Brüsszel rekordbírsággal sújtotta az AliExpresst

Az Európai Bizottság 550 millió eurós büntetést szabott ki az AliExpressre, mert a kínai online piactér nem mérte fel megfelelően, és nem csökkentette hatékonyan az illegális, veszélyes vagy hamisított termékek európai terjedésének kockázatát. A vizsgálat szerint a kifogásolt áruk között utánzott ruházati cikkek, biztonsági előírásoknak nem megfelelő játékok és egészségkárosító kozmetikumok is szerepeltek. Több termék heteken át elérhető maradt, miközben a platform már tudott a problémáról. A döntés közvetlen üzenete világos: az óriási online piacterek nem hivatkozhatnak arra, hogy pusztán technikai felületet biztosítanak egymástól független eladók és vásárlók találkozásához.

Az 550 millió euró a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet, a DSA alapján kiszabott eddigi legnagyobb bírság. Az Európai Bizottság korábban az X közösségi platformot 120 millió, a Temut 200 millió euróra büntette. Az AliExpress ügye azért különösen fontos, mert a jogszabály egyik legnehezebben érvényesíthető területét érinti: miként lehet felelősségre vonni egy olyan globális vállalkozást, amely naponta felfoghatatlan mennyiségű terméket listáz, a tényleges értékesítést pedig kereskedők tízezrei végzik. Brüsszel álláspontja szerint a méret nem mentség, inkább nagyobb szervezeti és technikai felelősséggel jár.

A hatósági folyamat több mint két évig tartott. A Bizottság 2024 márciusában indított hivatalos eljárást, miután elemezte a cég kockázatértékelését, átláthatósági jelentéseit és a korábbi adatkérésekre adott válaszait. A vizsgálat kiterjedt az eladók azonosítására, a bejelentési és panaszkezelési rendszerre, a reklámok és az ajánlóalgoritmusok átláthatóságára, valamint a kutatói adathozzáférésre. 2025 júniusában az AliExpress több vállalást tett, ezek egy részét a Bizottság kötelezővé tette. A tiltott termékek kockázatának felmérésével és visszaszorításával kapcsolatos hiányosságokat ugyanakkor nem tekintette lezártnak, ezekből lett a mostani szankció.

A döntésben felsorolt problémák egy rendszerszintű ellenőrzési hiányt rajzolnak ki. Az AliExpress túl kevés munkatársat állított a potenciálisan jogsértő termékek vizsgálatára, ezért az ellenőrök munkaterhelése túl magas volt. A platform belső tesztjei és a hatósági próbavásárlások azt mutatták, hogy veszélyes vagy hamisított áruk viszonylag könnyen átcsúszhattak a szűrőkön. Egyes kereskedők más kategóriába sorolták a terméket, elrejtették a márkanevet, vagy látszólag ártalmatlan hirdetés mögött kínálták a tiltott árut. A szankcionált eladók egy része új profillal vagy változatlan üzleti fiókkal folytathatta tevékenységét.

Különösen súlyos elem, hogy az ajánlórendszer és a fizetett reklámok időnként tovább növelték a kifogásolt áruk láthatóságát. A piactér üzleti modellje az érdeklődés, a keresési előzmények, az ár és a vásárlási valószínűség alapján emeli előre az ajánlatokat. Ha a biztonsági ellenőrzés lassabb a kereskedelmi algoritmusnál, a rendszer akár olyan terméket is széles körben terjeszthet, amelyet rövid időn belül törölni kellene. A Bizottság ebből azt a következtetést vonta le, hogy az illegális kínálat kezelése nem szűkíthető le a bejelentések utáni eltávolításra. A kockázatot már a hirdetés közzététele, kategorizálása és ajánlása során mérsékelni kell.

Az európai hatóságok azért szigorítanak, mert a kis értékű küldemények mennyisége kezelhetetlenné vált a hagyományos vámellenőrzés számára. 2025-ben becslések szerint 5,9 milliárd alacsony értékű tétel érkezett közvetlenül uniós fogyasztókhoz, több mint kilencven százalékuk Kínából. Ezek a tételek az importált darabszám csaknem 98 százalékát adták, miközben az összes behozatali érték alig több mint két százalékát képviselték. Egy ilyen áru átlagos értéke kilenc euró alatt maradt. A hatóságoknak ezért milliárdnyi csomag közül kell kiválasztaniuk azt a töredéket, amelyet ténylegesen felbontanak és laboratóriumban megvizsgálnak.

A célzott ellenőrzések eredményei indokolják az aggodalmat. Egy 2025-ös uniós vámakcióban a kockázati szempontok alapján laborvizsgálatra kiválasztott, harmadik országból érkező e-kereskedelmi termékek 84 százaléka veszélyesnek bizonyult. Ez az arány nem vetíthető rá minden interneten rendelt árura, hiszen a mintát eleve gyanús termékekből állították össze. A vizsgálat mégis megmutatta, hogy a rendkívül olcsó játékok, elektromos eszközök, kozmetikumok és divatcikkek között érdemi biztonsági kockázat rejtőzik. A 2025-ös Safety Gate jelentésekben a kozmetikumok, a játékok és az elektromos berendezések adták a veszélyes termékek legnagyobb csoportjait.

A szabálytalanság gazdasági következménye sem mellékes. Az európai gyártók és kereskedők költségei között szerepel a terméktervezés, a laboratóriumi teszt, a megfelelőségi dokumentáció, a jótállás, a visszahívási rendszer és a fogyasztóvédelmi ügyintézés. A hamisítványok vagy ellenőrizetlen áruk eladói e kiadások jelentős részét megkerülik, ezért mesterségesen alacsony árat tudnak kínálni. A platform közben jutalékhoz, hirdetési bevételhez és vásárlói adatokhoz jut. Az EU érvelése szerint ez torzítja a versenyt, mert a szabályokat betartó vállalkozásokat olyan szereplőkkel kényszeríti árversenyre, akik a biztonsági és szellemi tulajdonvédelmi költségeket nem fizetik meg.

A DSA ennek a felelősségi láncnak az átalakítására született. A 45 milliónál több uniós felhasználót elérő szolgáltatások nagyon nagy online platformnak minősülnek, ezért rendszeresen fel kell mérniük a szolgáltatásukból eredő kockázatokat, és bizonyítható intézkedéseket kell hozniuk azok csökkentésére. Az online piactereknek ellenőrizniük kell az üzleti eladók alapadatait, könnyen használható bejelentési lehetőséget kell biztosítaniuk, tájékoztatniuk kell az érintett vásárlókat a veszélyes termékekről, és világosan fel kell tüntetniük, ki felel az értékesítésért. A visszaeső kereskedők elleni fellépés, a reklámtár átláthatósága és az ajánlórendszer működésének magyarázata szintén a kötelezettségek közé tartozik.

Az AliExpress súlya miatt a döntés egész Európában érezhető lehet. A Bizottság adatai szerint a szolgáltatás 2025-ben 193 millió európai felhasználót ért el, ezzel a kínai eredetű piacterek között megelőzte a Sheint és a Temut. Az Alibaba-csoporthoz tartozó vállalkozás számára Európa a legfontosabb piacok egyike. Az 550 millió eurós büntetés hatalmas összeg, az anyavállalat előző évi bevételének mégis kevesebb mint egy százaléka. A valódi kényszert ezért a bírság mellett az jelenti, hogy a cégnek át kell alakítania ellenőrzési rendszerét, és tartós mulasztás esetén újabb, időszakos pénzügyi szankciók következhetnek.

Az AliExpress aránytalannak nevezte a büntetést. Közlése szerint az elmúlt időszakban jelentősen megerősítette kockázatkezelési rendszerét, együttműködött a hatóságokkal, és továbbra is elkötelezett az európai előírások betartása mellett. A vállalat vizsgálja a jogorvoslati lehetőségeket. A Bizottság október 20-ig átfogó intézkedési tervet vár, amelyből kiderül, miként gyorsítják fel a kifogásolt áruk eltávolítását, hogyan akadályozzák meg a szabályszegő kereskedők visszatérését, mennyi szakembert rendelnek az ellenőrzéshez, és miként változtatják meg az ajánlási, illetve reklámozási folyamatokat.

A büntetés egy szélesebb európai fordulat része. 2026. július 1-jétől megszűnt a 150 eurónál olcsóbb, Unión kívülről érkező küldemények vámmentessége, és átmenetileg háromeurós vámot kell fizetni minden egyes terméktétel után. A rendszer 2028 közepéig marad érvényben, amikor a tervek szerint elindul az uniós e-kereskedelmi vámadatközpont. Később külön kezelési díj is megjelenhet a vámeljárás költségeinek fedezésére. A változtatások célja a kis csomagokra épülő üzleti modell előnyének mérséklése, a vámadatok javítása, valamint a veszélyes és alulértékelt termékek kiszűrése.

A vásárlók rövid távon szűkebb kínálattal, hosszabb ellenőrzéssel és magasabb végső árral találkozhatnak. Az AliExpresshez hasonló oldalakon éppen az népszerű, hogy néhány kattintással, gyakran néhány euróért lehet olyan terméket rendelni, amelyet európai üzletben jóval drágábban kínálnak. Az árkülönbség egy része hatékony gyártásból és közvetlen értékesítésből származik, más része viszont az ellenőrzési, adózási, jótállási és biztonsági költségek elkerüléséből. A mostani döntés ez utóbbi előnyt próbálja csökkenteni. A magyar fogyasztók számára is az lesz a lényeg, hogy probléma esetén az eladó kiléte azonosítható legyen, a termék visszahívása eljusson hozzájuk, és a panasz ne vesszen el egy távoli kereskedő, egy algoritmus és egy automatikus ügyfélszolgálat között.

Az ügy végül az online kereskedelem alapvető szabályát írja át. A platform, amely megszervezi a keresést, rangsorolja az ajánlatokat, pénzt kér a reklámért, kezeli a fizetést és ellenőrzi a kereskedők hozzáférését, nem tekinthető kívülállónak, amikor veszélyes áru jut el a fogyasztóhoz. Az EU most azt próbálja elérni, hogy a digitális piacterek ugyanazzal a komolysággal kezeljék a termékbiztonságot, mint a forgalom növelését. Az AliExpress elleni rekordösszegű szankció erejét az dönti el, hogy a következő hónapokban valóban eltűnnek-e a kockázatos termékek, vagy a tiltott kínálat új címkékkel és új eladói fiókokkal visszaszivárog a rendszerbe.