Kiszorulhat a művészet Európa tudományos terveiből

Az Európai Bizottság minden korábbinál nagyobb kutatási programot ígér a következő uniós költségvetési ciklusra. A 2028 és 2034 között működő Horizon Europe tervezett kerete 175 milliárd euró, vagyis csaknem kétszerese a jelenlegi program 93,5 milliárd eurós összegének. A kulturális szereplők mégsem az ünneplésre készülnek. A Bizottság által felvázolt új szerkezetből ugyanis eltűnt a kultúra, a kreativitás és a befogadó társadalom nevét viselő önálló klaszter, amely a mostani rendszerben jól azonosítható helyet biztosít a művészeti, örökségvédelmi és társadalomtudományi kutatásoknak.

A 2021–2027-es Horizon Europe második pillérében működő 2. klaszter a „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” címet viseli. Ezen belül három nagy témakör kap támogatást: a demokrácia és a kormányzás vizsgálata, az európai kulturális örökség és a kreatív ágazatok fejlesztése, valamint a társadalmi és gazdasági átalakulások kutatása. A pályázatok között egyaránt szerepelnek múzeumi digitalizációs projektek, veszélyeztetett műemlékeket védő technológiák, kulturális részvételt mérő programok, a dezinformáció társadalmi hatását elemző kutatások és a kreatív iparágak új üzleti modelljei.

A név és a szervezeti hely első pillantásra adminisztratív részletnek tűnhet, az uniós pályázati rendszerben azonban komoly következménye van. Egy saját klaszterhez többéves munkaprogram, elkülöníthető keret, szakosodott értékelői kör, nemzeti kapcsolattartói hálózat és előre tervezhető pályázati menetrend tartozik. Az egyetemek, múzeumok, levéltárak, színházak, kutatóintézetek és kreatív vállalkozások éveken át építik a nemzetközi konzorciumokat. Ha a terület egy tágabb kategóriába olvad, nehezebbé válik annak nyomon követése, mennyi pénz jut rá, és kisebb eséllyel születnek kifejezetten kulturális problémákra szabott felhívások.

A Bizottság 2025 nyarán bemutatott javaslata négy pillér köré rendezi a következő programot. A közös kutatások zöme a „Versenyképesség és társadalom” pillérbe kerülne, ezen belül a tiszta átmenet és az ipari dekarbonizáció, az egészség és a biotechnológia, a digitális vezető szerep, továbbá a reziliencia, a biztonság, a védelem és az űrkutatás kap kiemelt helyet. A kultúra önálló címszóként nem jelenik meg ebben a felsorolásban. A társadalomtudományok és a bölcsészettudományok horizontális beépítését a tervezet ugyan rögzíti, ám ez nem jelent külön összeget vagy kötelezően meghirdetendő kulturális pályázatokat.

Ez váltotta ki a Culture Action Europe és több európai művészeti, örökségvédelmi, felsőoktatási hálózat tiltakozását. A szervezetek szerint a kulturális kutatás könnyen maradékterületté válhat, amely csak akkor jut forráshoz, ha valamelyik ipari, digitális vagy biztonságpolitikai célhoz közvetlenül hozzákapcsolható. A Culture Action Europe ezért azt kéri, hogy a végleges jogszabályban név szerint jelenjen meg a kultúra és a kreativitás, és a társadalmi pilléren belül legalább hárommilliárd eurós, védett keretet rendeljenek hozzá.

A tiltakozók egyik legerősebb érve a pályázati igény növekedése. A 2. klaszter 2025-ös felhívásaira 1331 pályázat érkezett, nyolcvan százalékkal több, mint egy évvel korábban, és közel két és félszer annyi, mint 2021-ben. A pályázók 297,3 millió euróért versenyeztek. A teljes, hétéves klaszter mintegy 2,28 milliárd eurós kerete az egész Horizon Europe költségvetéséhez képest szerény, mégis olyan területeket tart fenn, amelyeknek ritkán van hozzáférésük nagyszabású nemzetközi kutatási forrásokhoz.

A kulturális kutatás fogalma jóval szélesebb a művészettörténeti alapkutatásnál. Ide tartozik a történelmi épületek klímaváltozással szembeni védelme, a régészeti lelőhelyek műholdas megfigyelése, a gyűjtemények digitalizálása, a nyelvi sokféleséget segítő technológiák fejlesztése, a közönség szokásainak elemzése, a kulturális örökség illegális kereskedelmének feltárása és a kreatív vállalkozások gazdasági ellenálló képességének vizsgálata. Számos programban művészek, tervezők és alkotói közösségek kutatási partnerként dolgoznak mérnökökkel, informatikusokkal és társadalomtudósokkal.

Az ágazat súlyát növeli a mesterséges intelligencia térnyerése is. Az algoritmusok könyvekből, zenékből, filmekből és képekből tanulnak, miközben továbbra is nyitott a szerzői jogok, az alkotói hozzájárulás, a díjazás és a kulturális sokszínűség védelmének számos kérdése. Ha az unió saját szabályozását megbízható kutatásokra akarja építeni, szüksége van olyan programokra, amelyekben jogászok, művészek, technológiai szakemberek, kiadók, közgyűjtemények és közönségkutatók együtt dolgozhatnak. Egy kizárólag technológiai vagy iparpolitikai nézőpontból összeállított pályázati rendszer ezt a tudást könnyen másodlagos szerepbe szorítja.

A Bizottság érvelése szerint a kultúra horizontális jelenléte rugalmasabbá teheti a finanszírozást: kulturális szempontok bekerülhetnek digitális, klímavédelmi, demokratikus vagy oktatási projektekbe. A művészeti szervezetek ettől azért tartanak, mert a gyakorlatban a széles célok között rendszerint azok a pályázatok kerülnek előnybe, amelyek közvetlen ipari hasznot, gyors technológiai eredményt vagy mérhető biztonsági hozzájárulást ígérnek. A kulturális érték, a társadalmi kohézió, az identitás és a részvétel hatása hosszabb idő alatt, összetettebb mutatókkal mérhető.

A vitát bonyolítja, hogy a Bizottság egy másik nagy programot is javasolt. Az AgoraEU a kultúra, a média és a civil társadalom támogatásait egyesítené, 8,6 milliárd eurós teljes kerettel. Ebből a tervek szerint 1,8 milliárd jutna a kulturális ágra, 3,2 milliárd a MEDIA+ programra, 3,6 milliárd pedig a polgári részvételt és az alapjogokat támogató területre. Ez jelentős politikai ígéret, de az AgoraEU elsősorban alkotói, terjesztési, hálózatépítési és részvételi programokat finanszírozna. Nem pótolja automatikusan a többéves kutatási konzorciumokat, laboratóriumi és digitális infrastruktúrákat, adatbázisokat vagy tudományos módszertani fejlesztéseket.

A következő Horizon Europe jogi szövege még nincs lezárva. Az uniós tagállamok tanácsi tárgyalásain 2026 nyarára részben visszakerült a kulturális dimenzió: a készülő külön program szövege már említi az európai kultúrák és az örökség fenntartását, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok megerősítését. Az Európai Parlament kulturális bizottsága szintén azt sürgeti, hogy a kultúra és a kreativitás látható része legyen a közös kutatásoknak. Ezek fontos korrekciók, de egyelőre nem hoztak létre saját klasztert, és nem garantáltak elkülönített költségvetést.

A vita így a következő hónapok költségvetési alkudozásában dőlhet el. A tagállamok és az Európai Parlament módosíthatják a Bizottság eredeti szerkezetét, visszaállíthatnak egy névvel és kerettel rendelkező kulturális területet, vagy kötelező minimumot írhatnak elő a társadalmi komponensen belül. Enélkül sok múlik majd az egymást követő munkaprogramokon és az adott év politikai prioritásain. A védelmi, energetikai és technológiai kiadások gyors növekedése mellett a kulturális pályázatok könnyen elveszíthetik a versenyt a láthatóbb, sürgősebbnek ítélt célokkal szemben.

A változás a magyar intézményeket is közvetlenül érinti. Egyetemek, közgyűjtemények, levéltárak, örökségvédelmi műhelyek, film- és játékfejlesztők, designvállalkozások, valamint civil kulturális szervezetek számára a Horizon az egyik kevés olyan forrás, amely nagy nemzetközi együttműködésekbe enged belépést. A hazai támogatások ingadozása idején különösen fontos a több évre kiszámítható európai finanszírozás és a hozzá kapcsolódó szakmai hálózat. Ha kevesebb célzott felhívás jelenik meg, a legerősebb intézmények még megtalálhatják a helyüket a tágabb programokban, a kisebb szereplők viszont könnyebben kiesnek.

A kultúra tehát várhatóan nem tűnik el teljesen az uniós kutatási programból. A valódi veszély az intézményi láthatatlanság: a név, a külön költségvetés és a rendszeres pályázati menetrend elvesztése. A végleges megállapodásból derül majd ki, hogy az unió a kulturális tudást saját jövőjének alakítójaként kezeli-e, vagy olyan kiegészítő szempontként, amely csak más szakpolitikai célok szolgálatában juthat pénzhez.