Az NKA-ügy már a Fidesz belső adatbázisait érinti

A Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant botrány kedden új szakaszba lépett. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség eljárásában hatósági emberek jelentek meg annál a központnál, amely a Fidesz szervereit biztosítja. Havasi Bertalan kommunikációs igazgató azt állította, hogy a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait akarták lefoglalni. A főügyészség ennél szűkszavúbb volt: megerősítette, hogy az NKA-ügyben, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt került sor eljárási cselekményekre, részleteket azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt.

A két közlés között jelentős a különbség. Jelenleg nincs hivatalos adat arról, hogy valóban elvitték-e a Fidesz teljes adatállományát, pontosan mely eszközöket másolták vagy foglalták le, és az sem ismert, hogy maga a párt, valamelyik szervezeti egysége vagy csupán egyes személyek kommunikációja került a vizsgálat látókörébe. A biztos állítás egyelőre annyi, hogy a kulturális támogatások ügyében folytatott büntetőeljárás bizonyítékkeresése elért a Fidesz informatikai infrastruktúrájához. Már ez is lényeges fejlemény, mert a nyomozók aligha keresnének pártközpontban adatot, ha kizárólag az NKA belső adminisztrációjára lennének kíváncsiak.

Az ügy kiindulópontja az a több mint 17 milliárd forintos támogatási csomag, amelyről az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma 2024 decemberétől hozott döntéseket. Az ügyészség közlése szerint 1079 támogatásról határoztak a testület hatáskörét meghaladó mértékben, törvényi előírások és belső szabályzatok megszegésével. A gyanú szerint ezzel több mint 17 milliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak. Bús Balázst, az NKA korábbi alelnökét, a támogatáskezelő vezetőit és a háromtagú döntéshozó kollégium tagjait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, majd a bíróság letartóztatásba helyezte őket.

A gyanú súlyát nem a kedvezményezettek politikai ízlése adja. Egy kormánybarát énekes, egy konzervatív egyesület vagy egy fideszes vezetésű település is kaphat törvényesen kulturális támogatást. A probléma az eljárásban, az összegek arányában, a szakmai szempontok hiányában és a politikai célra utaló mintázatokban van. A nyilvánosságra került listákon egymástól távoli választókerületekben hajszálpontosan százmillió forintos csomagok jelentek meg, sokszor tíz- és húszmilliós tételekre bontva. Vadász-, sport-, munkaerőpiaci, bűnmegelőzési és más, kiemelt kulturális tevékenységgel nehezen összekapcsolható szervezetek is nyertek.

A legismertebb irat a Mága Zoltán köréhez kötődő, ötszázmillió forintos koncertsorozat előkészítése. A kulturális minisztériumhoz beadott első változat kifejezetten arról beszélt, hogy a „nemzeti oldal” választási győzelméhez meg kell szólítani a cigány szavazókat, az időseket és a bizonytalanokat, a rendezvények pedig kapcsolódási lehetőséget teremtenének képviselőjelölteknek és polgármestereknek. A minisztériumi kabinet később megküldte a kérelmet a támogatáskezelő vezetőjének azzal, hogy Hankó Balázs miniszter támogatja, és gyors választ vár arra, honnan biztosítható a pénz. Az NKA-hoz benyújtott változatból már eltűntek a választási célra utaló mondatok, a frissen alapított Novo Studium mégis megkapta az ötszázmillió forintot.

Ez az iratlánc megmagyarázza, miért lehetnek fontosak a Fidesz szerverein tárolt adatok. A hatóság azt keresheti, létezett-e központi terv, amely a kulturális keretet választókerületenként osztotta fel; kaptak-e listát a helyi politikusok a bevonható szervezetekről; egyeztettek-e a fellépésekről, időpontokról és politikusi megjelenésekről; továbbá ki állította össze a százmilliós körzeti csomagokat. E-mailek, táblázatok, naptárbejegyzések, üzenetváltások, csatolmányok verziótörténete és hozzáférési naplók akkor is rekonstruálhatják a döntési láncot, ha egyes dokumentumokat később töröltek.

Egy szerveren talált táblázat persze még nem bizonyít bűncselekményt. A Fidesz politikusai jogszerűen tarthatnak kapcsolatot kulturális szervezetekkel, ajánlhatnak programokat és továbbíthatnak pályázati információkat. A büntetőjogi határ ott húzódhat, ahol a párt kampányigénye alapján előre kiválasztott kedvezményezettekhez irányítanak állami pénzt, a döntéshozó testület pedig szakmai mérlegelés helyett végrehajtja a politikai utasítást. A nyomozásnak az utasítás, az állami vagyon feletti rendelkezés, a szándék és az okozott kár kapcsolatát kell bizonyítania.

Ha előkerülne olyan dokumentum, amely választókerületi kampánytervekhez rendeli az NKA-támogatásokat, az ügy jóval túlterjedne a hűtlen kezelés jelenlegi gyanúján. Felmerülhetne, hogy közpénzből nyújtottak tiltott vagyoni előnyt egy pártnak, illetve olyan rendezvényeket és kommunikációs szolgáltatásokat finanszíroztak kulturális programként, amelyek ténylegesen választási kampányt szolgáltak. A pártfinanszírozási jogsértés megállapítása az Állami Számvevőszék és más hatóságok feladatát is érintheti; büntetőjogi felelősség pedig az egyes döntések körülményeitől függően hűtlen kezelés, költségvetési csalás, hivatali visszaélés vagy más tényállás alapján merülhet fel. Erről jelenleg csak lehetőségként lehet beszélni.

Havasi Bertalan azonnal önkényuralmat emlegetett, és azt állította, hogy 1990 óta nem történt hasonló. A Fidesz már Bús Balázs őrizetbe vételekor modern kori ÁVH-ról beszélt, a rendőrség és az ügyészség pártirányítás alá vonásával vádolva a Tisza-kormányt. Bizonyítékot erre eddig nem mutatott be. A keddi kutatás egy hetekkel korábban megindult, bírói kontroll alatt álló büntetőeljárás része. Az érintettek panaszt, jogorvoslatot és később bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. A hatósági intézkedés politikailag érzékeny, ettől még nem válik automatikusan politikai üldözéssé.

Az előzetes bejelentés hiányát is nehéz visszaélésként bemutatni. A kutatás és lefoglalás célja éppen az, hogy a bizonyítékok változatlan állapotban kerüljenek a hatósághoz. Ha a nyomozók napokkal korábban közölnék, milyen szerverre és mely iratokra kíváncsiak, az eljárás értelmét veszítené. Más kérdés, hogy egy parlamenti párt kommunikációs rendszerének átvizsgálásakor különösen szigorúan kell védeni az ügyhöz nem tartozó adatokat, az ügyvédi kommunikációt, a tagok és támogatók személyes adatait, valamint a legitim politikai stratégiai anyagokat.

A hatóság nem kaphat korlátlan felhatalmazást arra, hogy egy büntetőügy ürügyén végigolvassa az ellenzéki párt teljes belső életét. Az intézkedés jogszerűségéhez pontosan körülhatárolt bizonyítási cél, arányos adatmentés, dokumentált másolási folyamat és az irreleváns adatok elkülönítése szükséges. Ha a Fidesz szerint ezek a garanciák sérültek, konkrét jogi kifogást kell előterjesztenie. Az „el akarják vinni az egész adatbázist” típusú közlemény politikai mozgósításra alkalmas, de nem helyettesíti annak bemutatását, mely határozatot, milyen eljárási szabály alapján tartja törvénytelennek.

A párt számára az is kényelmetlen, hogy az ügyben szereplő összegek és dokumentumok már a kutatás előtt nyilvánosak voltak. A K-Monitor választókerületi elemzése, a sajtó által megszerzett pályázatok, a minisztériumi levelezés és a támogatotti listák hónapok óta arra utalnak, hogy a pénzosztás nem hagyományos kulturális pályázati logika szerint zajlott. Több kedvezményezett önként visszaadta a támogatását; július elejére 2,38 milliárd forint került vissza az alaphoz. A visszafizetés önmagában nem beismerés, ám jól mutatja, mennyire védhetetlenné vált a konstrukció politikai és szakmai szempontból.

Hankó Balázs korábbi miniszter felelőssége is egyre nehezebben kerülhető meg. A nyilvánosságra jutott levelek szerint kabinetjének vezetői közvetlenül továbbítottak támogatási igényt, és a miniszter támogatására hivatkozva kértek forrást. Az ideiglenes kollégium két tagja minisztériumi alkalmazott volt, a döntéseket pedig az alelnök és a miniszter jóváhagyása követte. Hankó Balázs mindvégig azt állította, hogy a pénzek közösségépítést, hazaszeretetet és hagyományőrzést szolgáltak. Nyilvános információ nincs arról, hogy gyanúsítottként hallgatták volna ki. A politikai felelősség vizsgálatához azonban nem kell megvárni a vádemelést.

A Fidesz védekezésének egyik eleme, hogy közel 1100 nyertes volt, a programok nyilvánosak, és korábban kormánykritikus művészek is részesültek NKA-pénzből. Ez kitér a vád lényege elől. A nyomozás nem azt állítja, hogy minden egyes támogatott a párt embere vagy minden program fiktív volt. Az ügyészségi gyanú szerint maga a döntéshozó testület lépte túl a hatáskörét, és 1079 döntéssel okozott vagyoni hátrányt. Egy törvénytelenül létrehozott pénzosztási mechanizmust nem tesz jogszerűvé, ha a kedvezményezettek között értékes programok és politikailag semleges szereplők is vannak.

A botrány a magyar kulturális támogatási rendszer egészének hitelességét rombolja. Az NKA-t azért hozták létre, hogy a kultúra finanszírozása szakmai kollégiumok, nyilvános pályázatok és ellenőrizhető döntések révén valamelyest távol maradjon a napi pártpolitikától. Az Orbán-korszak végére ehelyett kialakulhatott egy olyan rendkívüli keret, amelyben a miniszteri akarat, a kampányérdek és a kulturális címke egymásba csúszott. Ennek kárvallottjai azok a művészek, intézmények és helyi közösségek is, amelyek valós programokra, tisztességes pályázaton kértek támogatást.

A nyomozásnak ezért két szinten kell eredményt hoznia. Egyéni felelősséget kell megállapítania ott, ahol bizonyíthatóan megszegték a vagyonkezelési kötelezettséget. Emellett rekonstruálnia kell a teljes döntési rendszert: ki hozta létre az ideiglenes kollégiumot, kitől érkeztek a nevek és összegek, hogyan kapcsolódtak a programok a Fidesz kampányához, és milyen ellenőrzést végeztek a kifizetés előtt. A Fidesz szerverein végrehajtott adatmentés akkor indokolt, ha ezekre a kérdésekre keres célzott választ.

A Tisza-kormánynak közben távol kell maradnia az eljárástól. Magyar Péter helyesen várta meg az ügyészség tájékoztatását, a kormánytagoknak pedig kerülniük kell az előre megírt ítéleteket. A Fidesz tizenhat éven át politikai ellenfelekkel szemben használta a bűnösséget sugalló kommunikációt; az új hatalom nem veheti át ugyanezt a módszert. A nyomozó hatóság függetlenségét éppen az bizonyítja, ha bizonyíték alapján dolgozik, a kormányzati kívánságoktól és a közvélemény bosszúvágyától egyaránt távol.

A keddi intézkedés tehát sem a Fidesz bűnösségének bizonyítéka, sem jelentéktelen technikai epizód. Azt jelzi, hogy a nyomozás már nem elégszik meg az NKA irattáraival és a támogatáskezelő tisztviselőinek vallomásaival. A hatóság azt vizsgálhatja, volt-e pártközpontból irányított kapcsolat a közpénzek és a választási gépezet között. Ha ilyen kapcsolat nem bizonyítható, a Fidesz joggal követelhet elégtételt az elhamarkodott politikai vádakért. Ha viszont a szerverekről előkerül a pénzosztás kampánytérképe, az NKA-botrány a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb tiltott állam- és pártfinanszírozási ügyévé válhat.