Önálló politikai erővel támad a leváltott pártelnök
Szakadás szélére sodródott a török demokratikus ellenzék, miután a tisztségéből elmozdított volt pártvezető, Özgür Özel új politikai formáció létrehozását jelentette be. A CHP frakciójának jelentős része követi a volt elnököt, ami gyökeres változást jelent.
Súlyos politikai földindulás tanúja a török törvényhozás, miután Özgür Özel, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt leváltott vezetője bejelentette egy teljesen új párt megalapítását. A politikus nagyjából két hónappal azután határozta el magát erre a lépésre, hogy bírósági határozattal elmozdították a pártelnöki tisztségből. Özel az ankarai parlamentben, a párt képviselőcsoportja előtt tartott beszédében hozta nyilvánosságra a döntést. Ismertette, hogy a nap folyamán egyeztetnek a helyi szervezetvezetőkkel, kikérik a párt tanácsának véleményét, majd ezt követően haladéktalanul bejegyzik az új politikai formációt.
A bejelentés pillanatában még nem tisztázott pontosan, hány törvényhozó követi az eddigi elnököt az új szervezetbe a Köztársasági Néppárt (CHP) 135 fős parlamenti frakciójából. Politikai elemzők és ankarai megfigyelők egyöntetű becslése szerint mintegy 80 képviselő léphet át mandátumával az alakuló tömörülésbe. Amennyiben ezek a várakozások beigazolódnak, az új formáció azonnal az ország legnagyobb ellenzéki pártjává válik a törvényhozásban, teljesen átrajzolva az ankarai parlament erőviszonyait és átvéve a vezető szerepet a kormánykritikus oldalon.
Özgür Özel nyilatkozatában részletesen indokolta, miért kényszerült a szakításra és az önálló út választására. Döntésének közvetlen kiváltó oka, hogy a fellebbviteli bíróság anélkül vonult nyári szünetre, hogy érdemben foglalkozott volna a leváltása ellen benyújtott fellebbezéssel. Egy ankarai bíróság május végén megsemmisítette a Köztársasági Néppárt 2023-as kongresszusának eredményét, amelyen Özel elnyerte a pártelnöki tisztséget. A taláros testület az eljárás során állítólagos szabálytalanságokra hivatkozott, érvénytelenítette a tisztújítást, és ennek következtében megfosztotta tisztségétől az elnököt.
A bírósági döntést követően a testület ideiglenes jelleggel Özgür Özel sokat vitatott elődjét, Kemal Kılıçdaroğlut ültette vissza a párt élére. Kılıçdaroğlu megítélése rendkívül megosztó a török közéletben: elemzők túlnyomó többsége gyenge politikusnak tartja, akit a jelenlegi államfő, Recep Tayyip Erdoğan kifejezetten kényelmes és előnyös ellenfélnek tekint. Kılıçdaroğlu korábbi elnöksége alatt az ellenzéki koalíció egymás után szenvedett vereségeket a választásokon, ami miatt a párton belül és a választók körében is komoly elégedetlenség halmozódott fel az elmúlt években.
A CHP, amelyet még Mustafa Kemal Atatürk alapított Törökország modern állammá szervezésekor, az ország legrégebbi és leghagyományosabb szekuláris politikai erõje. A párton belüli belső harcok azonban hosszú évtizedek óta jelen vannak a reformer szárny és a tradicionalista apparátus között. Özel 2023-as megválasztása pontosan azt a szándékot tükrözte, hogy a tagság és a választópolgárok frissítést, hatékonyabb fellépést és határozottabb vezetést vártak az országló kormánypárttal szemben.
A fellebbviteli bíróság hallgatása és a nyári ítélkezési szünet beállta végleg elzárta a jogi úton történő rendezés lehetőségét a közeli jövőben. Özel és támogatói számára egyértelművé vált, hogy a bírósági eljárás elhúzódása a párt működésének megbénítását szolgálja. Az átmenetinek szánt állapottal Kemal Kılıçdaroğlu visszatérése tartóssá válhatott volna, ami az elégedetlen szárny szerint az ellenzéki szavazók teljes kiábrándulásához vezetett volna. A saját párt megalapítása így az egyetlen olyan stratégiai lépés maradt, amellyel megőrizhetik a 2023 óta felépített politikai tőkét és a választói támogatottságot.
Az ankarai törvényhozásban várható erőeltolódások komoly fejfájást okozhatnak a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) is, hiszen egy dinamikusabb, nagy létszámú új ellenzéki frakció szigorúbb ellenőrzést gyakorolhat a törvényalkotási folyamatok felett. Ugyanakkor a kormánypárti média és a kormánypárti elemzők valószínűleg a széthúzás és a instabilitás bizonyítékaként próbálják majd beállítani az ellenzéki térfél atomizálódását. Az új párt megalakulása körüli viták a következő hónapokban biztosan meghatározzák a török belpolitikai közbeszédet.
A helyi szervezetvezetők reakciója szintén kulcsfontosságú lesz az új formáció életképessége szempontjából. Törökország szerte számtalan tartományi és kerületi alapszervezet áll ki Özgür Özel mellett, ami jelzi, hogy a pártbázis jelentős része nem fogadja el a bírósági úton kijelölt régi-új vezetést. A helyi struktúrák átlépése az új pártba logisztikai és szervezési szempontból ugyan összetett feladat, de a széles körű támogatottság alapot nyújthat a gyors hálózatépítéshez az egész ország területén.
A parlamenti erőviszonyok szempontjából a mintegy 80 képviselő átlépése azt jelenti, hogy az új párt saját frakciót alakíthat, bizottsági helyekhez jut, és felszólalási jogot formálhat a legfontosabb törvényhozási vitákban. Ez a létszám messze meghaladja a frakcióalakításhoz szükséges minimális küszöböt, így a parlamentben zajló munka során a kormányzat kénytelen lesz számolni az új alakulattal. A bírósági döntések által előidézett válság így nem elfojtotta, hanem új mederbe terelte az ellenzéki politizálást.
Az elkövetkező időszakban az új párt nevén, szimbólumain és részletes programján dolgoznak majd a szakértői csoportok. A török választási törvények szigorú feltételeket támasztanak a szervezetekkel szemben, ha azok el kívánnak indulni a soron következő országos választásokon. Özel és csapata versenyben fut az idővel, hogy az adminisztratív és jogi akadályokat elhárítva teljes mértékben felkészüljön a megmérettetésre. A fejlemények sokatmondó képet festenek a török igazságszolgáltatás és a politika összefonódásáról, valamint az ellenzéki választók változás iránti elkötelezettségéről.