Brüsszeli mérlegen a megújuló magyar jogállam
Alapos változásokat hozott a kormányváltás a hazai igazságszolgáltatásban és az európai kapcsolatokban, ám az Európai Bizottság legfrissebb értékelése szerint a korábbi rendszer örökségét még hosszú ideig tartó munkával lehet teljesen felszámolni.
Az Európai Bizottság minden évben részletes jelentésben vizsgálja a jogállamiság helyzetét az Európai Unió tagállamaiban. Az elemzés négy központi pillérre épül, amelyek kiterjednek az igazságszolgáltatási rendszerek működésére, a korrupció elleni küzdelem hatékonyságára, a média pluralizmusára és szabadságára, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerének egyéb intézményi kérdéseire. A brüsszeli testület legfrissebb adatai alapján az európai térkép két állama, Spanyolország és Magyarország áll a bírálatok középpontjában, jóllehet a két ország strukturális problémái és politikai környezete jelentős eltéréseket mutatnak. Míg a dél-európai királyságban a magas rangú tisztségviselőket érintő vesztegetési botrányok és a végrehajtó hatalom túlterjeszkedése okoz feszültséget, addig a közép-európai régióban egy mélyreható politikai átmenet alakítja át a korábbi intézményi berendezkedést.
Magyarországon a közelmúltbeli kormányváltás és Magyar Péter miniszterelnök hivatalba lépése korszakváltást indított el az államigazgatás és a jogrendszer működésében. Az új kormányzati ciklus megkezdése óta a politikai vezetés deklarált célja a demokratikus intézmények helyreállítása, az uniós források felszabadítása és a nemzetközi partnerekkel való konstruktív párbeszéd újjáépítése. Brüsszel elismeri a magyarországi politikai fordulat jelentőségét és az új kabinet elkötelezettségét a reformok mellett, a bizottsági jelentés mindazonáltal rávilágít, hogy a több mint egy évtizeden át kiépített struktúrák átalakítása időigényes feladat. A szakértői értékelés szerint az igazságszolgáltatási rendszer belső működésében további lényegi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a függetlenség és a pártatlanság minden szinten csorbítatlanul érvényesüljön.
A legfontosabb elvárások az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendjének reformjára vonatkoznak, ahol a korábbi időszakból visszamaradt, központosított döntési mechanizmusok még éreztetik hatásukat. Az Európai Bizottság szorgalmazza egy teljesen automatizált, emberi beavatkozást kizáró objektív rendszer bevezetését, amely garantálja, hogy a perek kiosztása során semmilyen politikai vagy adminisztratív szempont ne érvényesülhessen. A bíróságok függetlenségének és hosszú távú stabilitásának biztosításához a brüsszeli elemzés szerint elengedhetetlen a bírák, az ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak jelenlegi alacsony bérszintjének radikális rendezése. Az anyagi megbecsülés hiánya ugyanis veszélyezteti a pálya vonzerejét, s kiszolgáltatottá teheti a rendszer működését az adminisztratív nyomásgyakorlással szemben.
A magyar kormányváltás utáni időszak legfontosabb jogalkotási feladata a korrupcióellenes intézményrendszer teljes újjászervezése és a transzparencia növelése. Az új kormányzati stratégia kiemelt figyelmet fordít az állami vagyonkezelő alapítványok, a közbeszerzési eljárások és a döntéshozatali folyamatok ellenőrzésére. A brüsszeli tisztségviselők sokatmondónak tartják, hogy a magyar vezetés már megkezdte a jogszabályi háttér harmonizációját az uniós normákkal, ám a gyakorlati megvalósítás és az új intézmények hatékony működése még folyamatos monitorozást igényel. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a jogállami normák helyreállítása nem merülhet ki a törvényszövegek módosításában, a valódi változást a jogalkalmazási gyakorlat tartós átalakulása és az állampolgári bizalom növekedése jelzi majd.
A spanyolországi helyzet ezzel szemben a rendszerszintű korrupciós botrányok és a kormányzati köröket érintő büntetőeljárások miatt vált kritikussá. Madrid ugyan több intézkedést hozott a vesztegetések visszaszorítására, az állami szintű átláthatóság növelésére tett erőfeszítések eddig kevés eredményt hoztak. A magas rangú tisztviselők vagyonosodási vizsgálatára vonatkozó szigorúbb szabályok gyakorlati végrehajtása akadozik, s a hatóságok nem lépnek fel kellő eréllyel a gyanús ügyletekkel szemben. Az Európai Bizottság határozott követelése, hogy Spanyolország hozzon létre egy széleskörű jogosítványokkal és teljes pénzügyi, operatív függetlenséggel rendelkező felügyeleti hatóságot, amely képes hatékonyan ellenőrizni a közigazgatás felső szintjeit.
A spanyol politikai életet az elmúlt időszakban Pedro Sánchez miniszterelnök közvetlen környezetét érintő ügyek rázták meg, amelyek súlyos sebet ejtettek a kormányzat hitelességén. A közelmúltban a spanyol bíróság 24 év szabadságvesztésre ítélte a korábbi közlekedési minisztert, aki a vádak szerint a koronavírus-járvány idején kenőpénzek fejében manipulálta a védőmaszkok beszerzésére irányuló állami szerződéseket. Egy másik miniszter ellen azért indult vizsgálat, mert a gyanú szerint több millió eurónyi közpénzt sikkasztott el a Plus Ultra légitársaság megmentésére szánt keretből, s az összegeket arab országokban bejegyzett offshore vállalatokon keresztül tüntette el. A feszültséget növeli, hogy a madridi bíróság megállapította, miszerint köztisztviselők törvénytelen módon hoztak létre egy állást a kormányfő fivére, David Sánchez számára, miközben a szövevényes Gürtel-ügy szálai a szocialista párt mellett a középjobb ellenzék soraiba is elérnek.
Mint az osztrák Die Presse a jelentésről írja, európai összehasonlításban Ausztria az igazságszolgáltatási reformok terén követendő példaként jelenik meg a jelentésben, ami a magyar jogalkotók számára is mintaként szolgálhat. Bécs egy olyan szövetségi főügyészség felállítását tervezi, amely átveszi a feladatokat a korábban politikai irányítású igazságügyi minisztériumtól, biztosítva a vádhatóság teljes függetlenségét. Az osztrák tervezet szerint az új csúcsszerv élén egy független jogi szakértőkből álló testület áll majd, garantálva a pártatlan döntéshozatalt. Ausztria a polgári és kereskedelmi perek intézésének gyorsaságában a negyedik, míg az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett állampolgári bizalom tekintetében a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban, ami jól mutatja az intézményi stabilitás gazdasági és társadalmi előnyeit.
A magyarországi átmenet sikere nagyban függ attól, hogy az új kormányzat milyen ütemben képes végrehajtani a Brüsszel által kért strukturális változtatásokat, miközben meg kell küzdenie a régi rendszer mélyen beágyazott hálózatával. A jogállamisági jelentés rögzíti, hogy a politikai fordulat lehetőséget teremt a jogsértési eljárások lezárására és a visszatartott uniós támogatások megszerzésére, ami elengedhetetlen a hazai gazdaság stabilizálásához. Az Európai Bizottság értékelése egyértelmű útmutatást ad a Magyar Péter vezette kabinet számára: a nemzetközi hitelesség helyreállításához a politikai szándékon túl a fékek és egyensúlyok rendszerének garanciális, intézményi szintű rögzítésére van szükség, amely megakadályozza a hatalmi ágak jövőbeni összefonódását.