidesz képes lesz automatikusan a Tisza-kormány fő alternatívájává válni. Bauer Bence Angela Merkel egykori stratégiáját is felidézi: az úgynevezett aszimmetrikus demobilizáció során a kormányfő kerüli a nagy ideológiai konfliktusokat, és nem ad erős mozgósító okot ellenfeleinek. Ha Magyar Péter hosszabb távon ebbe az irányba mozdulna, az elemző szerint „halálos ölelésben” tarthatná a Fideszt.

A lap megjegyzi, hogy a Tisza elnöke egyelőre éppen ellenkező módszert követ. A parlamenti üléseket politikai színpaddá alakította, ahol rendszeresen leszámolást hirdet az Orbán-rendszer „maffiájával”, az összecsapásokat pedig közösségi felületein élőben közvetíti. Ez a támadó stílus jelenleg népszerű, ám az NZZ szerint idővel elkophat, különösen akkor, amikor véget ér a kormány politikai mézeshete, és népszerűtlen döntéseket kell meghoznia. A Tisza sokféle hátterű választói koalíciójában ilyenkor belső törésvonalak nyílhatnak. Bauer Bence ebben látja a Fidesz későbbi visszatérésének esélyét.

Hasonló következtetésre jutott Deák Dániel, a Fideszhez közel álló politológus is, aki az Origónak arról beszélt, hogy a pártnak mérsékelt, tárgyszerű ellenzéki vezetőre van szüksége. Egy ilyen politikus kevesebb alkalmat adna Magyar Péternek a látványos személyes leszámolásokra. A legesélyesebb jelöltként a 47 éves Bóka János jogászt, az Orbán-kormány korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszterét említi a cikk. Bóka János visszafogott, nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, személyéhez nem kapcsolódnak olyan politikai támadási felületek, mint Szijjártó Péterhez vagy Gulyás Gergelyhez. A jelenlegi Fidesz-elnökség tagjai közül ráadásul egyedül őt nem zárja ki a mandátumkorlát.

A 24.hu értesülése szerint Orbán Viktor is Bóka János mellett foglalt állást. Magyar Péter máris a Fidesz „felszámolóbiztosának” nevezte. A Neue Zürcher Zeitung elemzésének végkövetkeztetése szerint ez a gúnyos megjegyzés pontosan mutatja, milyen helyzetbe került a korábbi kormánypárt: egyszerre kellene új vezetőt, új politikai nyelvet és új társadalmi bázist találnia, miközben a Tisza kormánya jogi eszközökkel is felgyorsította a régi elit lecserélését. A lap értelmezésében a Fidesz gondja már kevésbé Orbán Viktor személyes jövője, inkább az, hogy maradt-e a pártban olyan politikai erő, amely képes túlélni az Orbán-korszak végét.