Törvénykezési rohammál biztosítja hatalmát Netanjahu
A július közepén feloszlatott izraeli parlament az októberi választások előtt még megszavazta a legfőbb jogi tanácsadó jogköreinek nyirbálását, az ultraortodoxok besorozásának leállítását és az október 7-i kivizsgálás politikai kontroll alá vonását.
Az izraeli törvényhozás, a Kneszet július 17-én éjszaka hivatalosan is feloszlatta önmagát, utat nyitva a 2026. október 27-re kiírt általános parlamenti választások előtt. A parlament működésének utolsó napjaiban a Benjámin Netanjahu vezette kormánykoalíció példátlan törvénykezési rohamot hajtott végre. Az utolsó órákban elfogadott jogszabálycsomagok célja a miniszterelnök politikai pozícióinak megerősítése, a koalíciós partnerek igényeinek kikényszerített kielégítése, valamint a végrehajtó hatalom feletti jogi fékek és egyensúlyok szisztematikus gyengítése volt. Bár a 25. Kneszet az első olyan törvényhozási ciklus 1988 óta, amely kitöltötte a teljes négyéves mandátumát, a feloszlás előtti pillanatokban lefolytatott szavazások mély politikai és társadalmi törésvonalakat hoztak felszínre az országban.
A törvényhozási hajrá legfontosabb eleme a kormány legfőbb jogi tanácsadójának tisztségét érintő átszervezés volt. A tisztséget betöltő Gali Baharav-Miara jogköreit az elmúlt években többször is megpróbálta szűkíteni a kabinet. A július 15-én elfogadott új szabályozás értelmében a legfőbb jogi tanácsadó szakvéleményei elveszítették eddigi kötelező érvényüket a kormányzati döntésekre nézve. Korábban a tisztviselő állásfoglalásai megakadályozhatták a jogellenesnek ítélt miniszteri döntések végrehajtását még azok hatályba lépése előtt. Az új keretek között a kormány akkor is végrehajthatja intézkedéseit, ha a jogi tanácsadó kifejezett ellenvéleményt fogalmaz meg. A törvényességi felülvizsgálat így a döntések meghozatala utánra, a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott beadványok elbírálásának idejére tolódik el.
A jogi tanácsadó intézménye Izraelben összetett feladatkört lát el: egyszerre nyújt jogi tanácsot a kabinetnek, képviseli az államot a bírósági eljárásokban, és irányítja a vádemelési rendszert. Mivel az országnak nincs írott alkotmánya és felsőháza, ez a pozíció a Legfelsőbb Bírósággal együtt azon kevés fékek egyike volt, amely hatékonyan korlátozhatta a mindenkori végrehajtó hatalmat. A törvény emellett lehetőséget biztosít a minisztériumoknak arra, hogy a jogi tanácsadó független véleményével szemben külső, magánjogi képviseletet fogadjanak fel a bírósági perekben. Mivel Netanjahu ellen jelenleg is büntetőeljárások vannak folyamatban korrupciós vádak miatt, az ügyészséget is felügyelő tisztség gyengítése közvetlen politikai és személyes érdeket szolgál.
A feloszlást megelőző napok másik meghatározó döntése az ultraortodox közösséget érintő katonai kötelezettségek szabályozása volt. Az elhúzódó háborús helyzet és a hadsereg létszámhiánya ellenére a koalíció olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek felfüggesztik az ultraortodox sorkötelezettség elől kitérők elleni eljárásokat, tartóztatásokat és szankciókat. A vallási pártok, a Tóra-indexet követő háredi alakulatok ehhez kötötték a kormány támogatását, így a koalíció egyben tartása érdekében a többség átnyomta az intézkedést. A jogszabály felhatalmazza a kormányt arra, hogy hónapokra mentesítse a vallási iskolák, a jesivák hallgatóit a bevonulási parancsok alól.
Ezzel párhuzamosan a Kneszet az alapvető értékek közé emelte a Tóra-tanulmányozást, ami jogi hivatkozási alapot teremt a jövőbeni felmentésekhez és a vallási oktatási intézmények állami finanszírozásához. Eközben a parlament a nem vallásos állampolgárok számára 30-ról 32 hónapra növelte a kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát. Ez a lépés éles felháborodást váltott ki az ellenzékből és a társadalom széles rétegeiből, mivel a jog alkalmazása közvetlenül a vallási hovatartozáshoz igazodik. A katonai szolgálat egyenlőtlen terhei miatti elégedetlenség az elmúlt időszakban többször is tüntetésekhez vezetett Tel-Avivban és Jeruzsálemben.
A kormánykoalíció szintén átírta a 2023. október 7-i terrortámadás és az azt követő védelmi hiányosságok kivizsgálásának szabályait. A csapások áldozatainak családjai és az ellenzéki pártok régóta egy független, állami vizsgálóbizottság felállítását követelik, amelynek tagjait a politikai szereplőktől függetlenül, a bírói kar jelölné ki. Az utolsó pillanatban megszavazott törvényjavaslat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a vizsgálóbizottság hat tagját a Kneszet kétharmados, legalább 80 képviselős többségének kell megválasztania. Ez a konstrukció a gyakorlatban biztosítja, hogy a mulasztásokért felelőssé tehető mindenkori politikai többség közvetlen beleszólási jogot kapjon a saját felelősségét vizsgáló testület összetételébe.
Netanjahu a szavazások során taktikai megfontolásokból nem voksolt a legvitatottabb előterjesztésekre, ezzel megpróbálta eltávolítani magát a közvetlen jogi felelősségre vonástól. Ezzel együtt a politikai elemzők rámutatnak: a kormányfő szándékosan kényszeríti ki a Legfelsőbb Bíróság beavatkozását. Ha a taláros testület megsemmisíti a gyorsított eljárásban elfogadott törvényeket, Netanjahu az októberi választási kampányban a nem választott bírák által akadályozott, a népakarattal szembehelyezkedő áldozat szerepében léphet fel.
A parlamenti munka lezárultával a választási időszak szabályai léptek életbe. Gali Baharav-Miara legfőbb jogi tanácsadó az átmeneti időszakra vonatkozóan szigorú direktívákat fogalmazott meg a miniszterek számára. Mivel az átmeneti kormány hatásköre a rendes ügymenet vitelére korlátozódik, a tanácsadó felszólította a kabinetet, hogy tartózkodjon az olyan döntésektől, amelyek visszafordíthatatlan helyzetet teremtenének a következő közigazgatás számára. A minisztériumoknak a stratégiai kinevezések, a nemzetközi megállapodások és a jelentős költségvetési támogatások elosztása előtt kötelezően konzultálniuk kell a tárcák jogi szakértőivel.
A politikai hangulat a feloszlás után azonnal kampánymódba váltott. Az ellenzék vezetője, Jaír Lapid keményen bírálta a kormánykoalíció eljárását, a demokrácia alapjainak rombolásával és a katonák cserbenhagyásával vádolva a miniszterelnököt. A jogvédő szervezetek és a civil mozgalmak felhívták a figyelmet arra, hogy az intézmények és a bíróságok szisztematikus lejáratása tartósan erodálja a társadalmi bizalmat. Az intézményi ellenőrzés gyengítése a választási eredmények vitathatóságának kockázatát is növeli, amennyiben a szoros eredményeket hozó voksolás után valamelyik fél megkérdőjelezi a jogi fórumok döntéseit.
A választási felkészülés során a pártoknak szeptember 10-ig kell véglegesíteniük a jelöltlistáikat. A Likud és a jobbkilenc koalíciós partnerek a nemzeti biztonságra és a vallási értékek védelmére helyezik a hangsúlyt, míg a centrista és baloldali ellenzéki formációk a jogállamiság helyreállítását és a katonai terhek igazságos megosztását tették meg fő programpontnak. Az elkövetkező hónapokban az izraeliek nem csupán új parlamenti képviselőkről dönthetnek, hanem arról a modellről is, amely meghatározza az állam jogi és társadalmi felépítését az elkövetkező évtizedekben.