Menesztették az ukrán hadsereg főparancsnokát
Több napig tartó tömegtüntetések után Volodimir Zelenszkij elnök felmentette tisztségéből Olekszandr Szirszkijt. A katonai felsővezető helyét Myhajlo Drapatyj veszi át, míg a technológiáért felelős korábbi védelmi miniszter új feladatot kap a kormányzatban.
Hivatalos tájékoztatás szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden este bejelentette Olekszandr Szirszkij főparancsnok felmentését. A döntés értelmében a fegyveres erők irányítását Myhajlo Drapatyj generális veszi át. Az államfő a Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetben mondott köszönetet a távozó katonai vezetőnek, külön kiemelve a főváros védelmében, a harkivi ellentámadás lebonyolításában, valamint a kurszki régióban végrehajtott hadműveletekben szerzett érdemeit. A pozícióváltás formális jogi végrehajtását szerdára ütemezte a kijevi vezetés.
A személyi döntés közvetlen előzménye egy mély belpolitikai feszültséget kiváltó kormányzati átrendeződés volt. Hat egymást követő napon át több ezer ember, többségében fiatalok vonultak utcára Kijevben és az ország számos nagyvárosában, tiltakozva a népszerű védelmi miniszter, Myhajlo Fedorov kényszerű távozása miatt. A demonstrálók követelték Fedorov tisztségébe történő visszahelyezését és Szirszkij azonnali leváltását. Bár a katonai állomány egyes köreiből nyílt támogatás érkezett Szirszkij felé, a lakossági nyomás és a fiatalabb generációk elégedetlensége folyamatosan növekedett.
Zelenszkij elnök a megmozdulások hatására az elmúlt napokban intenzív egyeztetéseket folytatott a katonai felsővezetés képviselőivel, valamint a távozó tisztségviselőkkel. A hétvégén közzétett nyilatkozatában az államfő maga is elismerte, hogy odafigyel az utcán megfogalmazott lakossági hangokra, és hosszas megbeszéléseket tartott Fedorovval és Szirszkijjel. A kedd esti órákban sorra kerülő újabb elnöki konzultációt követően született meg a végleges határozat a főparancsnoki poszt betöltéséről.
A háttérben meghúzódó ellentétek alapvetően hadviselési és doktrinális kérdésekre nyúlnak vissza. A mindössze 35 éves volt védelmi miniszter, Myhajlo Fedorov a modernizáció, a digitális átállás és az önálló drónhadviselés szorgalmazója volt, emellett a katonai beszerzések átláthatóságának növelésére törekedett. Nyugati partnerek által is elismert törekvései éles ellentétbe kerültek a szovjet érában nevelkedett, hagyományos katonai iskolát képviselő Szirszkij elképzeléseivel. A konfliktus Fedorov lemondását követően a nyilvánosság előtt is kirobbant, jóllehet Szirszkij a Militarnyj szaklapban megjelent cikkében nyilvánosan bocsánatot kért a volt minisztertől a személyes jellegű nézeteltérések miatt.
A kialakult helyzet feloldására az elnök új feladatkört ajánlott fel a reformpárti volt miniszternek, aki a jövőben az állami technológiai szektor és fejlesztések irányításáért felelhet. A védelmi minisztérium vezetését ideiglenes jelleggel Jevhenij Chmara, a titkosszolgálat szakembere vette át, akinek végleges kinevezéséről a parlamenti képviselőknek kell dönteniük. A törvényhozás a kormányzati struktúra egyéb személyi változtatásait már jóváhagyta.
A posztjáról távozó, 60 esztendős, orosz származású Olekszandr Szirszkij 2024 februárja óta állt a fegyveres erők élén. Pályafutása során kiemelkedő operatív sikereket ért el a stratégiai fontosságú védelmi vonalak megszervezésében és a sikeres ellentámadások irányításában. Szakmai megítélése ugyanakkor megosztotta a közvéleményt és a hadsereg fiatalabb tiszti karát, akik közül sokan a rugalmasabb, technológiaorientáltabb vezetési stílust hiányolták a főparancsnokság működéséből.
Az új főparancsnok, Myhajlo Drapatyj személye a várakozások szerint alkalmas lehet a feszültségek csillapítására. A szárazföldi erők korábbi kiképzési parancsnokaként és az egyesített erők vezetőjeként ismert tábornok távol tartja magát a nyilvánosságtól és a közösségi médiától, szakmai munkáját azonban széles körű elismertség övezi. Drapatyj korábban maga is elismerően nyilatkozott Fedorov védelmi miniszteri tevékenységéről, kiemelve, hogy a tárca megbízható partnerévé vált a fegyveres erőknek a bürokratikus akadályok lebontásában.
A katonai felsővezetésben végrehajtott gyökeres változások egy olyan időszakban történnek, amikor a harci cselekmények és a civil lakosságot érintő csapások intenzitása meredeken emelkedik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi megfigyelő missziója által Genfben közzétett adatok szerint az idei év első felében 1396 civil veszítette életét és 7978 lakos sebesült meg az összecsapások következtében. Ez az adat 37 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának képviselői határozottan elítélték a lakossági infrastruktúrát ért utóbbi támadásokat. Thameen Al-Kheetan szóvivő emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi humanitárius jog védelmet biztosít a polgári személyeknek és az energetikai hálózatoknak, így a szándékos csapások háborús bűncselekménynek minősülnek. Miközben az orosz erők fokozták a nagyvárosok elleni légitámadásokat, a kijevi vezetés is kiterjesztette a megtorló jellegű akcióit az oroszországi energetikai létesítmények ellen.
A belpolitikai válság és a katonai felsővezetés átalakítása így közvetlenül a fokozódó légiháború és a frontvonalakra nehezedő nyomás árnyékában zajlik. Az elnöki adminisztrációnak a fegyveres erők cselekvőképességének megőrzése mellett a társadalmi bizalom helyreállításáról is gondoskodnia kell. Az új főparancsnok kinevezése és a technológiai fejlesztésekért felelős struktúra átalakítása a kormányzat reményei szerint megteremti a szükséges egyensúlyt a hagyományos katonai tapasztalat és a modern hadviselési követelmények között.