Ismét uniós vizsgálatok kereszttüzében Andrej Babiš
Súlyos eljárás indult a cseh miniszterelnök ellen az Európai Ügyészség részvételével. A milliárdos agrárbirodalom körüli támogatási ügyek újabb jogi és politikai hullámokat vetnek Prágában és Brüsszelben egyaránt.
Az Európai Ügyészség (EPPO) hivatalosan is büntetőeljárást indított Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel szemben az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértése és az összeférhetetlenségi szabályok megszegése gyanújával. Ez a törvényességi lépés mérföldkőnek számít az unió történetében, hiszen az Európai Ügyészség első alkalommal kezdett hivatalos eljárást egy tagállam jelenleg is hivatalban lévő kormányfője ellen. A vizsgálat közvetlen kiváltó oka a cseh ellenzéki Kalózpárt által benyújtott, mintegy százoldalas részletes feljelentés volt, amely felveti a hivatali visszaélés, valamint az idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségszegés gyanúját. A nyomozó hatóságok úgy ítélték meg, hogy a dokumentumokban szereplő tények és bizonyítékok elégséges alapot szolgáltatnak az átfogó eljárás megindításához.
A hatósági vizsgálatok középpontjában Babiš hatalmas üzleti birodalma, az Agrofert holding áll, amely Közép-Európa egyik legnagyobb agrár-, élelmiszeripari és vegyipari konglomerátuma. A mintegy 29 ezer embert foglalkoztató, több tucat leányvállalatot számláló cégcsoport a csehországi magánszektor legmeghatározóbb munkaadói közé tartozik. A jogi eljárás azt vizsgálja, hogy a holding az összeférhetetlenségi törvények kijátszásával jutott-e több milliárd cseh korona értékű uniós mezőgazdasági és fejlesztési támogatáshoz. A cseh állami mezőgazdasági beruházási alap a kormányfő korábbi nyilatkozataira támaszkodva újabb jelentős összegeket szabadított fel a holding számára, miközben az alap megtagadta, hogy bírósági ítéletek ellenére visszakövetelje a Babiš első miniszterelnöki korszaka alatt kifizetett, mintegy hétmilliárd koronányi támogatást.
Andrej Babiš éveken át sziklaszilárdan állította a nyilvánosság és a sajtó előtt, hogy semmiféle összeférhetetlenség nem áll fenn a politikai tisztsége és az üzleti érdekeltségei között. Az ellene felhozott vádakat folyamatosan visszautasította, mondván, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően teljesen elszakadt a cégcsoport irányításától. Petr Pavel államfő a választások után nyomatékosan felszólította a politikust, hogy véglegesen és megnyugtatóan rendezze az üzleti hátterét, hiszen ez volt a feltétele a kormányfői kinevezésének. Babiš ezt követően bejelentette, hogy végleg lemond az Agrofert feletti ellenőrzésről, és a vagyont olyan vagyonkezelői struktúrába helyezi, ahhoz életében többé nem fér hozzá, így a gyermekei is csak a halála után örökölhetik a holding tulajdonjogát.
Az európai és a cseh hatóságok vizsgálatai szerint ugyanakkor a vagyonkezelői alapok létrehozása nem szüntette meg a tényleges befolyást és a gazdasági összefonódásokat. A cseh ellenzék képviselői, köztük Olga Richterová, a Kalózpárt frakcióvezetője arra hívták fel a figyelmet, hogy a cseh államigazgatás és az ellenőrző hatóságok egyre inkább a miniszterelnök magánérdekeit kiszolgáló intézményrendszerré alakulnak át. Ha az Európai Unió elutasítja az Agrofert támogatásainak utólagos kofinanszírozását, a kifizetett milliárdos összegeket a cseh nemzeti költségvetésnek kell egyedül állnia, ami közvetlenül veszi el a forrásokat az oktatástól, az egészségügytől és az infrastruktúra-fejlesztéstől.
A támogatások körüli vizsgálatok mellett Babiš ellen továbbra is folyamatban van a híres Gólyafészek-ügy néven ismert büntetőper. A Közép-Csehországban található luxusüdülő és konferenciaközpont megépítéséhez a vádak szerint törvénysértő módon, a kis- és középvállalkozásoknak szánt uniós keretekből hívtak le mintegy kétmillió eurónak megfelelő támogatást. A projektet átmenetileg kiszakították az Agrofert kötelékéből, hogy megfeleljen az uniós pályázati kiírásnak, majd a pénzek lehívása után a komplexumot visszatagozták a nagyvállalati holdingba. Az ügyben Babiš korábbi közvetlen munkatársa, Jana Nagyová első fokon három év felfüggesztett börtönbüntetést és jelentős pénzbírságot kapott, bár az ítélet még nem emelkedett jogerőre.
A miniszterelnök személye elleni bírósági eljárást jelenleg a parlament által biztosított képviselői mentelmi jog akadályozza. A prágai képviselőház kormánypárti többsége megtagadta Babiš kiadatását az igazságszolgáltatásnak, így a büntetőpere a jelenlegi törvényhozási ciklus végéig szünetel. A cseh belpolitikai elemzők és sajtóértesülések szerint Babiš hosszabb távú stratégiát követ: a 2028-as elnökválasztáson újra megmérettetheti magát Petr Pavel ellenében az államfői tisztségért. Amennyiben sikerülne elnyernie a köztársasági elnöki széket, az azzal járó államfői mentelmi jog végleges és életfogytig tartó védettséget biztosítana számára a folyamatban lévő és a jövőbeni büntetőeljárásokkal szemben.
A cseh belpolitika az utóbbi években a milliárdos politikus üzleti birodalma és az állami intézményrendszer közötti összefonódások körül forog. Az Agrofert nem csupán az agrár- és vegyiparban tölt be monopolhelyzetet, hanem jelentős sajtótermékekkel, napilapokkal és rádióadókkal is rendelkezik, ami tovább erősíti a politikai és médiabefolyás koncentrációját. A politikai ellenfelek szerint Babiš hatalomra kerülésével a központi döntéshozatal teljes egészében a magánvállalkozásainak érdekei alá rendelődött, elmosva a határokat a közjó és a magánprofitalapú üzletmenet között.
Az Európai Unió döntéshozói és az uniós pénzügyi ellenőrző szervezetek értetlenül állnak a csehországi fejlemények előtt, hiszen az elhúzódó jogi eljárások és a tisztázatlan támogatási kifizetések megingatják az uniós kohéziós és mezőgazdasági alapok átláthatóságát. Az Európai Ügyészség határozott fellépése jelzi, hogy Brüsszel a jövőben nem kívánja elnézni a tagállami vezetőkhöz köthető cégbirodalmak szabálytalan támogatását. A prágai kormányzatra nehezedő nyomás a következő hónapokban várhatóan tovább növekszik, ahogy a nemzetközi és a hazai nyomozó hatóságok újabb bizonyítékokat gyűjtenek be az ügyben.
A jogi csatározások kimenetele alapvetően meghatározza Csehország belpolitikai stabilitását és nemzetközi megítélését. A választópolgárok megosztottsága továbbra is jelentős: miközben a miniszterelnök támogatói a sikeres üzletembert és a szociális juttatásokat növelő politikai vezetőt látják benne, a kritikusok az oligarrikus berendezkedés és a jogállamiság leépítésének veszélyeire figyelmeztetnek. A büntetőeljárások alakulása, a mentelmi jog körüli viták, valamint az uniós források lehetséges befagyasztása a következő években is a prágai politika legfőbb ütközőzónáját alkotják majd.