Súlyos milliárdokba kerül a közel-keleti katonai művelet

Rég nem látott pénzügyi és logisztikai terhet ró az amerikai költségvetésre a Közel-Keleten végrehajtott katonai akciók sora, amely az utóbbi hetekben újabb intenzív szakaszába lépett. Pete Hegseth védelmi miniszter a Szenátus költségvetési bizottsága előtt tartott meghallgatásán hivatalosan megerősítette, hogy az amerikai fegyveres erők iráni műveleteinek eddigi költsége elérte a 37,5 1 000 000 000 dollárt. Ez az összeg közel 8 000 000 000 dolláros növekedést jelent a legutóbbi hivatalos becsléshez képest, ami hűen tükrözi a térségben zajló összecsapások gyors eszkalációját és a légicsapások sűrűsödését. A tárcavezető által közölt adat már tartalmazza a szeptember 30-ig terjedő időszak várható kiadásait is.

A hónap elején újraindult hadi cselekmények óta ez volt az első alkalom, hogy Hegseth, valamint Dan Caine, az amerikai vezérkari főnök nyilvánosan válaszolt a parlament tagjainak kérdéseire. A Szenátus épületében tartott ülés nem telt el feszültség nélkül, a védelmi miniszter beszédét egymás után többször is megszakították a háború azonnali befejezését követelő háborúellenes tüntetők. A rendfenntartó erőknek végül több demonstrálót ki kellett vezetniük a teremből, hogy a bizottság folytatni tudja a munkáját. Hegseth a pótköltségvetés védelmében szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a kért kiegészítő források elengedhetetlenek az amerikai stratégiai érdekek és a védelempolitikai célok maradéktalan teljesítéséhez.

A katonai konfliktus gyökerei az év elejére nyúlnak vissza, amikor az Egyesült Államok és Izrael közös légitámadás-sorozatot indított iráni célpontok ellen. A washingtoni adminisztráció hivatalos indoklása szerint az összehangolt akciók legfőbb célja annak megakadályozása, hogy a teheráni vezetés atomfegyver birtokába jusson. Bár a felek között áprilisban létrejött egy törékeny tűzszünet és megállapodás született a mélyebb tárgyalások kereteiről, a fegyvernyugvás rövid életűnek bizonyult. Az elmúlt napokban lezajlott kölcsönös támadások végleg romba döntötték a diplomáciai erőfeszítéseket, és a megfigyelők a helyzet további, beláthatatlan következményekkel járó eldurvulásától tartanak.

A harci cselekmények közvetlen kihatással vannak a globális energiapiacokra is. A háború kiújulása miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) komoly aggodalmát fejezte ki a világ kőolajellátásának biztonságával kapcsolatban. Fatih Birol, a szervezet igazgatója rámutatott, hogy a konfliktus kiterjedése közvetlenül veszélyezteti a tengeri szállítási útvonalakat, köztük a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost és a térség energetikai infrastruktúráját. A szállítási bizonytalanságok növekedése a piaci árak ingadozásához és a globális ellátási láncok széteséséhez vezethet.

Birol külön felhívta a figyelmet a Bab al-Mandab tengerszorosra, amely a Hormuzi-szoros megkerülő útvonalaként egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben. A vörös-tengeri bejáratot fenyegető katonai kockázatok tovább fokozzák a finomítói és kereskedelmi szektor bizonytalanságát. Az IEA adatai szerint a meglévő kereskedelmi kőolajkészletek folyamatosan zsugorodnak a piacon, miközben a finomítói kapacitások és a feldolgozott termékek kínálata messze nem tudta tartani a lépést a nyersolaj-szállítások dinamikájával.

Ennek következtében a finomított olajtermékek világa messze feszültebb helyzetben van, mint a nyersolaj piaca. A gázolaj és a benzin ára, valamint elérhetősége közvetlen nyomás alá került, ami a fogyasztói árak gyors emelkedését idézheti elő világszerte. A finomítói szűk keresztmetszetek és a szállítási akadályok együttesen okoznak fennakadásokat, amelyeket a tengeri útvonalak mentén jelen lévő fegyveres csoportok akciói tovább súlyosbítanak.

A helyzetet tovább bonyolítja a jemeni huszi milícia tevékenysége, amely bejelentette, hogy blokád alá vonja a szaúdi kereskedelmi hajókat. A szervezet által ellenőrzött Saba hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a fegyveresek legalább hat teherhajót kényszerítettek fordulásra a Vörös-tengeren. Bár ezeket az információkat független nemzetközi forrásból még nem erősítették meg, a huszik jelenléte a térségben állandó fenyegetést jelent. A Jement ellenőrző csoport rakétákból, drónokból és cirkálórakétákból álló arzenáljával képes csapást mérni a Bab al-Mandab szorosban haladó hajókra, amelyek a globális tengeri kereskedelem gerincét alkotják.

Eközben az amerikai haderő egymást követő tizenegyedik éjszaka hajtott végre csapásokat iráni katonai létesítmények ellen. A legutóbbi támadási hullám során a legfrissebb jelentések szerint ismét működésbe lépett a teheráni légvédelem, amire a legutóbbi eszkalációs szakasz kezdete óta nem volt példa. A főváros északkeleti részén több heves robbanás dördült el. Az iráni állami média beszámolói szerint a légvédelmi ütegek a város különböző kerületeiben nyitottak tüzet a légi célpontokra. Teherán ellen legutóbb június elején hajtottak végre légi akciókat, akkor az izraeli légierő mért csapást a fővárosban található célpontokra.

A teheráni robbanásokkal egy időben az amerikai haderő hivatalosan is közzétette, hogy újabb összehangolt akciót indított Irán területén. Az amerikai középső parancsnokság, a Centcom tájékoztatása szerint a csapások elsősorban katonai vezetési központok, drónraktárok és repülőgép-hangárok ellen irányultak. A művelet mintegy egy órán át tartott, mielőtt a portyázó egységek befejezetté nyilvánították a küldetést.

A Centcom a közösségi médiában közzétett közleményében kifejtette, hogy a csapások elsődleges célja az iráni fegyveres erők azon képességeinek gyengítése volt, amelyekkel a Hormuzi-szorosban haladó kereskedelmi és tartályhajókat fenyegethetik. A parancsnokság ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra az eltalált célpontok pontos földrajzi elhelyezkedését. A katonai műveletek kiterjedése jól mutatja, hogy az amerikai stratégia jelenleg a fenyegetést jelentő infrastruktúra szisztematikus felszámolására törekszik.