Rekordfelvétel, szétnyíló egyetemi ponthatárok

Több mint 140 ezer jelentkező várta csütörtök este a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését, közülük 101 572-en kezdhetik meg szeptemberben tanulmányaikat valamelyik magyar intézményben. A 140 427 érvényes jelentkezés 10 697-tel haladta meg a 2025-ös adatot, a felvettek száma pedig 5665-tel nőtt. Az állami ösztöndíjas helyekre 77 853 hallgató jutott be, vagyis a felvettek több mint háromnegyede közvetlen állami finanszírozás mellett tanulhat. A növekedés ugyanakkor nem jelentett automatikusan könnyebb bejutást: a jelentkezők 72,3 százaléka járt sikerrel, míg 2025-ben az arány megközelítette a 74 százalékot.

Az országos adatok mögött erősen eltérő intézményi és szakos verseny rajzolódik ki. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 13 723 új hallgatót vett fel, 1140-nel többet az előző évinél, ezzel ismét messze a legnagyobb hazai fogadóintézmény lett. Tavasszal 73 ezer jelentkezést adtak be az ELTE képzéseire, és 20 350 felvételiző jelölte meg első helyen az egyetemet. Egy évvel korábban 18 200 első helyes jelentkezőből 12 583-at vettek fel. A két adatpár alapján a nyomás enyhén erősödött: 2025-ben száz felvett helyre körülbelül 145 első helyes jelentkező jutott, 2026-ban már 148.

Az ELTE vonzereje egyszerre fakad a méretéből, a szakválasztékból, a budapesti elhelyezkedésből és abból, hogy több képzési területen országos viszonyítási pontnak számít. A Gazdaságtudományi Kar 3039, a Bölcsészettudományi Kar 2282, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar 1418 gólyát fogad. A legnagyobb szakok között a jogász 878, a nemzetközi gazdálkodás 810, az osztatlan tanárképzés 701 új hallgatóval indul. Az egyetem bővülni tudott úgy, hogy a legkeresettebb képzéseken továbbra is magas maradt a belépési küszöb.

A ponthatárok időbeli összevetése azonban árnyalt képet ad. Az ELTE nappali, állami ösztöndíjas jogászképzésére 2024-ben 476, 2025-ben 479, idén 467 pont kellett. A mostani érték tizenkét ponttal alacsonyabb a tavalyinál, mégis az egyik legmagasabb jogi küszöb maradt. A nemzetközi gazdálkodás ezzel ellentétes pályát futott be: 2024-ben 426, 2025-ben 433, 2026-ban már 450 pont kellett. Ez két év alatt 24 pontos emelkedés, ami a gazdasági és angol nyelvű képzések iránti erősödő keresletet jelzi.

A Budapesti Corvinus Egyetem kisebb létszámú, jóval koncentráltabb piacon versenyez. A 2026-os eljárásban 3940-en jelölték első helyen, 239-cel többen, mint egy évvel korábban. A jelentkezők 67,9 százaléka angol nyelvű programot választott, az angol gazdasági képzésekre első helyen pályázók több mint fele a Corvinust célozta meg. Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás ponthatára 2024-ben és 2025-ben 478 volt, idén 477 lett. A három év szinte változatlan, rendkívül magas értéke stabil presztízst és szűkös férőhelyet jelez.

A gazdálkodási és menedzsment szak még látványosabban mutatja, miért félrevezető önmagában rangsorként olvasni a ponttáblázatot. A Corvinus állami ösztöndíjas helyéhez 446 pont kellett, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen ugyanerre a szakra 277 pont is elég volt. A 169 pontos különbség mögött eltérő jelentkezői kör, férőhelyszám, finanszírozás, intézményi pontszabály, földrajzi elhelyezkedés és márkaérték áll. A magasabb küszöb erős keresletet mutat, de önmagában nem bizonyítja, hogy minden hallgató számára ott jobb a képzés vagy kedvezőbbek a későbbi életpályák.

Az összehasonlíthatóságot az is korlátozza, hogy 2024 óta az egyetemek maguk dönthetnek legfeljebb száz intézményi pont kiosztásáról. Más pont járhat az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a versenyeredményért, a szakmai tapasztalatért vagy az esélyegyenlőségi szempontokért. Két azonos nyers érettségi eredménnyel jelentkező diák eltérő összpontszámot kaphat két egyetemen. Emiatt a 446 és a 277 közötti távolság a kereslet mellett a helyi felvételi szabályok különbségét is hordozza.

Az orvosképzésben jóval kisebbek az éves kilengések. A Semmelweis Egyetem általános orvosi szakára 2024-ben 424, 2025-ben 427, idén 423 pont kellett. A Debreceni Egyetemen ugyanez a sor 393, 397 és ismét 393 pont. A négy pontos csökkenés egyik intézményben sem jelent keresletösszeomlást: az orvosi szakoknál tartósan magas a jelentkezők felkészültsége, a kapacitás pedig az oktatói, klinikai és gyakorlóhelyi adottságokhoz kötött. A Semmelweis magasabb küszöbe a fővárosi és nemzetközi vonzerőt, Debrecen eredménye pedig egy nagy regionális orvosképző központ stabil helyzetét tükrözi.

A jogászképzések között idén is jelentős volt a szórás. Az ELTE 467 pontja mellett a Pécsi Tudományegyetemen 417 pont kellett, ugyanannyi, mint 2025-ben. A Debreceni Egyetem küszöbe 434-ről 415 pontra esett. Az ilyen változás mögött állhat a férőhelyek bővítése, a jelentkezők sorrendje vagy az adott év ponteloszlása is. A Szegedi Tudományegyetemen a francia-magyar osztatlan tanárszak 492 pontos értéke pedig arra figyelmeztet, hogy egy nagyon kis létszámú képzés ponthatárát akár néhány kiemelkedő jelentkező is rendkívül magasra emelheti.

A túljelentkezés mérésénél különösen fontos, milyen adatot hasonlítunk össze. Az összes beadott jelentkezés alkalmatlan közvetlen felvételi arány számítására, mert egy diák több szakot és intézményt is megjelölhet. Jobb közelítés az első helyes jelentkezők és a felvettek száma, de ez sem tökéletes: a felvettek között vannak olyanok, akik második vagy későbbi helyen rangsorolták az adott egyetemet. A mutató mégis megmutatja, hol sűrűsödik legerősebben a kereslet.

2025-ben az ELTE-n száz felvettre 145 első helyes jelentkező jutott, a Debreceni Egyetemen 135, a Szegedi Tudományegyetemen 121, a Corvinuson pedig 158. Debrecenben 11 067 első helyes jelentkezőből 8224-et vettek fel, Szegeden 8395-ből 6913-at, a Corvinus 3701 első helyes érdeklődő mellett 2345 hallgatót fogadott. A 2026-os végleges adatokból az ELTE mellett már Szegednél is számolható a nyomás: 9360 első helyes jelentkezőre 7343 felvett jutott, vagyis száz helyre mintegy 128 első választás.

A többéves trend azt mutatja, hogy a nagy egyetemek mellett több regionális és műszaki intézmény is növeli a részesedését. Az ELTE első helyes jelentkezőinek száma 2024-ben 17 080, 2025-ben 18 200, idén 20 350 volt. A Pannon Egyetemet 2024-ben 2508-an, 2025-ben 2625-en, 2026-ban 2901-en tették az első helyre; idén összesen 6606 jelentkező választotta valamely képzését. Az Óbudai Egyetem első helyes jelentkezőinek száma 5643-ról 6105-re nőtt egy év alatt. A vidéki alapképzéseket az országos jelentkezői kör több mint fele részesítette előnyben.

Az intézmények vonzerejét ezért nem lehet egyetlen számmal leírni. A hallgatók mérlegelik a diploma munkaerőpiaci értékét, a szak hírnevét, a város lakhatási költségeit, a kollégiumi férőhelyeket, a közlekedést, az ösztöndíjakat, az oktatás nyelvét és a külföldi félévek lehetőségét. A Corvinus angol programjai, a Semmelweis klinikai háttere, Debrecen és Szeged teljes egyetemi városi környezete, az ELTE széles portfóliója eltérő csoportokat vonz. Egy alacsonyabb ponthatárú regionális intézmény pedig annak lehet racionális választás, akinek fontosabb az olcsóbb megélhetés vagy a helyi munkaerőpiaci kapcsolat.

A magyar felsőoktatásnak közben külföldi versenytársakkal is számolnia kell. A legutóbbi, több ország hivatalos statisztikáiból összeállított kutatás szerint a 2024-2025-ös tanévben 18 391 magyar diák vett részt teljes diplomát adó külföldi képzésben. Ez a hazai felsőoktatásban tanulók létszámához mérve körülbelül hét százalék, vagyis minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul. Az adat nem azt jelenti, hogy minden évben az érettségizők hét százaléka távozik: több évfolyam együttes, külföldön lévő állományáról van szó.

A legnagyobb célország továbbra is Ausztria 4218 magyar hallgatóval, Hollandiában 3340-en, Németországban 3139-en tanultak. Nagy-Britanniában a brexit utáni magas tandíjak és a diákhitel megszűnése miatt 1500-ra csökkent a létszám, Dániában 881 magyar diák maradt. A külföldre jelentkezés tehát érzékenyen reagál a tandíjra, a lakhatásra, az angol nyelvű szakok kínálatára és a diploma utáni munkavállalási szabályokra.

Egy 504 külföldön tanuló vagy már diplomázott magyar fiatal körében végzett felmérésben 48,8 százalék említette a magyar társadalmi és politikai környezetet a döntés okai között. A külföldi diplomával elérhető munkalehetőségeket 36 százalék, a magyar felsőoktatás színvonalát 33,1 százalék jelölte meg. A kalandvágy 30,3, a hazai megélhetési körülmények 30,1, a képzések szemlélete és módszerei 29,6 százaléknál játszottak szerepet. A válaszadók több indokot is megjelölhettek, ezért az arányok nem adódnak össze százra.

A rekordjelentkezés és a külföldön tanulók rekordja így egyszerre igaz. Több fiatal akar diplomát szerezni, miközben a legerősebb és legmobilabb csoport egy része nemzetközi kínálatból választ. A magyar egyetemek számára a következő évek versenye az oktatás minőségéről, az angol nyelvű és korszerű szakokról, a hallgatói szolgáltatásokról, a kiszámítható intézményi környezetről és a megfizethető lakhatásról szól majd. A ponthatár egy adott év utolsó felvett jelentkezőjének pontszáma; hőmérője a keresletnek, de nem kész minőségi rangsor.