Üresség jellemezte a Louvre galériájának újranyitását
Kilenc hónappal az elképesztő műkincsrablás után ismét látogatható francia földön legdíszesebb terem. Catherine Pégard kulturális tárcavezető jelenlétében adták át ezt az építészeti teret, ahonnan teljesen hiányoznak koronaékszerek.
A párizsi Louvre múzeumban ünnepélyes keretek között nyitották meg újra az Apollón-galéria kapuit a nagyközönség előtt, kilenc hónappal azután, hogy az épületrészből egy éjszakai rablás során elvitték a francia koronaékszerek jelentős részét. A megnyitón Catherine Pégard kulturális miniszter és Christophe Leribault, a múzeum elnök-igazgatója közösen nyitotta ki a tér 1650-ből származó történelmi rácsos kapuját. A látogatókat ugyanakkor szokatlan látvány fogadja: a korábban gyémántoktól és drágakövektől tündöklő kiállítótér középső részéből teljesen eltávolították a modern tárlókat, így a teremben jelenleg egyetlen kiállított ékszer vagy műtárgy sem látható.
A galéria bezárására 2025. október 19-én került sor, amikor ismeretlen tettesek betörtek a palota ezen szárnyába, elrabolva nyolc felbecsülhetetlen értékű koronaékszer-együttest. A rablást követően a hatóságok azonnal lezárták a helyszínt a nyomozás és a biztonsági felülvizsgálatok idejére. A kultúráért felelős miniszter az újranyitás alkalmából kiemelte, hogy a korábban sebezhetetlennek hitt térről kiderült, mennyire sérülékeny a modern bűnözési módszerekkel szemben. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a döntéshozók célja a terem eredeti építészeti és művészeti funkciójának visszaállítása volt, lehetővé téve a sétaútszerű bejárást a 17., 18. és 19. századi pazar dekorációk alatt.
Az Apollón-galéria falait és mennyezetét borító több mint hatszáz négyzetméteres művészeti együttes a francia barokk és klasszicizmus egyik legkiemelkedőbb alkotása. A díszítéseket a kor legnevesebb művészei készítették, Charles Le Brun koncepciójától kezdve Eugène Delacroix 19. századi mennyezetképéig. A napisten, Apollón tematikájára épülő stukkók, festmények és falikárpitok elkészítése csaknem két évszázadon át adott munkát a francia kézműves elitnek. A múzeum vezetése szerint a tárgyak átmeneti hiánya lehetőséget ad a látogatóknak arra, hogy figyelmüket kizárólag a terem építészeti részleteire és a mennyezeti freskókra összpontosítsák.
A múzeumlátogatók és a sajtó képviselői hűvös visszafogottsággal fogadták az üresen tátongó képtartókat. A helyszíni beszámolók szerint a falak mellett álló történelmi üvegszekrényekben jelenleg csupán tájékoztató táblák olvashatók, amelyek a helyiség történetét és a korábbi gyűjteményt mutatják be. A turisták jelentős része kifejezetten a betörés helyszínét keresi fel, különösen azt az ablakot, amelyen keresztül a elkövetők behatoltak az épületbe, és amelyre azóta masszív acélrácsokat szereltek fel. A történelem iránt érdeklődő látogatók ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki a királyi hatalom szimbolikáját hordozó tárgyak hiánya miatt.
A rablás során megmentett vagy a helyszínen hagyott értékes kövek sorsa továbbra is bizonytalan. A leghíresebb történelmi gyémántok, mint a Régent, a Sancy vagy a Hortensia épségben maradtak, mivel a tettesek nem tudták feltörni a páncélozott tárolókat. Eugénie császárné koronáját a menekülő elkövetők hátrahagyták, ez a műtárgy jelenleg a francia múzeumok kutató- és restauráló központjában van vizsgálat alatt. A fennmaradt koronaékszereket és a helyreállított darabokat a jövőben nem helyezik vissza az Apollón-galériába; a múzeum egy másik szárnyában, egy teljesen új, ablaktalan, bejárható páncélteremben állítják majd ki azokat, melynek tervezése és finanszírozása jelenleg is zajlik.
Hasonló sors vár XIV. Lajos híres keménykő-váza gyűjteményére is. Az ötvösművészeti remekműveket, amelyeket korábban szintén ebben a teremben őriztek, a Richelieu- és a Sully-szárny művészeti részlegeibe helyezik át. A jáspisból, achátból készült, aranyozott ezüsttel, smaragddal és rubinttal díszített vázaegyüttest még a Valois-házi uralkodók, Mazarin bíboros és XIV. Lajos gyűjtötték össze. A szakértők szerint a vázák áthelyezése lehetővé teszi, hogy azok közvetlen párbeszédbe lépjenek a társművészeti gyűjtemény többi kiállított darabjával.
Az Apollón-galéria újragondolása illeszkedik az Emmanuel Macron francia elnök által elindított átfogó múzeumfejlesztési programba, amely a Louvre – Új Reneszánsz nevet viseli. A projekt keretében új főbejáratot alakítanak ki a Colonnade szárnynál, a Mona Lisa festményt pedig egy újonnan kiásandó föld alatti kiállítótérben helyezik majd el. A nagyszabású átalakítások becsült költsége eléri az egymilliárd eurót, amiből háromszázhatvanmillió eurót magán- és vállalati mecenatúrán keresztül kívánnak előteremteni. Az új páncélterem megépítése tovább növeli a pénzügyi szükségleteket, ami komoly feladat elé állítja az igazgatóságot.
A biztonsági intézkedések szigorítása a Louvre egész területét érinti. A 2025-ös incidenst követően a francia hatóságok átfogó vizsgálatot rendeltek el a nemzeti múzeumok védelmi rendszereiről. Az Apollón-galériában felszerelt új rácsok, a továbbfejlesztett riasztóberendezések és a folyamatos kamerás megfigyelés mind azt a célt szolgálják, hogy elkerüljék a hasonló tragédiákat. A szakértők kiemelték, hogy a történelmi műemlék épületek védelme rendkívül összetett feladat, mivel a biztonsági technológiát úgy kell integrálni, hogy az ne károsítsa a többszáz éves építészeti örökséget.
A galéria eredeti berendezésének pótlására a múzeum vezetése ideiglenes megoldásként a Savonnerie manufaktúra szőnyegeit tervezi kiállítani. A XIV. Lajos által kifejezetten a terem számára megrendelt, Charles Le Brun által tervezett textileket idén februárban a Grand Palais csarnokában mutatták be a nagyközönségnek. A szőnyegek elhelyezése a terem parkettáján visszaadja az tér eredeti pompáját, miközben nem jelent biztonsági kockázatot a gyűjtemény számára. A történelmi vitrinekbe a jövőben bronzszobrokat helyezhetnek el, megerősítve a terem reprezentatív jellegét.
Az Apollón-galéria újranyitása rávilágít a modern múzeumügy előtt álló összetett kihívásokra, ahol a műkincsek védelme és a látogatói élmény biztosítása között kell megtalálni az egyensúlyt. A francia állam és a múzeum vezetése elkötelezett amellett, hogy a kulturális örökség legértékesebb darabjait megőrizze a jövő generációi számára. A galéria a jelenlegi, átmeneti állapotában is a francia művészet és építészet csúcsteljesítménye, amely változatlanul vonzza a látogatókat a világ minden tájáról.